Szerintem mindenki egyetért abban, hogy sok bűnöző rászolgált a halálos ítéletre, de sajnos van egy nyomós ellenérv. Mégpedig a tévedés. Ha az illetőt minden rimánkodása ellenére felakasztják..az bizony súlyos kételyeket ébreszt és helyre hozhatatlan bűnt, gyilkosságot okoz.
A Kádár rendszerben a politikai kivégzetteket, akik többnyire ártatlanok voltak,de a köztörvényesek közt 33 év alatt 6 (!) ártatlanul kivégzett emberről beszélt a egy ügyész 1989-ben. 100 % -os bizonyosság pedig sajnos nincs a demokratikus országokban ahol az igazságszolgáltatás körültekintőbb, mint nálunk volt annak idején sajnos ők is büszkélkedhetnek téves ítéletekkel. Amúgy a tényleges életfogytiglan szerintem kegyetlenebb büntetés mint a kötél.

Előzmény

Válasz

A halálbüntetés megszüntetését megelőző tíz évben összesen 24 embert végeztek ki és akasztottak fel Magyarországon
Lelocsolta olajjal, majd felgyújtotta az őt tetten érő tizenkét éves kisfiút - ezért ítélték el azt a rablót, akit Magyarországon az utolsók között végeztek ki.
– A gyerek, akit a férfi abban a tudatban hagyott hátra, hogy meghalt, még magához tért, majd utolsó erejével felírta gyilkosa nevét egy papírfecnire. Számomra ez volt a legmegdöbbentőbb eset – kezdte dr. Sárközy Szabolcs bíró, aki a hazánkban 1980 és 1990 között végrehajtott halálos ítéleteket kutatja.
A halálbüntetés megszüntetését megelőző tíz évben összesen 24 embert végeztek ki és akasztottak fel.

– Vagy golyó, vagy kötél által hajtották végre a halálos ítéletet, de előbbire ebben az időszakban már nem volt példa. A verdiktet minden esetben a Büntetés-végrehajtási intézet udvarán a hajnali órákban, jellemzően 5 és 6 óra tájban hajtották végre. A halálraítéltek között találunk különös kegyetlenséggel gyilkolókat, aljas indokkal, nyereségvágyból ölőket, illetve több emberrel előre kitervelten végzőket - sorolta dr. Sárközy.
A halálos ítélet kimondása után azok, akiknek az Elnöki Tanács nem adott kegyelmet, pár hónapon belül a hóhér elé kerültek. Ám maga a kivégzés egyáltalán nem úgy zajlott, ahogyan azt az amerikai filmekben láthatjuk.
– Sem a rokonok, sem pedig az áldozatok hozzátartozói nem lehettek jelen. Utolsó kívánságként az elítélt kérhette, hogy elbúcsúzhasson szeretteitől, de a bitófa tövében rajta és az ítéletvégrehajtón kívül csak az első fokon eljáró bíró, az őrség, az ügyész és egy orvos lehetett jelen.
Az utolsó kivégzés
Vadász Ernő 28 éves tiszacsegei lakos volt az, akin utoljára halálos ítéletet hajtottak végre Magyarországon 1988. július 14-én, csütörtökön kora reggel. Őt a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 1988. január 12-én előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette, nagyobb értékre elkövetett lopás bűntette és okirattal való visszaélés vétsége miatt ítélte halálbüntetésre.
Az utolsó tíz évben kivégzett bűnözők legfiatalabbika 21 (ő három nap alatt kétszer is ölt), a legöregebb pedig 57 éves volt. Halállal egyébként csak 20 év felettieket sújthatott a bíróság.
– A kivégzettek zöme 30 és 40 év közötti volt. A huszonnégyből mindössze ketten, köztük épp a 21 éves fiú vette tudomásul a halálos ítéletet, a többiek mind fellebbeztek. Bár sokaknak talán úgy tűnhet, hogy manapság sokkal brutálisabb bűntettek fordulnak elő, a vizsgálataim alapján ezt cáfolnom kell: azokban az években is ugyanilyen kegyetlen és bestiális bűncselekmények voltak, csak éppen az ezekről tudóstó híradás volt kevesebb – summázta a bíró.
(Blikk nyomán)


További részletek: http://kuruc.info/r/6/104482/#ixzz2DDqyVK31

Válasz

Aljas indokkal elkövetett gyilkosságok minden esetben halállal büntetendőek. Rablógyilkosságok, szexuális indítékból elkövetett gyermek-, és nőgyilkosságok, és gyilkosságnak minősülő erőszakos nemi közösülések esetében azonban nem elégséges büntetés a halálos ítélet. Ilyen bűncselekmények esetén az ítéletnek ki kell elégítenie a társadalom jogos megtorlási igényét is.
A társadalmi béke érdekében ezért azon a településen, ahol a halálos ítéletet kiváltó bűncselekmény megtörtént, nyilvános kivégzést kell tartani. Ezt közterületen felállított bitófán hajtja végre az ítéletvégrehajtó. A kivégzés előtt a bűnös minden bűnét részletesen ismerteti a Népi Ítélőszék hivatalnoka. Különösen nagy társadalmi felháborodást kiváltó bűncselekmény esetében a bűnök felsorolását követően a hivatalnok ismerteti az Ítélőszék azon rendelkezését, miszerint a bűnözőt a kivégzése előtt egy órával törvényen kívüli személynek nyilvánítja, és a népharagnak kiszolgáltatja. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy megalázhatóvá, megcsonkíthatóvá, akár megölhetővé tette a bűnöst úgy, hogy ezért a cselekedetekért senki felelősségre nem vonható.
Ezeken a nyilvános ítéletvégrehajtásokon semmiféle felvétel nem készülhet, senki nem tiltakozhat, az elítéltet senki nem védheti meg a jogos népharagtól. A rendelkezés megszegőire az itéletvégrehajtás idejére helyileg elrendelt rendkívüli állapot (statárium) előírásai vonatkoznak, melyet a kirendelt különítmény parancsnoka, mint statáriális bíró, azonnal foganatosít.
A népítéletnek kitett elvetemült bűnözőt a bitóhoz láncolva sorsára hagyja a kirendelt hivatalnok. Az egy óra elteltével a kirendelt orvos eldönti, hogy a bűnöző alkalmas-e az akasztásra. Amennyiben a népítélet következtében beállt a halál, az ítélet végrehajtásra került. Ha életben maradt, de az akasztásra már nem alkalmas, a különítmény parancsnoka golyó általi kivégzést rendel el. Ha akasztásra alkalmas, az ítéletvégrehajtó felakasztja.
A népítélet a legmagasabb rendű, elemi erejű közösségi igazságszolgáltatás. A népítélet Istenítélet. A népítélettel egybekötött kivégzési mód a világ számos országában elfogadott és gyakorolt jogi aktus. A nyilvános akasztás, megkövezés, sportstadionokban végrehajtott golyó általi kivégzés olyan magas kultúrájú és sokezer éves történelmi múlttal rendelkező országokban ma is igazságszolgáltatási gyakorlat, mint Kína, Irán, India, és több kisebb ország. Ez a kivégzési mód teljes összhangban áll a természetjoggal, csak az elkorcsosult, dekadens és degenerált országokban kérdőjelezik meg, vagy tiltják. Európában a degeneráció előtti időkben szintén általános gyakorlat volt. A közbiztonság teljesen megszűnt, helyreállítása létkérdés, és ha ennek az elrettentés a feltétele, akkor ezzel fogunk élni.
Kassai Ferenc

Válasz