Krím: Putyin beszéde
2014. március 26. - 16:00
Share on favorites Share on email Share on print Share on pdfonline |

Vlagyimir Putyin kedd délutáni beszédében sok olyan dolgot kimondott, amit eddig nem: Megérti a majdani tüntetőket, érti a világpolitikai sakkjátszmát, de Krím újra Oroszország lesz.

Óriási taps fogadta az orosz elnököt, amikor belépett az orosz politikusok, civilek, újságírók, valamint a krími vezetők által telített terembe. Még nagyobb taps tört ki, amikor köszöntötte a félsziget vezetőit.

Oroszország, Ukrajna és Belarusz történelme közös. Krím a mi erődünk – mondta Putyin. Úgy folytatta, hogy 350 ezer ukrán, 1,5 millió orosz és 300 ezer krími tatár él a Krímben. És olyan népek is, akik nem asszimilálódtak, hanem a terület sokszínűségét adják. Hozzátette: A krími tatárok és az ukránok többsége is Oroszországhoz húz a Krímben. A krími tatárok sérelmeiről és deportálásáról azt mondta, hogy másokat is ért megbocsájthatatlan igazságtalanság a történelemben, de ezután biztosítva lesznek jogaik. Leszögezte, hogy Krím ezentúl háromnyelvű lesz, orosz, ukrán, krími tatár. 1954-ben az Ukrán Tagköztársasághoz csatolták az Orosz Tagköztársaságtól Krímet, a Szovjetunión belől. Ez Hruscsov kezdeményezése volt, Putyin pedig erről úgy szólt, hogy szerinte a történészek dolga, hogy eldöntsék, ez miért történt. Mindenestre ténynek tekinti, hogy ez az akkori joggal is ellentétesen zajlott. A Szovjetunió szétesését nem tudta pótolni a Független Államok Közössége. A széteséssel Oroszországot kirabolták – mondta az elnök. Putyin úgy fogalmazott, hogy egy országban aludtak el, de másnap egy másikban ébredtek. Lenyelték a sérelmet, hiszen nem tudták megvédeni az érdekeiket egy széteső birodalom romjain. De ezzel az orosz nép sosem békült meg. „Krím orosz terület, Szevasztopol orosz város. Ezt mindannyian éreztük.” A fenti mondatot követően is komoly tapsot kapott, de a legnagyobb tapsvihart akkor söpörte be, amikor azt mondta: Ukrajna az oroszok testvére – és az is marad. Az orosz elnök eddig nem tapasztalt megértéssel beszélt a majdaniakról: Ukrajnán élősködtek a vezető politikusai, akik egyáltalán nem érdeklődtek aziránt, hogyan is él a nép. Az ukrajnaiak elhagyták az országukat, mert ott nem látnak jövőképet. Oroszországban 3 millióan dolgoztak legálisan, akik 20 milliárd dollárt kerestek. „Megértem mindazokat, akik a korrupció és a kevéssé hatékony állam érdekében békésen kivonultak a Majdanra. Igazuk volt. Ez azonban nem vonatkozik az erőszakos akciókra, amelynek végén jött a nacionalista, oroszgyűlölő, antiszemita fegyveresek puccsa. Ha kételkednek, tudok mutatni bizonyítékot is: Az új, úgynevezett vezetés első lépése a nyelvtörvény érvénytelenítése volt.”

Bár Turcsinov leállította a törvény aktiválását, de az orosz vezető szerint Sztyepan Bandera utódai később végigvinnék a nemzetiségeket sértő tervet. Ez a krími tatárokat, románokat és magyarokat éppúgy érintené, mint az oroszokat.

„Nem lehetett nem lépni a kérésre, árulás lett volna, ha nem segítünk. Fontos, hogy először a világtörténelemben tényleg a nép mondott véleményt. Azt mondják a nyugatiak, hogy megsértettük a nemzetközi jogot. Hát ez remek. Már az is valami, hogy elismerik, hogy van nemzetközi jog. Ezt köszönjük.”
Úgy folytatta, hogy: „Nem kellett bevonulnunk Krímbe. Ott voltunk.”

