Bevezető

Egy kormány politikai programhirdetését mindig nagy figyelem övezi a társadalom, illetve a külső szemlélők részéről. Néhány éve a túlbuzgó Gyurcsány Ferenc meglehetősen rövid időközönként adott programot, ezért leértékelődött ennek az aktusnak a fontossága. Az elhúzódó szociálliberális korszak azonban kitermelte azt a meglehetősen naiv, optimista szavazóbázist, amely a Fideszre való voksolástól várták és várják az ország felemelkedését. Így hát nagy várakozás kísérte a csodavárók és a külföld részéről Orbán Viktor miniszterelnök hétfői bejelentéseit.

A Bankszövetség elnöke máris kifogásolta az általa képviselt szférát érintő terhek bevezetését. Szerinte a bankszektor nem kapott állami forrásokat, így nehezen indokolható a banki különadó bevezetése. Jogi gengszterizmusról van itt újra szó, hiszen a bankok szép summát kaptak az IMF egyébként nem létező pénzéből. Ezeket mind a magyar dolgozóval tervezik kifizettetni.

Elhangzott hétfőn, hogy a spekulációból át kell menni a termelésbe. Itt a kapitalizmus II. világháború utáni két fajtájának megkülönböztetéséről van szó. A termelő kapitalizmus, vagy rajnai kapitalizmus az úgynevezett jóléti állam kapitalizmusának modelljét jelentette. Nagy vonalakban erről a rendszerről azt lehet elmondani, hogy a kormányzat erőteljesen figyelembe vette a szakszervezetek véleményét döntéshozatalkor, a piaci szabályozás határozottabb volt; a rajnai modellnek mellesleg nagy szerepet szántak az új Németország megszilárdításában. A Milton Friedman neve által fémjelzett angolszász vagy versengő kapitalizmus a munkavállalói érdekeket háttérbe szorította, a piacnak nagy terepet adott, lebontotta az államot.

Magyarországon a jóléti modell bukása után történt a politikai átmenet (átmentés). A washingtoni konszenzus néven elhíresült avagy hírhedté vált hármasnak kellett itthon érvényesülni: dereguláció (piaci folyamatokba való állami beavatkozás korlátozása), privatizáció és liberalizáció. Orbán már tavaly év elején megemlítette a változtatási szándékát a termelés irányában. Nem lesz itt semmilyen termelés! Nem lennénk hungaristák, ha nem néznénk és nem láttatnánk a politikai színfalak mögé, így ki kell mondanunk, hogy a kormány a gazdái megbízását fogja csak teljesíteni. A népnyúzás folytatása, valamint a nyomorba döntés a feladatuk. Áttanulmányozván a 29 pontjukat, szemügyre vételezvén a programban lévő összefüggéstelenséget, elmondható, hogy megvalósíthatatlan. Nem mintha bármit is meg akarnának valósítani saját akaratukból. Nincs saját akaratuk. Ők csupán a szavazófülkék forradalmának győztesei...

Ez az úgynevezett akcióterv arra kiválóan alkalmas, hogy egy időre lekösse a jobbra vágyó társadalom figyelmét, illetve lecsillapítsa az országot úgymond finanszírozó befektetők, helyesebben fogalmazva, a hazánkat eladósító spekulánsok "ölési kedvét". Mindenféleképpen rosszul jár a magyar ember.

A Fidesz szellemi holdudvarának számító Századvég Alapítvány az utóbbi években sokat foglalkozott a "jó kormányzás" elméletének kidolgozásával, vélhetően a definíció gyakorlati alkalmazásának lehetőségeivel is. A "jó kormányzás" alatt ők az átfogó kormányzati koncepciót, meghatározott stratégiát és a kabinet elképzeléseit szakpolitikai szintekre megfelelően lebontó működést értették. Hangsúlyozták a részcselekvések közti összefüggő logika megteremtésének fontosságát. Nos, a most meghirdetett akciótervből hiányoznak a "jó kormányzás" érvényességi kellékei. Sokkal inkább a "jó átverés", illetve a "jó magyarirtás" fogalmak írják le a program tartalmát.

