Ami hazánkban és Európában, a fehér faj életterében történik egyszerre nevetséges - egy kivülálló számára -, és ugyanakkor elkeserítően siralmas a fehér ember számára. Az USA-t már nem sorolhatjuk a fehér élettérhez tartozó hatalomnak, mert egy néger állam. Néger, illetve nem fehér fajú többségi népességgel, néger elnökkel és a felelős posztokon zsidókkal, akik nem tartoznak a fehér fajhoz. Ez a tény ne keserítsen el senkit, mert az USA három dolgot adott eddig az emberiségnek: az atombombát, az AIDS-t, és a természetellenes fajtalankodás kiválóságának az elismerését.

Elkeserítő az a tény, hogy Európa átvette ezeket a vezérlő elveket, és ennek eredményeként lényegében történelmi küldetését elvégezte, fejlődni nem tud és a degenerációja már visszafordíthatatlan. Nem idegen erők verték meg, hanem saját erkölcstelensége rothasztotta szét, fektette a porba. Az erő pozíciójából a kegyelemért esedező helyzetébe fog kerülni, de nincs kegyelem, mert az európai liberalizmus csak európai, sehol máshol nem működik. Nem ismerik, és nem is akarják megismerni.

Siralmasnak azért nevezhető ez az helyzet, mert még a felismerés állapotába sem jutottunk el és pontosan úgy viselkedünk, mint a süllyedő hajó kretén személyzete, akik a túlélés lehetőségeinek a megteremtése helyett azon vitatkoznak, hogy mi legyen a vacsora. Fel sem merül bennük, hogy vacsorájuk csak a halaknak lesz.

Nagyot tévednek azok, akik a kialakult helyzetért másokat, a zsidóságot, a kommunizmust, a kapitalizmust, vagy bármi mást okolnak. A zsidóság lényegében nem más, mint egy katalizátor, az ideológiák pedig azok a tévutak, melyeket az erkölcs hiánya hívott életre, mint hatástalan pótszereket. Hatástalanságukat a mai állapotok bizonyítják. A valódi ok a szellemi és erkölcsi leépülés, a mértéktelenség, és a mindenek fölé helyezett önzés, mely a szenvedélyek elburjánzásában nyilvánul meg a leglátványosabban. Az utolsó önvédelmi reakciót hatvan éve öngyilkos módon, kegyetlenül leverték, és azóta nincs semmilyen eszme, ideológia, idea, mely egy újabb önvédelmi folyamatot elindíthatna.

A holokauszt-vallás, a deviancia elfogadása, a népi közösségek szétforgácsolása nem csak akadálya egy önmentő szellemiség kialakulásának, hanem az ellensége is. Így lett a fehér faj önmagának a legnagyobb ellensége. Ilyen közegben azok a mondvacsinált problémák, pártharcok, ideológiai viták, melyek a mai világunkat jellemzik, lényegtelenek, semmire valók. Illetve az idiótáknak, kreténeknek az időtöltése. Ezek a gondok minden fehér fajú országban jelen vannak, de nem egyenlő súllyal jelentkeznek. Az erkölcsösebb, magasabb közműveltséggel rendelkező, gazdaságilag is fejlettebb országokban nem olyan látványos a leépülés, mint nálunk, de a sorsukat ők sem kerülhetik el. Mert a fertőzés mindenhol jelen van, ennek látványos tünete a fajtalankodás elismerése, a parádék engedélyezése.

A tömegek (a széles néprétegek) mindezt nem ismerik fel, de tudat alatt érzik a veszélyt. Menekülésként, ellenállásként azonban nem az elemző gondolkodásukat erősítik, az erkölcsükkel együtt, hanem a haláltánc kábító forgatagába merülve várják az elkerülhetetlen végzetet. Konzumidiotizmus, drogfüggőség, perverziók, sztárolás és csápolás, hitetlenség jellemzi a haláltánc világát. Az egyén még talán túléli ezeket az időket, de a fehér faj nem.

Azt se gondolja senki, hogy azok az iszonyatos bűnök, melyeket évszázadok során a fehérek elkövettek, feledésbe merülnek. A gyarmatosítás, a bennszülött népek szisztematikus kiirtása, a boxer lázadás leverése, az ópiumháború és sok hasonló természetellenes és Isten-ellenes bűncselekményért kamatosan meg kell fizetni. Ahogy mi sem feledjük Mohácsot, a zsidóság az általuk vészkorszaknak nevezett időszakot, úgy a kínaiak sem az ópiumháborút, az afrikaiak a rabszolgaságba hurcolásukat és a kifosztásukat, az indiaiak az angolok terrorját és a japánok sem az atombombákat. Ezek a szörnyűségek mindenhol jegelve vannak.

Ennek a helyzetnek a feloldására találták ki azt az Európai Uniót, mely mindenre jó, csak pontosan ennek a feladatnak a megoldására nem. Zavar, bűnözés a legmagasabb szinteken is, erkölcstelenség, gyengeség. Gazdasági leépülés, jövőkép-nélküliség. Az egész EU máról holnapra él, már távlati tervek sincsenek, a csődök elkerülése az egyetlen cél. Aki ezt nem látja, az nem vak, még csak nem is egy álmodozó, hanem egy kretén barom. Csak egy jól szervezett, európai érdekű, idegenektől mentes Nemzetek Európája lehetne az utolsó lehetősége Európa fennmaradásának. Azonban erre mindaddig nincs meg a lehetőség, amíg fajtalankodó hernyók hatalmi támogatással vonaglanak a köztereken. Mert a fajtalankodók is egyfajta katalizátor szerepet kapnak, jól kimutatják a társadalom betegségeit.

Tehát akkor a fehér fajnak vége. Igen. Nem holnap, vagy holnapután, de vége. Az erkölcsi rend összeomlása hedonista életvitelre ösztönöz, büdös lett a munka, és ezért háború nélkül szüremkednek be egyre többen más fajúak Európába, csökken a fehér gyermekek születési száma, öregszik a lakosság átlagéletkora. Úgy esik el Európa, mint a budai Vár 1541-ben. Amikor "csak úgy" beszivárogtak a törökök, és harc nélkül másfél évszázadra birtokba is vették.

Nincs semmi remény? De van, és ez Oroszország. Az utolsó erős, valóban erős fehér állam. Hogy milyen a politikai rendszere, hogy mit tettek és mit nem az elmúlt időkben, ma már lényegtelen. Amíg nem parádézhatnak a természetellenes fajtalankodók Moszkvában, amíg a beszüremkedő szemét előtt lezártak a határok, amíg a haderő fejlesztése elsődleges követelmény és amíg az ifjúságot hazafiaknak, patriótáknak nevelik, addig van remény hogy a fehér faj teljes egészében nem fog megsemmisülni. Oroszország újra vezető hatalom lesz, csatlakoznak hozzá elsőként a szláv országok, majd mindazok, akik túl akarják élni a válságos időket.

Lényegében ezekről szólna a természetellenes kretének moszkvai parádéjának a szétverése.

Kassai Ferenc - Jövőnk.info