Putyin szerint, ha a Nyugat megtehette Koszovó egyoldalú elismerését, akkor a Krím is elszakadhat. 2010-ben az ENSZ is elismerte, hogy nincs akadálya a függetlenség egyoldalú kikiáltásának, ez nem következik az ENSZ BT gyakorlatából. Márpedig, ha ez így van, akkor nem lehet arra hivatkozni, hogy azért nem érvényes egy népszavazás, mert az adott anyaország alkotmányával ellenes. Ilyen alapon soha, egyetlen terület sem nyerhetne függetlenséget, mert nincs az a vezető, aki hagyná, hogy elszakítsanak a területéből egy darabot.

„Telekiabálták ezzel az érvvel a világot, most pedig tiltakoznak. Amit lehet a koszovói albánoknak, azt nem lehet a krími oroszoknak? Jogi érv, hogy Koszovóban sokan haltak meg? Ez nem is kettős mérce, hanem egyszerű primitív cinizmus. Tehát sokaknak meg kell halniuk? Hála Istennek, hogy ez nem történt meg.” Ezt követően megköszönve a 22 ezer krími ukrán katonának azt, hogy a Krímben nem hallgattak Ukrajna utasítására. Putyin szerint a gyakorlat megmutatta, hogy a Nyugat csak az erőben hisz, nem a jogban. Ha kell, ignorálják az ENSZ BT-t és az ENSZ-t. Így volt 1999-ben Szerbiával szemben is, amit hihetetlen, de a huszadik században lebombáztak. „Volt talán ENSZ BT határozat erről? Nem. És Líbiában ugyanez történt.?” A jelenlévő újságírók szerint az orosz elnök főleg a beszéde végén jött bele az érvelésbe: „Valóban jogos volt a népek felháborodása Ukrajnában 2004-ben vagy Észak-Afrikában. De a demokrácia helyett csak káosz jött el ezekre a térségekre, mert a Nyugat cinikusan kezelte az eseményeket. Szankciókkal fenyegetnek, de ma is korlátozva kereskedhetünk. COCOM-lista ugyan nincs, de a gyakorlatban ma is sok olyan technológia létezik, amit Oroszország nem vásárolhat meg. Az velünk a baj, hogy nevükön nevezzük a dolgokat, van saját álláspontunk, és megvédjük azt. Nem úgy látjuk a világot, ahogy Amerika. De mindennek van határa. Átlépték ezt a határt, álnokul és amatőr módon viselkedtek. Ideje véget vetni a hidegháborús retorikának. Oroszországnak vannak nemzeti érdekei, amikkel számolni kell, és tisztelni.”

„Ukrajna szétesését nem Oroszország provokálja. Nem akarjuk Ukrajna szétesését, nem akarjuk a déli és a keleti részek elszakítását. Ami a Krímmel kapcsolatos: Volt és marad is orosz, ukrán, krími tatár. De sosem lesz Banderáé. Ukrajnához és Oroszországhoz szólok: ha nem fogunk össze, mindannyian elveszíthetjük a Krímet – jelentette ki Ukrajna NATO-csatlakozási terveiről szólva. Nem a NATO ellen vagyunk, csak az ellen, hogy a saját kertünk alatt igazgassunk. El nem tudom képzelni, hogy mi vendégségbe menjünk a NATO katonáihoz a Krímbe. Nagyszerű gyerekek vannak a NATO-ban, de inkább ők jöjjenek hozzánk vendégségbe a Krímbe, és ne mi. Ha nem döntöttek volna vasárnap a krímiek úgy, ahogy döntöttek, akkor hamarosan NATO-erők jelentek volna meg a Krímben. Köszönet a döntésért a krímieknek.” Ezt követően aláírták Krím kérelmét az Orosz Föderációhoz történő csatlakozásához. Putyin pedig felkérte az orosz parlamentet annak elfogadására. - közli oldalán a NAGYDOBRONY ONLINE™



Hírfigyelő Szolgálat - Jövőnk.info

Csak "húszezer idióta" akarja visszavenni Erdélyt a bukaresti "magyar" nagykövet szerint