A program-pontokról

Figyeljük meg, hogy minden intézkedés lehetővé teszi a Fideszes hurráoptimista sikerkampánynak, hogy pozitív színben tüntesse fel az intézkedéseket, de mindegyik vagy egy lózung, vagy az árnyoldala nem elhanyagolható, vagyis egyik sem tekinthető tisztán pozitív intézkedésnek. Az az érzésünk is támadhat, hogy a kormány ugyan néha egyet lép előre (amit mindenütt ováció fogad), majd azonnal kettőt hátra (amit vagy elhallgatnak, vagy a liberális közgazdászok sikerként és pozitívumként könyvelnek el, miközben nyilvánvalóan csak a cionista és cionbarát elit érdekeit szolgálja).

1. 500 milliós éves árbevétel alatt a cégek társasági adóját 19%-ról 10%-ra csökkentik.

Nem egyértelmű, hogy akkor ez mely cégekre vonatkozik? A külföldiekre is vagy sem? A kis cégekre és a nagy cégekre is egyaránt? A nagy cégek, amelyeknek természetszerűen többet kell fizetniük, miért fizetnek majd kevesebbet? Ki fogja a kieső bevételeket állni, ha a versenyszféra nem? Vajon a veszteséges állami vállalatok, vagy a lakosság?

A cégek nyereségadójának csökkentése szintén egy maszlag csupán, a javaslat lényege nem ebben áll, hanem abban, hogy a kedvezményes haszon mértékét 50-ről 500 millióra növelték. Miről szól ez? Arról, hogy a kedvezményes társasági nyereség adó a nagy és gazdag cégekre fog vonatkozni. Ezzel azonban milliárdok esnek ki az adózásból, amit a minimálbér megadóztatásával kívánnak pótolni. A kis cégekre, magánvállalkozásokra ez amúgy sem vonatkozik, mert minden kisvállalat a nyeresége minimalizálására törekszik könyvelésében. Vagyis ebből csak a nagy cégek profitálnak, az államháztartás kárára.

2. Két év alatt bevezetik az egykulcsos családi adót, cserébe kivezetik a rendszerből az adójóváírás intézményét. Az egykulcsos személyi jövedelemadó 16% lesz.

Itt azt lenne jó tudni, hogy vajon az eltörlendő kedvezmény nagyobb-e mint a jövőbeni. Mert ha nagyobb vagy egyenlő, akkor a legjobb esetben is csak egyhelyben toporgás van, és ez az intézkedés is látszatintézkedés, mint a többi. Mindenesetre az, hogy a családosoknak jobb lesz, azonnal a kisebbségek nagycsaládjait juttatja az eszünkbe. Akiknek pedig nincs még családjuk (az eddig is sanyargatott magyarság tagjainak), valószínűleg nem is lesz, mert a megélhetésük még inkább veszélybe kerül, nem tudnak tartalékot képezni, az eddigi szinten sem egy elviselhető életszínvonalat fenntartani. Az egykulcsos adórendszer minden elemző szerint a vagyonosabbaknak jelent könnyítést.

3. A kis- és középvállalkozások 10 kisadóját eltörlik.

Tíz kis adó eltörlése okos dolog, csak elfelejtették megnevezni, melyek is lennének ezek. Ha a mondvacsinált, érvényesíthetetlen adófajtákat törlik el, akkor ez is egy nagy semmi. 

Nagyjából az egyes ponthoz hasonlítható intézkedés. Ugyanazok a kérdések merülnek fel. Ne feledjük, hogy ennyi "előny" még nagyon kevés a multinacionális cégek gazdasági erőfölényének leküzdéséhez. Ellenben kialakulhat egy olyan vállalati réteg, amely kiválóan kiszolgálhatja ezeket a cégeket, és akkor megint nem versenytársaik, hanem szolgáik lesznek, ami a tőlünk kisajtolt és a külföldre irányuló tőkekivitelt hatékonyabbá teheti.

