A pápa a nemzetiszocializmust gonosz ideológiának nevezte. Értelmezve a pápai kijelentést, a „nemzeti” és a „szociális” tartalmakat gonosznak nevezni egyet jelent a nemzetellenes és társadalomellenes politikával. Ez nem más, mint minden nemzet és minden társadalom elpusztítására való törekvés. Kivéve természetesen a zsidó sovinizmust és a zsidó társadalmat.

Ha szépen akarunk fogalmazni, akkor a Vatikán cionista befolyás alá került, mivel minden vezetőjük cionista (a cionisták keresztény támogatói is cionisták, léteznek kifejezetten ilyen szervezetek is). Lényegretörőbben fogalmazva pedig Róma szajhája, a katolikus egyház a cionizmus démonával kurválkodik (nincs ebben semmi új vagy hallatlan dolog, az apostol is ezt írta le a Jelenések Könyvében).

Mindemellett tapasztalhatjuk, hogy egyáltalán nincs az egyházak és felekezetek közt különbség, a kisebb egyházak is lefeküdtek a cionistáknak, az ökumenizmus megvalósulni látszik abban hogy minden egyház csatlakozik a nemzetek és a társadalmak elpusztítására való törekvésben: szidják a nemzetiszocializmust és istenítik a cionizmust (az alkalmazott talmudi tanításokat, vagyis a Sárkányt), annak kreatúráját, a demokráciát a holokauszt-vallással együtt, vagyis imádják a fenevadat. Ez nemcsak a cionizmus dicsőítésében nyilvánul meg, de abban is, ahogy a cionista és álvallásos média (a hitgyülis TV-csatorna vagy egyes Internet-oldalak) Hitlert és a német nemzetiszocialista időszak vallásosságát akarja befeketíteni. Nyilvánvalóan azért, mert sejtik, hogy a nemzet és a hit ébredése egybekapcsolódik, és hamarosan mindent elsöpör az útjából. És nem csak nálunk! Ennek bekövetkezése törvényszerű, de a vatikánnak ehhez már nem lesz semmi beleszólása, mivel már épp eléggé színt vallott.

Mellékesen illik tudni, hogy Izrael minden államvezetője (miniszterelnök, király, vagy akármilyen címe is legyen) maradéktalanul az antikrisztus jelzővel illethető! Miközben egyesek lila ködben rajonganak a cionistákért, azok Tel-Avivban buzulnak (a zsidónak nem látszó neológok több önvallomásuk szerint is mind buzik) vagy Újszövetséget égetnek (a feketeruhás vagy kaftános ortodox zsidók). A palesztin gyerekek és nők mészárlása, megerőszakolása előtt, után vagy közben! A végső érv a mentegetésükre sokaknál, hogy ők a kiválasztott nép. Igen, az ördög kiválasztottai a kárhozatra! Már az is kész káromlás, ha valaki azt mondja, hogy ezeknek Istenhez bármi közük van.

A jövőben ez az ellentét az állítólagos egyházi vezetés és az igazak közt a végső küzdelemig csak erősödni fog. Egyre inkább a cionizmushoz való viszony fogja meghatározni az egyházak, felekezetek eszmeiségét, erkölcsi tisztaságát. Reméljük, mihamarabb felébrednek a hívő tömegek ebből a halálos kábulatból, amibe taszították őket.

Tamási Attila