Aki idiótázza a hazánk újraegyesítéséért
küzdőket
Magyarország mára tudomásul vette, hogy elveszítette a hétszáz éves harcot Románia ellen, Erdély visszavételét pedig már csupán "húszezer idióta" tartja elképzelhetőnek - idézi a bukaresti magyar nagykövetet egy bukaresti lap. Füzes Oszkár nagykövet az interjúban arról beszélt, Romániának autonómiát kellene adnia az országban élő magyaroknak.
"Húszezer magyarországi idiótát leszámítva, senki sem gondol arra, hogy visszavehetjük Erdélyt vagy Erdély egy részét" - jelentette ki a ziare.com román internetes oldal szerint Magyarország bukaresti nagykövete. Füzes Oszkár a lapnak adott interjúban kitért arra, hogy a két ország között hétszáz évig nem volt baráti viszony, a magyaroknak "nagyon-nagyon nehéz" volt elismerni, hogy elveszítették az Erdélyért folyó harcot, de tudomásul vették ezt, Magyarország pedig "már százszor elismerte, hogy nincs többé területi követelése".
A nagykövet szerint Romániának autonómiát (személyi, kulturális és területi függetlenséget) kellene biztosítania az országban élő magyaroknak, mivel ez lenne a legegészségesebb kompromisszum az állam szuverenitása és a kisebbségek jogai között. Füzes a lap szerint azt mondta, csupán "rossz vicc", hogy a "romániai" magyarok elszakíthatnák az ország egy részét. Sőt azt is hozzátette: e közösség tagjai "lojálisak Románia iránt". "Ez az ő országuk, hazájuk, és ehhez lojálisak" - mondta Füzes Oszkár.
A lap szerint Füzes Oszkár aggasztónak mondta a romániai magyar-, illetve Magyarország-ellenességet, szerinte ez alapvetően belpolitikai indíttatású. Hozzátette: meggyőződése, hogy a magyar kártya kijátszásának mind kevesebb hatása van, ettől pedig ez a jelenség is vissza fog szorulni, a románok és a magyarok ugyanis "mind jobban megértik egymást".
Jobbik: Azonnal váltsák le a bukaresti magyar nagykövetet!
A Jobbik Magyarországért Mozgalom mély felháborodással értesült Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet minapi gyalázkodó kijelentéséről. A kommunista újságíróból lett diplomata szerint húszezer magyarországi idiótát leszámítva senki sem gondol arra, hogy visszavehetjük Erdélyt vagy Erdély egy részét. Füzes Oszkár minősíthetetlen szavaival nem húszezer, hanem sok millió magyar ember becsületébe és nemzeti önérzetébe taposott bele - áll a Jobbik közleményében.
Théophile Delcassé egykori francia külügyminiszter a következőket mondta: „Egy nemzet nincs megalázva azzal, hogy legyőzték, vagy ha aláírt késsel a torkán egy végzetes békeszerződést. Becstelenné válik azonban, ha nem tiltakozik, ha tönkretételéhez maga is hozzájárulását adja. Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás.”
A Jobbik felszólítja Martonyi János külügyminisztert, hogy haladéktalanul váltsa le a posztjára méltatlanná vált nagykövetet - írja Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnöke.
Időközben egy csoport is alakult Facebookon. Várjuk mindazok csatlakozását, akik elutasítják, hogy idiótának neveztessenek, csak mert hisznek benne, hogy egy adott történelmi helyzetben még lehetséges lesz, hogy minden magyar egy ország zászlaja alá tartozhasson! - írja a csoport alapítója.
Itt lehet csatlakozni: http://www.facebook.com/magyar.vagyok.nem.idiota
(Kuruc.info - Origó nyomán)

További részletek: http://kuruc.info/r/2/81001/#ixzz2wVOR6Hng

Román lapok a pénteki győzelemről: "megaláztuk, térdre kényszerítettük Magyarországot"
A magyar labdarúgó válogatott elleni román győzelmet ünnepelte szombaton a román sajtó, amely szerint megkérdőjelezhetetlen volt a román csapat fölénye Bukarestben világbajnoki selejtezőmérkőzésen.
A Gazeta Sporturilor legnagyobb példányszámú román sportújság szerint a péntek esti meccset Románia már az öltözőben megnyerte, utalva ezzel Ciprian Marica korai góljára, amellyel a román válogatott a 2. percben vezetést szerzett.
Az újság címlapján a Ria-Ria-Hungária rigmusra utaló szójáték olvasható úgy, hogy a Hungária szót a román "öröm" szóval (bucuria) helyettesítették.
Zoom

