A mai nap két híre, melyek kétszínűsége azonnal szeget üt az ember fejében.

Első: A MAL nem hibás. Erre az eredményre jutott az iszap-katasztrófát kivizsgáló Fideszes bizottság. A rendszer ilyen, nincs min csodálkozni, várható volt, hogy létrehoznak egy kivizsgáló bizottságot, ami el mismásolja az ügyet minél tovább, és amikor már nem él olyan élénken az emberekben, akkor bedobják a nagy semmi eredményt, majd gyorsan lezárják az ügyet.

A kivizsgálás eredménye hivatkozik arra, hogy az EU szabályozás nem jó, a parlament felügyelete elégtelen volt, és Józsi bácsi sem szólt időben. A MAL nem hibás, csak élt a lehetőségeivel. Tökéletes példa arra, hogy is működik a polgári demokratikus rendszer. Soha nincs felelős. De nem baj, részben ebbe fog beledögleni az egész rendszer.

A másik jó hír volt a kormány igazi kétszínűségét hirdető munkahely-munkaidő javaslat. A kormány semmit nem tud kezdeni a jelen gazdasági kihívásaival, ez azért az elmúlt egy év eredményeiből lemérhető. A megoldás nem az, hogy rendbe tesszük a dolgokat, hanem bevezetjük a könnyen működő részmunkaidőt. Ennek érdekében, hogy könnyen lehessen bevezetni, megkönnyítjük a munkások kirúgásának folyamatát. Az egészben a hír a hír végén van, a többi csak a maszlag.

(Csak mellékesen teszem hozzá, hogy ha egy országban a dolgozók nagy része annyit keres, hogy éppen nem hal éhen, azt nyugodtan nevezhetjük rabszolgatartásnak. A Római Birodalomban is kaptak a rabszolgák enni-inni, valami olcsó ruhát, tetőt a fejük fölé, még néha nőket is, hogy szaporodjanak a rabszolgák. Ez pont ugyanerről szól, a mai magyar dolgozó réteg nagyon nagy százaléka már rabszolga saját hazájában, köszönhetően az elhibázott 20 évnek. Ezért egyszer majd felelni kell!)

A lényeg, hogy a munkahelyek nehezen távolítják el a több évtizedes munkaviszonnyal rendelkezőket, hivatásosokat, közalkalmazottakat, főleg, ha még szakszervezeti háttere is van némelyiknek. (Nem mintha a szakszervezetekre szükség lenne egy jól működő társadalomban.) Most ezt megkönnyítik. A cégeknek ugyanis teher a sok végkielégítés, ezért inkább fölöslegesen foglalkoztatják az embert tovább, és tönkreteszik idegileg, hogy végül elmeneküljön. Most ennek vége, a munkahelyért még esély sincs küzdeni. Mehetsz a fenébe, és kész. Ennek törvényi háttere lesz. Miért van erre szükség? Mert a kormány képtelen megállítani a munkanélküliség növekedését (egymillió új munkahely?), a gazdaság hanyatlását, az államkassza bedőlését. Könnyít a munkáltatók ilyen terhein, hiszen a fő gazdag tulajdonosok az ő köreikhez tartoznak. Hogy mindezt milyen papírba csomagolja, hogyan próbálja beadagolni a népnek, részletkérdés.

Az egyik hír igazolja számunkra, hogy a kormány további leépítésekre számít, a másik bizonyítja hogy rossz, és korrupt az egész rendszer. Itt tartunk most, és jön a folytatás is, nyáron a legolcsóbb helyeken négyszáz forintos benzinárral, 300 forint feletti cukorárral, hihetetlen gyógyszer és egyéb áremelésekkel, munkahely csökkenéssel, népességfogyással. Szép kilátások... Bár a nemzet szemszögéből nézve igaz, amit Kádár elvtárs mondott, minél rosszabb, annál jobb...

Juhász Pál