4. A minimálbér adóköteles lesz.

Ez az egykulcsos adórendszerrel együtt sok jót nem ígér. Nem beszélve a minimálbéres kisvállalkozások sorsáról. Ez legalább egyértelmű. Még több adó, azoktól, akik már így is napi megélhetési problémákkal küzdenek. Így gyorsan meg is válaszoltuk a feltett kérdésünket az első pontban, hogy honnan pótolják majd ki a kieső bevételeket, amelyeket a cégek nem fizetnek be.

Aki ilyen intézkedést hoz, az tisztában van a következővel. Az állami szférán kívül hogy is működik a fizetési rendszer ma? Az alkalmazottak nagy része úgy dolgozik, hogy minimálbérre van bejelentve, vagy kevéssel fölé, minimális összeggel. Vagyis ebből nem fizetett adót. Az e felett keletkezett összeget a munkáltató úgymond zsebbe fizeti. Ezt a megoldást Magyarországon sok százezren követik - megkockáztatjuk, hogy a vállalkozók és alkalmazottak felénél így működik -, ami jelentős szám.

Miért törvényszerű ez? Mert tudni kell azt, hogy mekkora összegre van szüksége egy családnak ahhoz, hogy egyáltalán létezzen, persze a XXI. század - mondjuk - normális keretei között. Nem dorbézolóan, csak úgy alapfokon, de normálisan. Egy négytagú család esetében ez kb. 200 000 forint havonta. Ez az összeg általában úgy jön össze, hogy ha mindkét nevelő dolgozik - akkor a fent leírt módon nagyjából kigazdálkodható. Általában a férj százezer felett keres, az asszony valamivel százezer alatt. A minimálbér kettőjüknél 140 000 forint, míg a többi a zsebbe fizetett összeg. Ha ez nincs meg, a család elindul lefelé a lejtőn, és valószínű, hogy hitelproblémái lesznek, mivel ma Magyarországon szinte nincs is hitel nélküli család. Mit hoz a minimálbér adója? A fizető munkáltató azt fogja mondani, így is, úgy is adózni kell belőle, ezért bejelenti teljes összegre az alkalmazottakat. A család azonnal kevesebbet kap a 200 000 forint 16 %-ával, vagyis havi 30 000 forint ugrott, ami nagyjából mondjuk 700 000 ilyen alkalmazott esetén 10 milliárd 500 millió forint havi szinten. Viszont az ezeknél a családoknál kieső 30 000 forint - ami éves szinten 360 000 forint kiesés-, azt jelenti, hogy a létezés legalsó fokára csúsznak le. Sem felső iskola, sem egyetem, vagy hasonló szóba sem jöhet. Az összes, 1 300 000 minimálbéres esetében 20 milliárd feletti összeg. A vásárlás országosan 16 %-al csökkenni fog, tehát a húzó ágazat, a kereskedés is hatalmas hátrányt fog szenvedni - ami még valamennyire szinten tartotta a pénzügyi mozgást.

Abban az egy esetben el lehetne fogadni hasonló mértékű népnyúzást, ha a kormány kijelentette volna, hogy ezt a havi 20 milliárd forintot bele kívánja helyezni a krízishelyzetbe került egészségügybe, és a lezüllesztett oktatásba, az iskolákba. De sem iskolákról, de legfőképp ami jellemző, a kórházakról egyetlen szó sem esik az akciótervben. Mire kell akkor ez a jelentős összeg? Természetesen hiteltörlesztésre!

5. A vér szerinti egyenes ági vagyonmozgás (foglalkoztatás, öröklés, gyermekekről való gondoskodás) az állam hatókörén kívül kerül.

