Az FTC is történelmi egyház lehet: több mint száz éves és 25 ezernél több híve is van
Tue, 2011/04/05 - 18:20 Kategóriák:Belföld egyház
Elmebetegség, ahogy pusztán mennyiségi szempontok alapján kívánják az egyházi törvényt szigorítani.

A mostani 300-ról jóval száz alá csökkenhet a Magyar Köztársaság területén az államilag elismert egyházak száma az egyházi törvény elfogadása után. Az egyházi ügyekért felelős államtitkár szerint még nem dőlt el, melyek lesznek a történelmi egyházak, és az sem, milyen feltételek teljesítése kell majd ehhez a címhez. Azt sem tudják még, hogy mi alapján határozzák meg az egyes egyházak létszámát.

Egyházak megítélése

A témában elengedhetetlenül fontos a "Néhány szempont a magyarországi egyházak minőségi megítéléséhez" c. tanulmány, amelyet dr. Baranyi Tibor Imre írt és cikkünk FTC-re vonatkozó megállapítása is onnan származik. Baranyi leírja, hogy mik a kritériumai egy egyháznak és hogyan lehetne ezt megvalósítani.

Várhatóan jelentősen csökken az egyházak száma az új egyházi törvény elfogadása nyomán. Ma több mint háromszáz van, és előreláthatóan jóval száz alá csökken a számuk - mondta Szászfalvi László újságíróknak kedden Budapesten.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára közölte, hogy a történelmi, illetve az úgynevezett elismert egyházi kategóriák között nem lesz túl nagy különbség az állami megítélés szempontjából. A harmadik kategória, az egyházi egyesületek ugyanakkor kikerülnek az egyházi törvény hatálya alól, tehát nem minősülnek majd egyháznak - tette hozzá.

Az MTI kérdésére Szászfalvi László azt mondta: arról még nincs végleges döntés, hogy az egyházak történelmi kategóriába sorolásához elegendő lesz-e külön-külön az, hogy vagy minimum 100 évesek vagy legalább 25 ezer tagjuk van; nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy az egyházaknak mindkét kritériumnak együttesen meg kell felelniük (tehát az FTC, ami több mint száz éves és legalább 25 ezer híve van simán történelmi egyház... bővebben lásd a keretes írásunkat). Erről és több elmebeteg ötletről az egyházak képviselőivel, szakértőivel folyamatosan tárgyalnak, s ennek során alakulhat ki a törvény kormánynak benyújtandó szövege.

Az államtitkár rámutatott: az egyházak létszámának megállapításához - több európai példa alapján - támpontot adhatnak a népszámlálás adatai. Másik, alternatív lehetőségnek nevezte azt, hogy a személyi jövedelemadó egy százalékát felajánlók számát veszik figyelembe. Ebben a témában azonban még nincs kikristályosodott álláspont, ennek pontosítására az egyházakkal folytatott állandó dialógus ad majd alkalmat - hívta fel a figyelmet.

A történelmi kategória kapcsán megjegyezte: belső, szakértői egyeztetésen felmerült, hogy "a 'történelmi' definíciót előbb-utóbb ki kellene fejteni". A történelmi definíció "többé-kevésbé úgy kell hangozzon, hogy az a magyar nemzet történelmében és kultúrájában jelentős hozzájárulást megvalósító" egyházakról szóljon - emelte ki.

Szászfalvi László közölte: egyelőre kettős regisztrációban gondolkodnak, ami egyrészt az Országgyűlés, másrészt a Fővárosi Bíróság döntéseit venné figyelembe. Azok az egyházak, amelyeket a parlament egyértelműen, minden vitán felül álló módon egyháznak ítél, bekerülnének az egyik jegyzékbe, míg azok, amelyek a Fővárosi Bíróságon regisztrációs procedúra eredményeként lennének elismerve egyházként, a második jegyzékbe kerülnének.

A Fővárosi Bíróság mellé egy - mások mellett teológusokból, egyház- és vallástörténészekből álló - szakértői grémiumot terveznek létrehozni. Ez a testület világos irányelvek mentén határozna egy-egy szervezet egyházzá nyilvánításáról.

Elmondta, hogy az egyházi államtitkárság munkatársai tanulmányozták számos ország egyházi státusztörvényeinek tapasztalatait a törvény koncepciójának kidolgozásakor. Ez utóbbit megvitatták már a történelmi egyházak képviselőivel, egyeztettek már a Hit Gyülekezetével (itt a kutya elásva: ennek az undorító szektának biztos lesz a jogi háttere), és nemsokára a kisegyházakkal és az ortodox egyházakkal is találkoznak majd.

A törvényjavaslat április végén, május elején kerülhet az Országgyűlés elé, és reményeik szerint még ebben a félévben el is fogadják. Érvénybe jövő évben lép, miután az új, szintén illegitim alkotmány hatályos lesz.

(Index nyomán Szent Korona Rádió)

Válasz