Moszkva nem fogja engedni az atomfegyverek számának ellenőrzését
2014.03.10 11:01
Share on print Share on gmail

Az orosz Védelmi Minisztériumból az ország több médiájának is nyilatkozó névtelen forrás szerint Oroszország korlátozni fogja az Egyesült Államok számára a korábban érvényben lévő START egyezményben engedélyezett megfigyelő repüléseket. A nyilatkozó forrás a kölcsönös bizalom teljes megszűnésével indokolják a lépést.

A stratégiai atomfegyverek ellenőrzésével kapcsolatos új START egyezményt 2010-ben írta alá Barack Obama és Dimitrij Medvegyev akkori orosz elnök. Az egyezmény mindkét fél számára engedélyezett megfigyelő berepüléseket a másik ország légterében, melynek célja, hogy a megfigyelők hitelesíteni tudják, valóban az adott ország által bejelentett mennyiségű nukleáris fegyverzet van az ország területén. Ez a START egyezmény szerint egyik fél esetében sem lehet több 1550 atomtöltetnél és 700 nukleáris töltet célba juttatására alkalmas hordozónál.

Korábban az Egyesült Államok az új START egyezmény több pontját is megszegte, valamint nemrég a Pentagon bejelentette, hogy felfüggesztik az Oroszországgal fennálló katonai kapcsolatokat. Dimitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes azt követően kinyilvánította, hogy a NATO egyre növekvő fenyegetést jelent Oroszország számára, emiatt fokozott fegyverkezésbe fognak kezdeni.

Válasz

Krímben folyamatban van az Oroszországhoz csatlakozás előkészítése
2014.03.10 13:28
Share on print Share on gmail

Szergej Akszionov, Krím miniszterelnöke bejelentette, hogy folyamatban vannak az előkészületek dél Ukrajna Oroszországhoz csatlakozására. Március 16.-án népszavazást tartanak arról, hogy csatlakozzanak-e az Oroszországi Föderációhoz. Azt követően néhány hónapos átalakulás után a térség készen áll az orosz jogrendszer átvételére és az orosz törvények alkalmazására.

Szergei Akszionov - az ő kezében összpontosul minden fegyveres testület

A kormányzó a RIA Novosztyinak adott interjúban ígéretet tett arra, hogy a függetlenedést követően az ukrán továbbra is hivatalos nyelv marad, valamint a krími tatárok is megkapják a hivatalos nyelvhasználat jogát.

A Krím-félsziget mintegy 15%-a tartozik a tatár kisebbséghez, közülük kerülnek ki az illegitim kijevi kormány támogatói a térségben. Akszionov elmondta, a függetlenedést követően nem süllyedhet anarchiába és szeparatizmusba az ország, emiatt készen áll arra, hogy a krími tatár vezetőknek is vezető politikai pozíciókat adjon.

Válasz

Veterans Today - Az USA nem mer háborúzni
2014.03.10 14:14
Share on print Share on gmail

Gordon Duff, vietnami veterán, a Veterans Today vezető szerkesztője és mellette a világ egyik legnevesebb háborús stratégiai elemző cégének vezetője is - nyilatkozott a PressTV-nek. Gordon Duff véleményére kormányok figyelnek, és rendszeresen szerepel a legnevesebb TV műsorokban, hírlapokban, mint az egyik legkiemelkedőbb szaktudású háborús szakértő. Megállapításai nagyon sok esetben teljességgel helytállóak még a mi szempontjain alapján is, sok esetben keményen bírálja az amerikai vezetést. Állást foglalt a szír háború kapcsán, de figyelemmel kíséri az utóbbi idők eseményeit mind Ukrajnában, mind Venezuelában (Venezuelában az USA háborút indított a demokrácia ellen címmel - a szerk.), és nyilatkozott ezekkel kapcsolatosan is. A PressTV munkatársa arról faggatta, várható-e háború Ukrajnában az USA részéről.

Gordon Duff elmondta, hogy szerinte, a jelen körülmények között Obama nem mer háborút indítani. Az ok egyszerű. Az USA belekezdhet egy újabb háborúba, de ezzel elveszti legkomolyabb európai szövetségesét, Németországot. Mint mondta, Merkel rajta tartja a kezét a médián, az emberi jogokon, Putyin pedig a gázcsapon. Ezzel a történet rémesen leegyszerűsödött. Ahogy a szakértő kiemelte, Obama és Merkel pénteken egyeztettek Ukrajna miatt, ennek ellenére napok óta érdemi intézkedés nem történt. Obamának el kell gondolkodni azon, hogy a nemzetközi jog alapján Putyinnak valóban joga van katonákat állomásoztatni és mozgatni a Krímben - mivel erre államközi egyezmény feljogosítja. Erről Obamát saját ügyvédei is megerősítették. Mellesleg eddig azon a helyen, ahol az oroszok katonák ott vannak, egyetlen ember sem halt meg, Putyin jó munkát végez.