A vérségi vagyonátruházás illeték és adó mentessége az egyik legirritálóbb javaslat. Ugyanis ennek lenne alapja, de elfelejtették szándékosan meghúzni az összeghatárokat, és azt, hogy ez milyen rendszerességgel történhet. Vagyis: ha egy család kisebb összegű házát ráíratja gyerekeire, az legyen illeték és adómentes. De mekkora összegig? Ezt fontos lett volna meghatározni. De nehogy a milliárdos vagyonok tulajdonváltása részletekben átjátszásra kerülhessen, ezért annak mértékét, és gyakoriságát is ellenőrizni kellett volna. Vagyis mivel az előző kormány az MDF javaslatára bevezette az örökség összeghez kötött illetékmentességét, ennek a módosításnak semmi értelme, hacsak nem az, hogy szintén a milliárdos vagyonok után ne kelljen fizetni semmit, vagyis újra a gazdagok járnak jól.

6. A beruházások során kevesebb engedélyt kell majd kérni.

Ez akár jó is lehetne, ha a magyarok lennének a beruházó felek. Viszont már láthattuk, hogy nekünk főleg a multikat kiszolgáló szerepkör van szánva. Vagyis: megkönnyítették a betelepülők befektetéseit, beruházásait. Mellékesen: eddig a gyakorlatban bármilyen engedély megszerzését, szabványnak a bevezetését, munkaügyi előírásokat a szabályok megszegését könnyedén meg lehetett valósítani. Kapcsolatok és pénz kérdése volt, és gyaníthatóan az is marad.

7. Egyszerűbb lesz az egyszerűsített foglalkoztatás.

Ez most komoly? Intézkedésként kommunikálják, hogy valami valóban hasonlítani fog arra, amire a neve utal?

Kalákatörvény részleges módosítása. Előzőleg bevezették, hogy senki se dolgozhasson „ingyen” rokonánál, ismerősénél. Ideje lett volna ezt a vérlázító és antiszociális törvényt teljesen eltörölni. Ez a részleges feloldás csak kibúvó a törvény teljes eltörlése alól. Viszont Orbán megfogalmazása erről a 29 pont kihirdetésében ködös, értelmezhetetlen, konkrétumok nélküli.

8. Ingatlan bérbeadása esetén a bérbeadónak ne kelljen vállalkozóvá válnia.

Ez talán pozitív, ha albérletek kiadását akarják megkönnyíteni, de gondoljunk bele, mi van, ha valaki egy irodaházat vagy gyárépületet ad bérbe külföldieknek.

Az ingatlan bérbeadása egy csapda. Itt is meg kellett volna jelölni, ki mit ad bérbe. Mert ha valaki a kis nyaralóját a Balaton partjánál bérbe adja pár hétre, vagy esetleg egy hónapra, akkor az segíti fenntartani, karbantartani az adott ingatlant. De ha valaki 5 üzlethelyiséget, vagy egy komplett gyárat ad ki, az igenis vállalkozzon, és fizessen adót. Főleg a jelenlegi irodák, és üzlethelyiségek bérleti díjainak ismeretében. Ez a törvény újra csak a gazdagoknak jó. Kevesebb nyom marad arról, hogy mi történik valójában az ingatlanokkal, a fentiekkel együtt összevetve fennáll a veszélye, hogy hatalmas pénzek mozdulnak meg, ingatlanvagyonok kerülnek ki a még talán magyarnak nevezhető gazdaság rendszeréből. Tehát nem felvásárolják Magyarországot, egyszerűen csak kibérlik.

