Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ellenállás klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ellenállás klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ellenállás klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ellenállás klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
12 éve | [Törölt felhasználó] | 0 hozzászólás
1941: "A német fajvédelmi törvényeknél is sokkal szigorúbb törvényt hozunk"
A III. zsidótörvény tárgyalása az Országgyűlés felsőházában (48. rész)
„Gondoljunk arra, hogy amikor pénzszerzésről, vagyonszerzésről volt szó, az Erdély nagyobb városainak utcáiban levő magyar dzsentri házak, magyar házak hogyan kerültek rövid időn belül zsidókézre, amikor pedig a zsidók is elnyomatást emlegettek. És gondoljunk arra, hogy amikor Csonka-Magyarország határán erődítményeket épített a román állam, mi történt? 2000–3000 leies tételekről volt szó és jelentkezett a zsidóság és azt mondotta: Ezreket, sőt milliókat kell, hogy adjunk, mert a magyarok nem tehetik ide a lábukat.”
Elnök: Szólásra következik Szabó János ő méltósága.
Szabó János: Nagyméltóságú Elnök Úr! Mélyen t. Felsőház! A képviselőház már letárgyalta és elfogadta ezt a fajvédelmi törvényjavaslatot és most a felsőház van hivatva letárgyalni és magáévá tenni. Mindent mérlegelni kell a kérdés elbírálásánál és főként a magyarság érdekeire kell figyelemmel lenni, hogy lehetőleg úgy oldjuk meg ezt a problémát, hogy minden társadalmi réteg óhaját teljesítsük, a zsidók térhódítását visszaszorítsuk, de igazságérzetünk ezzel sérelmet ne szenvedjen.
Engedtessék meg, hogy hallassa szavát most a magyar munkás is, (Halljuk! Halljuk!) aki hosszú időn keresztül érezte és ma is érzi, hogy a törvényjavaslat korlátozó rendelkezésére magyar fajvédelmi szempontból igenis szükség van. Látom, hogy a felsőházban több részről nem fogadták el a javaslatot, módosításokat terjesztettek elő, belátom azonban azt is, hogy a kormány javaslatában nem lehetett a félvérekkel szemben olyan engedékeny, mint a német törvény, mert hiszen Németországban 0,5 százalék a zsidóság, míg nálunk 7–8 százalékot tesz ki. Helyénvaló volt tehát, hogy korlátozó feltételekhez kötötték a keresztényeknek tekintendő félvérek fogalmát. Rá kell azonban mutatnom arra is, hogy az újabban megjelent újságcikkek szerint egy kis eltérés van az ezekre vonatkozó adatokban, azaz nincsen 200.000 félvér, nem lehet Magyarországon 200.000 félvérrel számolni, legfeljebb ha 10–15 százalékkal, ami nem tehet ki többet, mint 40–50.000 félvért. Ez a tény már magában véve is azt jelenti, hogy a félvérek száma, akikről a jelen javaslat határozni akar, a magyar zsidóknak alig 2 százalékát teszi ki. A kormány javaslata alapján még ennek a 2 százaléknak is egy jelentős része a »zsidó« fogalma alá esik, tehát végeredményben a német fajvédelmi törvényeknél, a nürnbergi törvényeknél is sokkal szigorúbb törvényt hozunk.
Ha a törvényjavaslatot fejtegetem, véleményemet úgy mondom meg, ahogyan igazságérzetem diktálja. Hála Istennek, független vagyok, senkinél sem vagyok lekötelezve, egyetlenegy igazgatóságba bele nem folytam. Szót kell azonban emelnem azokért a félvérűekért, akik nem 50%-os zsidók, hanem 50%-os keresztények és keresztény miliőben nőttek fel. Előrebocsátom azonban, hogy az elhangzott beszédek után megállapítottam azt, hogy magasabb szemszögből nézve, annak ellenére, hogy nem egyéni tragédiáról, hanem csoporttragédiáról van szó, a mai idő azt kívánja, hogy máról holnapra jöjjön a fajvédelmi törvény, minden magyar túltegye magát a fájdalmon, mert kérdezem én, hogy amikor az összmagyarság fájdalma tartott az idegen uralom alatt, mikor kérdezték meg egyetlenegyszer is a magyar tömeget, – amikor pedig tömegtragédiáról volt szó – hogy »mi fáj neked?« Csak gondoljunk arra, amikor a vegyesházasságokról, nem is a félvérekről van szó, hogy igenis mennyire rossz kihatással van fajunkra a zsidókeveredés. Gondoljunk arra, hogy román uralom alatt legtöbbször zsidó iskolába jártak a zsidók. Gondoljunk arra, hogy amikor pénzszerzésről, vagyonszerzésről volt szó, az Erdély nagyobb városainak utcáiban levő magyar dzsentri házak, magyar házak hogyan kerültek rövid időn belül zsidókézre, amikor pedig a zsidók is elnyomatást emlegettek. És gondoljunk arra, hogy amikor Csonka-Magyarország határán erődítményeket épített a román állam, mi történt? 2000–3000 leies tételekről volt szó és jelentkezett a zsidóság és azt mondotta: Ezreket, sőt milliókat kell, hogy adjunk, mert a magyarok nem tehetik ide a lábukat. (Mozgás.) Ez megtörtént, ez igazolt dolog. (Egy hang balfelől: Szomorú!)