Ahogy az elemző kiemelte, Putyin csak azt teszi, ami a dolga. Ukrajnában sokkal több az orosz, mint azt a nyugati média sugallja. A lakosság majd 40%-a az orosz etnikumhoz tartozik. Obama is megtette mindazt, amit megtehet. Kitiltott személyeket, vízumkorlátozást vezetett be, megerősítette a határok megfigyelését újabb repülőgépek odavezénylésével. Ennél többet nem tehet, mert minden ami ennél egy lépéssel több, már háborúként fogható fel. Ukrajna rendkívül megosztott. Az orosz lakosság pedig nagyon jól elhatárolható elkülönülő területen él. A válság, amely kitört pár hónapja, csak felszínre hozta a bajokat. Putyinnak pedig kötelessége megvédeni a saját népéhez tartozó embereket.

Obama elvesztheti európai szövetségeseit, azokat válságba és gazdasági, társadalmi összeomlásba taszíthatja, mivel a német ipar tartja lélegeztetőgépen Európa jó részét. Amennyiben Németország megroppan, a lecsúszott országokat egyszerűen Moszkva karjaiba löki Washington, mert csak ott lesz pénz támogatni őket, és gazdaságilag stabilizálni ezeket az országokat. A német ipar pedig túlnyomó részben az orosz nyersanyagtól függ. Mi kell jobban? Egy összeborult Európa, egy Ukrajnával kiegészülve, vagy egy a válságból lassan evickélő de stabil Európa Ukrajna nélkül? Ezen lehet gondolkodni. Szerinte az USA nem meri ezt megkockáztatni - a józan ész alapján.