A lap megállapítja, hogy 41 ezer néző által biztatott román válogatott „robbanékonyan” kezdett, és már a második percben vezetéshez jutott, majd Pintiliinek a 20 méterről vinklibe célzott bombalövése gyakorlatilag megpecsételte a találkozó sorsát, és Románia a pótselejtezőt érő második helyre lépett elő. Szerintük a magyar szurkolók azzal a céllal jöttek Bukarestbe, hogy szétverjék a román fővárost, de végül megszelídítve távoztak.
A Pro Sport című újság azt emeli ki a mérkőzés kapcsán, hogy Victor Piturca román szövetségi kapitány „zseniálisan” választotta ki kezdő játékosait, akárcsak a cseréket, megállapítva, hogy péntek este Piturcának „minden összejött”. Véleményük szerint Románia „három lépésből adott sakk-mattot” Magyarországnak.
Mindkét román szaklap megemlíti, hogy máris elkezdődtek a találgatások, kivel kell majd Romániának megmérkőznie az esetleges pótselejtezőn, és megállapítják, hogy Franciaország mindenképpen elkerülendő.
Az Adevarul című napilap szerint a románok simán legyőzték a magyarokat, és a hazaiak ellenfele egyetlen említésre méltó helyzetet sem hozott össze. Az Evenimentul Zilei szerint Marica, Pintilii és Tanase, a három gólszerző „megalázta” Magyarországot.
A Romania libera tudósítása címében azt írta, hogy Románia „térdre kényszerítette” Magyarországot.
(MTI)