9. Szabad gyümölcspárlat-készítési (pálinkafőzési) jog.

A szakszerűtlen pálinkafőzés esetén fokozott a veszélye a metil-alkohol és egyéb egészségkárosító anyagok megmaradásának a végtermékben. Eddig is az főzött pálinkát aki akart, külföldön elég olcsón lehetett eddig is jó pálinkafőzőt kapni egy egyszerű vegyesboltban, de házilag is bármikor össze lehetett eszkábálni egyet. A pálinkafőzés javaslata egyenesen botrány. Egy döglődő ország 29 pontos vészcsomagjában mi a fenét keres egy ekkora ezredrangú ökörség? – Hacsak nem direkt tették bele, hogy leköpjék vele az országot. "Nesze igyál te hülye, úgyis csak ez maradt neked!" Ahelyett, hogy azonnal bevezettek volna egy nyaralási programot, mivel az árvíz, és a gazdasági helyzet miatt rengeteg gyerek nyaralása és család pihenése ellehetetlenült. Ahhoz azonban a javaslatok között végre valamit adni is kellett volna. Mert a pálinkafőzés nem adott semmit, megengedi, hogy jól berúgjatok.

10. Újra áfamentes lesz az adományozás.

Újabb pénzmozgások válnak ellenőrizhetetlenné. A közhasznú és fokozottan közhasznú alapítványok jelentős része eddig is pénzmosodaként működött, most még inkább ez lesz tapasztalható. Az egyházak áfamentes adományozásának akkor lenne értelme, ha a jelenlegi egyházaknak is lenne értelme. Az összes történelmi egyház, hiteltelen hivatalnoki bandává züllött, semmi gyakorlati haszna nincs. Így ezek támogatása is túlragozott huszadrangú kérdés. Majd ha nem zsidókkal lesznek tele az egyházak, és újra lesz némi hasznuk, akkor vissza lehet térni erre a kérdésre.

11. Könnyíteni kell a kistermelők feldolgozási és élelmiszerforgalmazási lehetőségeit.

Kik lesznek ezek a kistermelők? Netalán a piacra most belépőket akarják majd a régiekkel szemben előnyhöz juttatni? Hiába könnyítik a feldolgozási, forgalmazási lehetőségeket, ha hiányzik a magyar áruk védelme! A kistermelők jelentős könnyítései nehéz kérdés lesz. Szintén nincs kifejtve semmi, ötletelés szintű az egész. Az látszik, hogy az ötlethez pénz kell, amit EU pénzekből akarnak finanszírozni. Erre semmi esély nem lesz, tehát ez csak ötlet fog maradni.

12. Kibővítik a Széchenyi-kártya programját.

Pontosan mivel bővítik ki? A Széchenyi-kártya amúgy is csak a jó mérleggel rendelkező cégeknek járt, a nehéz helyzetű vállalkozókon semmit nem segít. Újra a gazdag cégek járnak jó.

13. Átrendezik az uniós források felhasználást a kis- és középvállalkozások javára.

Több vesztegetési pénz (lobbipénz) fog befolyni a pályázatot elbíráló személyekhez, vagy egyszerűen a Fideszes vállalkozóknak könnyebb lesz előnyt szereznie másokkal szemben, kapcsolataik miatt. Eddig az MSZP lakatta jól a saját embereit, most a Fidesz teszi.

Személyes tapasztalatunk, hogy ezeket a pénzeket a mezőgazdaság még csak-csak megkapja, azon kívül senki. Mire meg kellene kapni, addigra elfogy... Másrészről minden ilyen pénz utófinanszírozású. Vagyis, előre ki kell fizetnem a befektetést, és utólag kapom meg a pénzt. Miből fektessek be? Hitelből? Később pedig kijelentik, sajnos elfogyott a pénz, nekem pedig nyakamon marad a hitel. Mivel hitellel nem lehet tőkealapot képezni, az új vállalkozás azonnal halálra is van ítélve.

Emellett a kormány további intézkedéseket kíván tenni a kölcsönös felelősségvállalás jegyében:

14. Költségstop a közszférában.

Ez elvileg két éve érvényben van – elvileg. Ennek a kijelentésnek a magyar politikai rendszer korruptságát ismerve egyszerűen nem lehet hitelt adni. Amúgy is lett volna költségstop, mert fogyóban az elkótyavetyélhető állami tulajdon. Ez egy reklámfogás, a 29 pontban van néhány.