Kemény Gábor

Válasz

Krím csak a kezdet: óráról órára nő az orosz erők száma a félszigeten

Most 35 ezer orosz katona állomásozik a Krímben. 55 ezer kell ahhoz, hogy megindulhasson Herszon és Odessza irányába – idézte az UNIAN Igor Kabanyenkót. Az ukrán vezérkari főnök korábbi helyettese szerint óráról órára nő az orosz erők száma a félszigeten.
Zoom
A Herszon és Odessza többségében szintén oroszajkú vidék. A krími vezetés korábban úgy nyilatkozott, hogy ez a két város is csatlakozna a Krímhez, ha a félsziget Oroszországhoz csatlakozna a március 16-i népszavazás nyomán.
Szemtanúk szerint egy száz egységből álló páncélos konvoj már közelít Nyikolajevkához Szimferopolból. Kabanyenko szerint a Ukrajnának fel kell készülnie katonai válaszlépésekre, mert a Krím csak a kezdet.
Beszámolók szerint Szimferopolban az önvédelmi erők orosz segítséggel elfoglaltak egy katonai kórházat is.
Kétséges azonban, hogy Moszkva valóban katonai akcióra készülne a Krímen kívül eső Délnyugat-Ukrajnában.
Saját hadserege lett a Krímnek
A krími hadsereget a félszigeten jelen lévő törvénytelen fegyveres alakulatok miatt hozták létre - közölte hétfői sajtóértekezletén Szerhij Akszjonov krími miniszterelnök.
A legfelső tanács (parlament) felhatalmazott a (fegyveres erők) létrehozására tekintettel arra, hogy a félsziget területén törvénytelen fegyveres alakulatok jelentek meg - mondta hétfői sajtóértekezletén Akszjonov. Hangsúlyozta, hogy az autonómia fegyveres erőit törvényesen, a krími parlament felhatalmazása alapján állították fel.
Közölte, hogy miután a Krím félsziget a vasárnapi népszavazás döntése nyomán csatlakozik Oroszországhoz, a krími fegyveres erők az orosz hadsereg kötelékébe mennek át.
Az ukrán hadsereget, az összes katonai egységet jelenleg blokád alatt tartják az önvédelmi alakulatok. Miután a népszavazás dönt a csatlakozásról, elhagyhatják a Krími Autonóm Köztársaság területét, vagy amennyiben készek szolgálni a fegyveres erőknél, esküt kell tenniük az autonómiára vagy Oroszországra - jelentette ki Akszjonov.
Korábban írtuk: Tízezrek vonultak utcára Oroszország-szerte Krím elfoglalása mellett - a NATO felderítő gépeket küld Ukrajna közelébe
Moszkva központjában, a Puskin téren egymás után két tiltakozó megmozdulás is zajlott. Oroszország-szerte több mint 46 ezren vonultak fel Krím elfoglalása mellett. AWACS típusú, légtérfigyelő és -ellenőrző repülőgépeket küld a NATO Lengyelország és Románia térségébe az ukrajnai konfliktus nyomon követése érdekében - közölte hétfőn a katonai szövetség.
Több mint 46 ezer ember vett részt több orosz nagyvárosban a Krím félsziget Ukrajnától való elszakadását támogató hétfői tüntetésen, míg az ukrajnai orosz katonai beavatkozás ellen aznap csupán száz-egynéhányan tüntettek Moszkvában.
Az orosz főváros központjában, a Puskin téren egymás után két tiltakozó megmozdulás is zajlott.
Az Eduard Limonov vezette Másik Oroszország nevű radikális párt és több baloldali politikai csoport a Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz csatlakozása mellett állt ki, majd egy engedély nélkül szervezett tiltakozó akcióra ott gyűltek össze azok is, akik szerint Moszkva beavatkozik Ukrajna belügyeibe. Utóbbiak az "Elég volt a hazugságból, állítsátok meg az intervenciót!", München-1938 feliratú plakátokkal vonultak fel.
Oroszországban egy hete tartanak az ukrajnai oroszokat és az Ukrajnától való elszakadásról döntő krími parlamentet támogató nagygyűlések.
A legnagyobb megmozdulások a szibériai Cseljabinszkban és Permben voltak hétfőn. A közép-oroszországi Vologdában és az északi Jeges-tenger közeli Arhangelszkben is szervezetten vonultak az utcára a helyiek, hogy kifejezzék támogatásukat az ukrajnai oroszok mellett, helyeselve a Kreml Ukrajna-politikáját. Moszkva továbbra is Viktor Janukovicsot tekinti törvényes ukrán államfőnek, és nem ismeri el az új ukrán vezetést, amely orosz álláspont szerint államcsínnyel szerezte meg a hatalmat.
A február 22-én Kijevben megbuktatott Viktor Janukovics kedden ismét megjelenik Rosztov-na-Donu városban a sajtó előtt, hogy újabb bejelentést tegyen. Nemrég elterjedt, hogy az ukrán politikus már nincs életben.
Légi felderítő gépeket küld Lengyelország és Románia fölé a NATO
AWACS típusú, légtérfigyelő és -ellenőrző repülőgépeket küld a NATO Lengyelország és Románia térségébe az ukrajnai konfliktus nyomon követése érdekében - közölte hétfőn a katonai szövetség.
A NATO-tagállamok nagykövetei hétfőn bólintottak rá a misszióra, Philip Breedlove amerikai tábornok, az atlanti szövetség európai erői és az Európában állomásozó amerikai erők főparancsnoka javaslatára.
A döntést követően egy NATO-illetékes úgy fogalmazott, hogy az AWACS-missziók a helyzet jobb megfigyelését teszik majd lehetővé. A gépek kizárólag a NATO-tagok légterében repülnek majd - közölte a NATO-tisztviselő, egyértelművé téve, hogy a szövetségesek felderítőgépei nem repülnek majd be Ukrajna légterébe. A tisztviselő azt is tudatta, hogy a gépek a németországi Geilenkirchenből és a nagy-britanniai Waddingtonból szállnak majd fel.
A NATO-tagállamok nagykövetei a múlt héten döntöttek arról, hogy folytatják és fokozzák a válság biztonságpolitikai következményeinek alapos elemzését, a tagállamok összehangolják lépéseiket és folyamatosan egyeztetnek majd egymással.
A NATO álláspontja az, hogy Oroszország az Ukrajna területén végrehajtott katonai akcióval sérti a nemzetközi jogot, az ukrajnai konfliktus pedig az euroatlanti térség egészének békéjére és biztonságára súlyos hatással lehet.
(MTI - Index nyomán)

További részletek: http://kuruc.info/r/4/124930/#ixzz2vdToGQRr

Válasz