Pakisztán határán nemrég történt egy incidens. Amerikai helikopter bombázása következtében 3 pakisztáni katona életét vesztette. Amerikai oldalról épkézláb indoklás eddig nem született. Ma Pakisztán válaszul minden bejelentés nélkül lezárta az afganisztáni csapatok számára utánpótlást biztosító fő útvonalat. Késő délutánra már 150 NATO jármű állt a határon, melyet lezártak a pakisztáni hatóságok. A pakisztáni belügyminiszter egy bejelentést tett, melyben a határ lezárását meg sem említette: "majd meglátjuk, hogy ellenségek vagyunk-e vagy barátok".

Ez a lekezelő bejelentés egyrészt méltó megalázása a NATO-nak, másrészt csak kihangsúlyozni látszik azt, hogy Amerika és Pakisztán között a fennálló viszonyt leginkább az egymással szembeni bizalmatlanság jellemzi. Az USA számos alkalommal hajtott végre katonai akciót Pakisztán területén, melyet az ottani hatóságok mindig élesen bíráltak. Legutóbb 2008-ban a mostanihoz hasonló incidensben 11 pakisztáni katona vesztette életét. Az indok az USA részéről akkor is kimerült egy "felkelők elleni támadást hajtottunk végre" tartalmú pökhendi válaszban.

Az 1-2 éve még csak vad összeesküvés-elméletekként született gondolatok mára egyre valószerűbbé válnak.

Amikor kb. 1.5 éve a pakisztáni tálibok olyan szinten terjeszkedni kezdtek Pakisztán területén, hogy már a főváros, Peshawar alatt 50 km-re harcoltak a pakisztáni hadsereggel, akkor az egész világ felkapta a fejét: "Pakisztánnak atomfegyvere van!" Egy atomfegyver tálib kézre kerülése a mai nyugati világ talán legszörnyűbb rémálmai közé tartozik. Igaz, a vélekedést úgy kell megfogalmazni, hogy az egész világ rémálmát jelenti-e, ismervén egy esetleges atomtámadás következményeit. Azt, hogy valójában merne-e használni atomfegyvert a tálib vezetés, senki sem tudja. Ettől függetlenül azonban egyesek úgy tartják, hogy döntés született arról, hogy Pakisztán kezében nincs biztonságban az atomfegyver, így azt attól el kell venni. Az ilyen jellegű törekvések előjeleként állítják be - szintén csak egyesek - az USA pakisztáni hadműveleteit. Ugyancsak ide sorolható az a pakisztáni titkosszolgálatot ért vád, miszerint gyümölcsöző együttműködésben áll a térségben a tálib felkelőkkel. Az USA hamarosan (újabb kitalált indokokkal) Pakisztánnak is hadat üzenhet?

A fent elhangzott állítások még ma is fantazmagóriának tekinthetők, azonban az alaphelyzet - a két ország között feszülő - ellentét az bizonyos. Ahogyan bizonyos az is, hogy a korrupt pakisztáni vezetés nem volt képes a legutóbbi árvíz károsultjainak szánt segélyeket megfelelően szétosztani, melynek következtében a magára maradt nép egyetlen segítői a tálibok lettek, akik jócskán "profitáltak" ezúton a természeti katasztrófából (tudni illik a népi támogatásukat növelhették).

Bár a NATO-nak vannak alternatív logisztikai útvonalai, a Pakisztán által lezárt fő szállítmányozási útvonal drágábbá és nehezebbé teszi az afganisztáni megszálló csapatok utánpótlását, tehát mindenképpen üdvözlendő, amit tettek.

Leső Tamás - Jövőnk.info