A történelem hajnala óta egy állam fennmaradásának legfőbb oszlopa, hogy lakosságát kellő mennyiségben ellássa édesvízzel. Izrael köztudottan nem bővelkedik és a helyzet egyre romlik. Veszélyben van Magyarország?

A természetes folyók hibás használata az agráriumban, illetve az elmúlt évek szárazsága következtében katasztrofális vízhiány fenyegeti Palesztina megszállóit. Az elapadó vízforrások jelentette veszély már akkora, hogy nem civil kezdeményezés hívja fel rá a figyelmet, hanem kormányzati akciótervet hajtanak végre. A tervekért az izraeli vízügyi hatóság a felelős, amely hivatal egy átfogó kezdeményezést hoz létre. A stratégiai alapkőnek számító víz megmentéséért természetesen szépen csengő érvekkel kápráztatják el az egész világot. A héberek nem kevesebbet akarnak, minthogy megmentsék az ország nemzeti parkjait (41 van összesen) és a térség vízrajzát visszaállítsák, annak "bibliai" állapotába. Ennek keretében Tel-Aviv úgy döntött, hogy 2013-tól, csak a Jordán-folyóba több mint 28 millió köbméter édesvizet fog visszaforgatni.

A zsidó állam jelenleg is közel 410 millió köbméter tiszta vizet pumpál vissza a természetbe évente, a vízügyi hatóság ígérete szerint ez a mennyiség tovább fog gyarapodni, a galileai térség és a Golán-fennsík természetes forrásait újra feltöltik. Arról csak becslések láttak napvilágot, hogy a héber állam pontosan hány millió köbméter édesvizet használ évente, mindez szigorú titok. Az izraeli természetvédelmi szervezetek már régen figyelmeztették a mindenkori kormányukat a veszélyre, ám a Knesszet mindeddig füle bojtját sem hajtotta a problémára. A kezdeményezés negatívan hat majd a mezőgazdaságra, főleg a földművelésre, amely az eddigi vízhiány miatt egyébként is erősen belterjes.

Izrael fő folyója és egyben az egyik legfőbb édesvíz-készlete a Jordán folyó, ám mindennek dacára nem becsülte meg az elorozott természeti kincset. A folyó az elmúlt évtizedekben erősen szennyezetté vált és alig több, mint egy kisebb csatorna. A Jordán megmentése érdekében Izrael egy 106 millió dolláros tisztítótelep építésébe kezdett, ami a folyó romlott vizét „újra alkalmassá tenné az életre”. Már 2007-ben, a Föld Barátai nemzetközi környezetvédő szervezet a világ egyik legveszélyeztetettebb ökorendszerének tartotta a Jordánt, elmarasztalva Izraelt is.

A Jordánból a héberek kb. 120 kilométert birtokolnak, ám a palesztin területek határait úgy szabták, hogy még véletlenül se érjenek a közelébe. A folyót olyannyira védik, hogy a folyó szinte teljes hosszában egy út fut, amellyel lehetővé válik a folyó hadsereg általi ellenőrzése. A helyzetet bonyolítja, hogy a négy fő mellékfolyóiból három nem izraeli területről ered. A zsidó állam 1964-től egy olyan gátat üzemeltet, amely a Galileai-tengerből a Nemzeti Vízszállító Csatornába tereli az édesvizet. A folyó felbecsülhetetlen stratégia jelentőséggel bír, mert jelenleg a Jordán vizének akár a kilencven százaléka is az emberi fogyasztást szolgálja. Ebben három ország osztozik, de a legnagyobb rész a hébereké.

(Kitekintő nyomán Szent Korona Rádió)

• Magyarországról vinnék a vizet Izraelbe
• A zsidók nem adnak vizet a palesztinoknak
• Kész a vízből üzemanyagot előállító szerkezet