Az életbelépő ebadót illető cikkünkhöz érkezett néhány nagyon okos hozzászólás „a városból”. (Ezúton elnézést a nem hülyére urbanizált városlakóktól!) Mondván, hogy aki évi hatezer forintot nem tud kifizetni, ne tartson kutyát. Megtudtuk továbbá, hogy a törvény nyilván a kutyagyárosok ellen van, és a többi.

Nos, akkor számoljunk. A kutyatartó költségei ott kezdődnek, hogy kötelező oltás, ami tavaly háromezer forint volt. Kutyánként. A példaként ismertetett eset szereplőjének két kutyája van otthon, plusz a befogadott jószág. (A menhelyről örökbefogadott eb után nem kell fizetni, tehát ő nem kivétel.) Gyorsan számolva az oltás 9 ezer, az adó 18 ezer a három jószágra. Az összesen 27 ezer, tehát közel ötszöröse a csekélységnek minősített 6 ezer forintos összegnek. A kutyának ezen kívül ennie is kell, bármilyen hihetetlen, ez is pénzbe kerül. Nem beszélve az esetlegesen előforduló egyéb állatorvosi ellátásokról.

De egy rokkantnyugdíjból él családnak (ahol esetlég még vissza is százalékolják az épphogy élő embert) az egyetlen házi kedvenc esetén nem biztos, hogy csekélység az évi 6 ezer forint (amit mellesleg nem egy évre elosztva, hanem egy vagy két részletben kell befizetni). Vagy épp egy hajléktalannak, akinek egyetlen társa egy eb – bár egy 150 ezer forintos bírság után az a 6 ezer már tényleg igazán csekélység…

A szélsőséges (vagy nem is annyira?) példáktól eltekintve: akinek háza van, házőrzőt tart. Általában nem egyet. Aki jószággal foglalkozik, így például nem egy bajtársunk, szintén nem egy kutyát tart az állatok mellé. Tudjuk, miről beszélünk, és engedtessék meg személyes érintettség alapján véleményezni: az ebadó igenis sok! Eltekintve attól, hogy oktalan, jogtalan: semmi köze a kutyákhoz.

Senki nem gondolja komolyan, hogy a befizetett összegek bármilyen formában visszafordítódnak az épp ürügyül kinevezett területre? Ha igen, akkor ne tessék Jövőnk.info-t olvasni, mert ennyi felkészültséggel nem sokat fog érteni belőle!

Az intézkedés mentegetése teljesen érthetetlen, hacsak valaki nincs teljesen beleőrülve valamelyik kutyákat és hajléktalanokat nyomorgató pártba, és nem fátyolos szemekkel várja 2014-et, hogy újra kiállhasson magáért a szavazófülkékben. Ha a lelketlen kutyaszaporítást akarjuk megállítani, akkor egyszerűen arra hozunk törvényt. Hagyjuk a mellébeszélést!

További pro vagy kontra érvelés felesleges. A lényeget kellene átlátni. Az pedig a sarc, aminek a területe a különböző adók kivetői számára teljesen lényegtelen. Aki ezt nem látja át, fizesse csak szépen csendben az újabb és újabb adókat, néha esetleg megmagyarázva azokat a rendelkezéseket, melyek történetesen őt nem érintik. Ebadó, chips-adó, baleseti adó, ingatlan adó, és ami még jön. Nézzük szépen csendben az általános áremelkedést, a törlesztő részletek drasztikus megugrását. Na és persze bólogassunk helyeslően, amikor a rablógyilkos cigány üldözése helyett az út szélén a hajlaktalannak töltik ki a 150 ezres csekket a rendőr. Ha pedig 2014-ig nem döglöttünk éhen, nem vertek agyon a cigányok, vagy egy „teljesen váratlanul” betoppanó történelmi fordulatban nem pusztulunk bele a saját tétlen hülyeségünkbe, szavazzuk csak meg újra a nemzetivé avanzsált liberális zsidógyerekeket, meg a még nemzetibb, hajléktalanbűnözés elleni küzdelemben jeleskedő társszervezetét!

Hajrá magyarok!

Bánfalvi Béla