További részletek: http://kuruc.info/r/8/117354/#ixzz2eI2ZCkV7

Birodalmi gondolat
Publicisztika Share on favorites Share on email Share on print Share on pdfonline |
A trianoni országvesztés évfordulójára mindenki aszerint emlékezik, mit üzen neki a múlt, miként vonja le a történelmi tanulságokat, világnézetétől függetlenül.
Ki gyásznapot tart, ki pedig nemzeti összetartozást ünnepel. Mint sok más tárgykörben, itt is két szélsőséges megközelítés jellemzi a közhangulatot. Mondani sem kell, mindkettő hibás.
Bár azok az idők már elmúltak, mikor jóformán csak néhány rövid hajú fiatal volt egyáltalán tisztába az évfordulóval, a hivatalos politika pedig tabutémának tekintette, egyesek még a parlamentből is kivonultak a felemlítéskor.
A magunk részéről számtalanszor kifejtettük már, hogy a nagy nemzeti siránkozást és önsajnálatot pont úgy elutasítjuk, mint a történelmi tudatlanságról és eszmei felkészületlenségről tanúskodó, érzelmi-indulati, egyébként teljesen üres és impotens követelőző hangoskodást.
A korabeli, és megelőző történelmi tények ismeretében mi nem gyásznapnak tekintjük 1920. június negyedikét, hanem a szégyen napjának. Ezt többször írás és előadás alkalmával kifejtettük már, nem részletezzük most.
Ehelyett egy olyan perspektívából vizsgáljuk a kérdést, mely világnézetünkből fakad, és nem csak a múltat értékeli eszerint, hanem nemzetünk küldetését is.
Az első világháborút követően nem Magyarországot szakították széjjel az idegen érdekek, nem csupán magyart szakítottak el a magyartól. Nem egyszerűen az országot darabolták fel, hanem a birodalmat tépték szét. Nem a hazát rombolták le, hanem a birodalmi gondolatot.
Bár színmagyar Kárpát-medencéről korántsem lehetett akkor, de megelőzőleg sem beszélni (ez az érzelmi-indulati alapokon álló, álmodozó, hangos, de tehetetlen revizionisták hamis illúziója), annál inkább egy olyan földrajzi, gazdasági és politikai egységről, melynek a magyar nemzet volt a megszervezője és mozgatója (még ha a dualista időszakban nem is beszélhetünk teljesen önálló államvezetésről).
A Kárpát-medence sok nemzetiség szülőhazája, melyeket a vezetőnépnek kellett összeszervezni, és életét irányítania. Ez volt a Magyar Birodalom. Nem térünk itt ki annak elemzésére, miként rogyott meg a birodalom, avatkoztak be idegen érdekek, és éledtek ellentétek a társközösségbe rendelt népek között. Itt egy dolgot fontos meg megvilágítani: nem csupán egy országot ért csapás itt Európa közepén, hanem egy birodalomként működő, meghatározó egységet robbantott szét a népek és nemzetek ellen munkálkodó, szabadkőműves, romboló és hódító szellem.
Ennek felismerése és tudatosítása különbözteti meg a tudatos hungarista gondolkodást az érzelmi-indulati alapú nemzeti gondolkodástól. És ez szabja meg számunkra a követendő utat, és a távoli jövő célját is.
A jelenben a következő feladatokat rója ránk az ismert történelmi események által kialakított helyzet.
1. A mai Magyarország szemszögéből nézve reális kell értékelnünk helyzetünket. Lehetőségeinket, erőnket, de képességeinket is. Elég csak onnan kiindulni, hogy feltesszük a kérdést: alkalmas-e jelenleg a magyarság a vezetőnép szerepének betöltésére? Kézben tudjuk-e tartani egyáltalán a jelenlegi országunkat is? Egyáltalán miénk-e az ország? Csak pár alapvető kérdés egy tartalmasabb előadás témájának anyagából, de talán gondolatébresztőnek elég.
2. Országunk, és a benne élő nép (nemzetről már alig beszélhetünk, szervezett nemzetről pedig egyáltalán nem) helyzetének értékelése mellett számot kell vetni az elszakadt területek magyarságának helyzetével, viszonyainkkal. Érdemes végiggondolni, hogy a béka feneke alól, minden erőt, és ezzel jogalapot nélkülöző kurjongatással és hangoskodással segítjük-e őket, vagy nem ártana valóban építő kapcsolatokat keresni feléjük? Mert van ám adósságunk feléjük! Továbbá, mint a nemzet rejtett tartalékaival is számot kell vetni külhoni véreinkkel.
3. A történelmi tények ismeretében, és a birodalmi gondolkodás birtokában kell számot vetnünk nemcsak a múlttal, de a jövővel is. Van küldetése a magyarságnak a Kárpát-medencében? (Az önsajnálaton és önigazoláson kívül?) Milyen út vezet felé?
Világnézetünk szerint válaszolunk hát a történelmi kérdésre. A magyarság feladata a Kárpát-medence újraszervezése, békéjének és fejlődésének biztosítása, ez által pedig a térség stabilitásának szavatolása. Ezért az érzelmi-indulati alapú önsajnálatnak, nonszensz követelőzésnek, és az ezekből egyenesen következő tévutaknak helye nincs!
Annál inkább ki kell jelöni és végig kell járni azt az utat, mely számunkra elrendeltetett. Melynek lépései, a jelenlegi Magyarország visszafoglalása, a nemzet újbóli életre hívása, erkölcsi, szellemi, gazdasági megerősödése, a magyarság mind anyagi, de főleg szellemi erejét tekintve vezetőnéppé válása.Példát véve valós történelmünkből, erőt a tradíciókból, és a kölcsönösség jegyében merítve a külhoni magyarság által megőrzött és konzervált nemzettudatból.
A haza és a nemzet felemelkedése után, a birodalmi gondolkodás jegyében a Kárpát-medence újraszervezésének élére állni, melynek első lépése a szomszédos népek elismerésének kivívása, a közös érdek szükségének felismertetése. A folyamat végén pedig egy új hatalom jelentkezik, itt a Kárpát-medencében!
Célunk: Pax Carpathia!
Bánfalvi Béla - Jövőnk.info

Szerencsétlen román kislány nem tudja felfogni,hogy ha mi nem is mondjuk, akkor is az összes románt meggyűlöljük, s annak következményei lesznek!

Nos a világ legnagyobb szélhámossága az, amikor a németeket és minket magyarokat vádolják a zsidók kiirtásával. Ha kiirtottuk volna őket, akkor nem lenne gondunk a zsidókkal. Ma hazánkban a nemzetiségek közül csak a cigányokkal és a zsidókkal van. Nos nézzük ki rendelete el a zsidók koncentrációs táborba hurcolását. Kérem a zsidó Hitler! A zsidók nyírták ki egymást,mint a zsidó honfoglaláskor. Ugyanis a Mózes hitre át nem térő Ábrahám hitűeket egyszerűen likvidálták, amellett Kánaánban élő nyolc törzset is majdnem teljesen likvidáltak, csak közben rájöttek,hogy kik fognak dolgozni,ha mindenkit kinyírnak. A holokausztnak nevezett eseményt a Judaista zsidók Kazár zsidók elleni vérengzése volt.

Slota magát hogyan definiálná :)