Deres.TV: Egyre erősebb a Barack Obamával szembeni ellenszenv, és az Észak-Amerikát elárasztó bevándorlók eltérő kultúrája, és beilleszkedési képtelensége is komoly ellenszenvet szül az USA lakosságában.

Nem is csoda, ha ebben a fonákjára fordult világban ismét visszanyúlnak gyökereikhez, és egyfajta reneszánszát kezdi élni a fehér angolszász protestantizmus, és ezzel együtt a  Ku Klux Klán, mely egyre több amerikai városban hallat ismét magáról. Ismét aktív a Ku Klux Klán (KKK), mely most egy telefonszámokkal és webcímekkel ellátott röplapon üzen az amerikaiaknak. A lapon egy jellegzetes fehér csuklyás alak áll, aki a hagyományos amerikai katonai toborzó plakátokon látható módon az olvasóra mutat.

Az ismét erősödő szervezet, melynek bázisát mindig is a déli államok jelentették, most Amerika-szerte toboroz. Texas, Louisiana, Illinois és Pennsylvania államokban több városban indítottak plakátkampányt, a hétvégén például autók szélvédőjére vagy a házak előkertjébe szórták ki röplapjaikat a klántagok: ”A KKK-nak szüksége van rád!” felírattal.

A Klán és legújabb kampánya az Egyesült Államok alkotmányának szólásszabadságot erősen körbebástyázó törvényei alapján teljesen legális. A fehér felsőbbrendűséget képviselő csoport, amelynek célja az első afroamerikai elnök elűzése és a bevándorlás megakadályozása, fellép a fajközi házasságok és a homoszexualitás ellen is. Egy weblap szerint a Klán vezetői korabeli öltözetükben a fehérek erőszakmentes védelmét hirdetik.

Louisiana állam Eunice városában a hétvégén kiszórt röplapokon a következő olvasható: ”Környékbeliek figyeljetek! A közösségetek törvényszerető polgárainak álma békés lehet, mert a Ku Klux Klán ébren van! A KKK-nak szüksége van rád". A röplapokat egy rejtélyes KKK-csoport, a "Hűséges Fehér Lovagok" nevű szervezet írta alá.

Hasonló szórólapokat terítettek Texas államban, a Dallas közelében lévő Rhome kisvárosban, a pennsylvaniai Waynesboróban és az illinoisi Chicago egyik külvárosában is. Kevin Benton, Rhome seriff irodájának szóvivője közölte: a városban a 90-es évek óta nem történt ilyesmi, és bár a röplapok nem voltak illegálisak, a polkorrekt demokrácia fellegvárában szinte kötelező jelleggel aggodalmat keltettek.

Egy amerikai polgárjogi kutató- és kampánycsoport, a Déli Szegénység Jogi Központ kutatásai kimutatták: az Egyesült Államokban több mint ezerháromszáz hazafias és radikális jobboldali csoport működik hivatalosan, továbbá nagyjából ezer körüli faji jellegű nacionalistacsoport működik, ami Barack Obama 2008-ban történt megválasztása óta nyolcszoros növekedését mutat.

Az Egyesült Államokban liberális törvények vannak, nem mondják ki, hogy bizonyos beszédek vagy tevékenységek megvalósítják-e az izgatás vagy fajgyűlölet bűncselekményét. Összeesküvések vagy bántalmazások bizonyítékának hiányában pedig a klán engedélyezett és hivatalosan terrorszervezetnek nem minősülő csoport.

A szervezet rövid története:

Az első Ku-Klux-Klant 1865. december 24-én Tennessee államban hat háborús veterán, név szerint Calvin E. Jones, John B. Kennedy, Frank O. McCord, John C. Lester, Richard R. Reed, James R. Crowe alapította. A csoport neve Ku-Klux-Klán lett, mely egyes vélemények szerint a görög ”küklosz” (kör) szóból eredeztethető.

A Klán 1870-re szinte minden déli államban elterjedt, és a déliek ellenállási (fehér ellenállás) eszköze lett a Republikánus Párt rekonstrukciós korszakának politikája ellen, amelynek célja az afroamerikaik integrálása a politikai és gazdasági életbe. A KKK tagjai drasztikusan felléptek a fehér és fekete republikánus vezetők ellen. Bár a kongresszus megszavazta a Klánt fékező törvényeket, a szervezet elsődleges célját – a fehér felsőbbrendűség helyreállítását az állami törvényhozásban – az 1870-es években a déli államokban aratott demokrata győzelmek révén gyakorlatilag megvalósította. Ezt követően a klán hanyatlásnak indult, egészen a 20. század elejéig, amikor fehér protestáns fajvédő csoportok újraélesztették a szervezetet.

A bevándorlókat, zsidókat, feketéket és a szakszervezeteket keresztek égetésével, színpadias gyűléseken, parádékon és felvonulásokon félemlítették meg. Az 1960-as évek emberi jogi mozgalmaiban ugyancsak felélénkült a klán tevékenysége, ami feketék iskolaépületeinek és templomainak felrobbantásában, valamint déli fehér és fekete aktivisták elleni erőszakban nyilvánult meg. A KKK-hoz köthető erőszak a következő évtizedekben elszigeteltebb lett, bár egyes csoportok az 1970-es évektől kezdődően neonácikhoz vagy más szélsőjobbos szervezetekhez hasonló tevékenységet folytattak. Az 1990-es évek elején a klánnak becslések szerint 6 és 10 ezer fő közötti aktív tagja lehetett, főleg a déli államokban.