15. A bérek felülvizsgálata a közszférában.

Elősegíti a nem-fideszes alkalmazottak elleni intézkedéseket.

16. A költségvetési kiadások felülvizsgálata az alapoknál és a tárcáknál.

Mint a 14. pontnál. A tolvaj esküdözik hogy nem fog lopni, és kitúrja a többi tolvajt, hogy a teljes zsákmány az övé legyen.

17. Külső megbízások és feladat kiszervezések teljes körű felülvizsgálata.

Mint a 13. pontnál.

18. A hatvan napon túli végkielégítések és egyéb juttatások megadóztatása a közszférában 98%-kal.

Ez a teljes megvonással egyenlő. A végkielégítések megvonása nincs összeghez kötve, egyszerűen megvonták. Ez, és az utána jövő bértömeg pontok a leépítések egyértelmű jele. Az viszont nem mindegy honnan építenek le. Az az állami hivatalokban megjelölt pár száz ember semmit nem jelent. Viszont kérdés, hogy a hivatalokban feleslegesen tébláboló emberek tízezreit, vagy mondjuk a tanárokat, erdészeket, orvosokat, tűzoltókat akarják leépíteni.

19. Havi bruttó 2 millió forint fizetési plafon bevezetése az állami szférában, beleértbe a Magyar Nemzeti Bankot is.

Ez az összeghatár csak az ott üldögélőknek nem vérlázító. Más egy év alatt nem keresi meg a felét! Végignézve az eddigieket, ez mindössze annyit jelent, hogy kevésbé nyilvánvalóan fogják kivonni a pénzeket a rendszerből. Ügyesebben, észrevétlenül.

20. A közszférában áttérés a bértömegű gazdálkodásra, a bértömeg 15 százalékos mérséklését kell elérni. Az állami vállalatok igazgatóságainak 100-ról 10-re való csökkentése.

Ez is politikai intézkedés, az ellenzék embereinek eltávolítására.

21. A pártokra jutó költségvetési támogatás összege 15%-kal csökken.

Nem valószínű, hogy ezt tényleg megvalósítják. Egyszerűen más csatornákon folyatják majd ki a pénzeket. A pártoknak semmiféle állami támogatást nem szabadna kapni, semmilyen célra sem. Tartsa el a tagsága a pártokat. Ha nem boldogul belőle, akkor szűnjön meg.

22. Költségvetési felügyelőket küldenek ki a költségvetési pénzekből gazdálkodó intézményhez.

Erősíti a Fideszes ellenőrzést. A kulcspozíciók megszerzésével és a központosított irányítással a gazdasági diktatúra nyilvánvaló jeleibe ütközünk.

23. Beszerzési stop a közszférában.

Nem hihető intézkedés… pontosan mire is fog ez vonatkozni? A közalkalmazottak íróeszközeire, vagy a tisztviselők luxustárgyaira? Az utóbbira biztos, hogy nem.

24. Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozása, ehhez kerülnének a bedőlt lakáshitelesek jelzálogfedezetei.

Jól hangzó intézkedés, de alig hihető, hogy ez valóban a magyar emberekért lesz. Biztosra vehetjük, hogy a hátrányos helyzetűek (nem-magyarok) előnyben lesznek, és mire a magyarokhoz érünk, egyszerűen elfogy a pénz. Hivatalos lakásmaffia?

A bedőlt lakáshitelesek kezelése szép dolog, de nem a hiteleket kellene kezelni, hanem az egész rendszert. Orbán azonban a 29 pont felolvasásakor elkötelezte magát a bankok mellett. Az, hogy 200 milliárdos különadót akar bevezetni a bankokkal szemben, ezek után egyértelműen csak parasztvakítás. A képet összerakva a moratórium kitolásán kívül semmi komoly dolog nem történt.