Csak gondoljunk arra, amikor 1939. március 17-én többedmagunkkal a vonatok végtelen sorai vitték rongyokban a magyar munkást gödröt ásni az erődítményövben. Amikor egy húsz házból álló faluba érkeztünk, térdig érő hóban, ki mezítláb, ki rossz bakancsban, és ott reggeltől estig vártuk, hogy mikor kerül reánk a sor, igenis elmondhatjuk, hogy még maguk a román altisztek is megértők voltak velünk szemben, ugyanakkor azonban 3–4 szekér robogott be Zilah felől s a nagy hóban, nagy bundákba burkolt urak jöttek. Kik voltak ezek? A könyvelőink voltak Nagyváradról és alig félóra múlva háromezer lei lefizetése után minket kigúnyolva, kinevetve távoztak és folytatták a kártyázást éjszaka a Fészek klubban. Ez így történt. Nem uszítok egy faj ellen. Most is azt mondom, nekem fáj az a félvér, aki a munkások és iparosok közül kerül ki. Nekem van olyan barátom, aki magyar lányt vett el, most református, az egyik gyermeke 20 éves, – kétéves korában keresztelkedett meg a gyermek – akkor tért ki a barátom is és nekem is fáj most az, hogy bár a lehető legerősebb keresztény miliőben nevelte a gyermekét, most oda fogják visszacsapni, ahol az édesapja volt és ő most egy sziget lesz, ütközőpont, mert egyházi átok érte valamikor az apát és nem lesz többé sem zsidó, sem keresztény a gyermek, hiszen nekünk is ki kell taszítanunk magunk közül. (Egy hang a baloldalon: Miért kellene?) Ez szomorú állapot, én is azt mondom, de ez a múltnak tudható be. Viszont, amikor itt elhangzanak beszédek a mai napon, holnap már ez a mai nap is múlt lesz.
Igenis, felkérem a magas kormányt, hasson oda, hogy mindkét Ház minél hamarább hozza tető alá ezt a törvényt és a fajunk legyen úgy megvédve, ahogyan ma, 1941-ben feltétlenül meg kell védenünk.
A zsidó egyéni tragédiák megszívlelendők ás fájdalmasak, de ugyanakkor felhívom közéleti nagyjaink szíves figyelmét arra, hogy amikor 51%-ig befolynak egy ipari üzembe, amelynek zsidók a tulajdonosai, gondoljanak arra, ami legutóbb is megtörtént. Jelentkezett egy barátom innét, ebből a Házból és bejelentette: befolytam ebbe az üzembe, de vigyázzunk, zsidó munkást ne küldjünk el. Én azt mondtam: jó, nem küldünk el, de úgy a katonai felügyelőnek, mint nekem, egyetlen kívánságom van: a fajom. Itt van egy érettségizett művezető, szíveskedjék vele felváltatni ezt a zsidót, aki 20 éve elég hasznot húzott már a gyárból. Ő azt mondta: kedves barátom, zsidó egyéni tragédiát nem szeretnék látni, mert fáj. Én még egyszer megkérdezem ettől a magyar testvértől, hogy húsz év alatt mint magyarnak nem fájt az a tömegtragédia? Ha fájt, akkor fájjon most is, mert még most is van magyar tragédia. Amíg a fajvédelmi törvény el nem jön, amely megadja a lehetőséget, hogy az iparban és a kereskedelemben a magyar iparos és munkás mind elhelyezkedhessék és amíg megfelelő életszínvonaluk nem lesz biztosítva, addig magyar tragédia még mindig lesz.
Fájlalom a felvégek sorsát, ha esetleg el kell őket távolítani. Szerettem volna, ha ez áthidalható lett volna, mert igenis azt, aki keresztény miliőben nőtt fel, szerettem volna testvérnek megtartani, de mindezeken a fájdalmakon túl kell, hogy tegyem magamat, mert az összmagyarság, az egyetemes magyarság úgy kívánja, hogy a kormány igenis meghozza ezt a törvényt és azt minél rövidebb időn belül életbe léptesse. A törvényjavaslatot úgy a gümőkór, mint a nemi betegségek, mint pedig a fajvédelem szempontjából teljes egészében elfogadom. (Taps.)
Elnök: Kíván még valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom.
(Folytatjuk)
További részletek: http://kuruc.info/r/6/87089/#ixzz1biCl2Tod
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Köves Slomóék Izraelben folytatták az antimagyar szervezkedést - külön dicséretet kaptak a Kuruc-ellenes fellépésért
Szertartás és zsidó szokások, avagy nem akarok hávdálát
Moszkva háborús bűnössé nyilvánított egy izraeli-ukrán oligarchát
Újabb zsidóinvázió: tízezer tetűhintást szabadítanak rá a fővárosra ebben a nagy melegben