25. Banki különadó bevezetése.

Ez tulajdonképpen lakossági adó, mivel a bankok egy tollvonással továbbhárítják a lakosságra. Gyökeres beavatkozás nélkül ezt a bankok minden további nélkül áthárítják az ügyfelekre. Nyilvánvalóan a közép- és nagyvállalkozások, mint kiemelt ügyfelek mentesek lesznek ez alól. Arról nem is beszélve, hogy a világban összefüggő bankrendszer nem csak közvetlenül, hanem közvetetten is behajthatja a pénzét a lakosokon, és akkor a Magyar Állam már semmibe sem szólhat bele.

26. Jelzálogot csak forint alapú hitelre lehet majd bejegyeztetni.

Ez is egy viccértékű intézkedés. Eddig mindenkit tönkretettek a devizahitelekkel, most pedig megígérik, hogy nem devizahitelekkel fogják tönkretenni a lakosságot (azt nem ígérték meg, hogy nem teszik tönkre, sőt…).

27. Másodlagos élelmiszer-vizsgálat bevezetése, hogy „ne áramolhasson be Európa élelmiszer-hulladéka akadálytalanul Magyarországra”.

Nem hihető, hogy ez valóban bevezetésre kerül. A multinacionális cégek legfeljebb bérbe vesznek hatalmas területeket (az ingatlanbérlés és a beruházás ugye könnyebb lesz), és helyben megoldják a termelést, a feldolgozást és a csomagolást is. Valószínűbb, hogy a multik egyszerűen kijátsszák ezt az intézkedést. Megint csak részintézkedés a magyar áruk védelme helyett!

28. Moratórium a közüzemi díjak emelésére, a díjak újratárgyalása a szolgáltatókkal.

Nem hihető, hogy valóban csökkentenének bármilyen díjat. Viszont hatalmas reklámmal beharangozhatják, hogy tevékenységük eredményeként a válság miatt sem emelkedik semmi! Vagyis nem csinálnak semmit, és megtapsoltatják magukat.

29. Kilakoltatási moratórium 2010. december 31-ig.

És utána mi lesz? Január elsejével kilakoltatás, télvíz idején? Az uzsorakamatot és a bankok egyoldalú szerződésmódosításait vajon mikor fogják büntetni, vagy legalábbis betiltani, felszámolni? Mikor fognak a bankok kártérítést fizetni azért a felmérhetetlen anyagi és nem anyagi kárért, amelyet a szegényebb rétegeknek okoztak?

Összegzés

Értékelésünkben a program jó szándékkal való megvalósíthatóságát vizsgáltuk. Félretettük előítéleteinket, miszerint semmi jót nem várunk a Fidesztől, és eltekintettünk az elméleti megvalósítást átértelmező gyakorlati tényektől is. Például: a beruházások könnyítése szép és jó, de tudjuk, hogy kik fognak beruházni…

A programból viszont kimaradtak a lényegi tételek. Többek között a felelősségre vonás és a magyar föld védelme, ami ugye a kevés kampánytéma között szerepelt. A magyar áruk védelme, a multik megadóztatása szintén nem szerepel a programban. Az sem derül ki, hogy lesz ebből 200 ezer új munkahely. Csalóka adószabályozás (melynek a vége jó esetben is az „egyik zsebbe be, a másikból ki” lesz), néhány kétes tartalmú, nem kifejtett pont, hangulatjavító intézkedések, és nem épp egy államcsőd elkerülését célzó vészprogramhoz illő lényegtelenségek.

Tehát eddig ott tartunk, hogy az Izraelből betelepülő zsidó tömegek állampolgárságot kaphatnak (hála a bamba nemzetieknek), a háromszoros gyilkosokat már megbüntetik, épül a rendőrállam, és kialakulóban egy háborús konfliktus. De főzhetünk pálinkát!

Hungarista Szellemi Közösség – Jövőnk.info