A közel hetven éves AK-47-es legújabb változatát egy évvel ezelőtt mutatták be Izsevszkben, az Izmash fegyvergyárban. Az AK-74-es típuscsalád következő, 100-as verziója, majd az ebből továbbfejlesztett AK-200 típusról sokáig hihettük, hogy a modern harctéri követelményeknek maradéktalanul eleget tevő fegyver(család) született. Tévedtünk.

Az AK-12-es szériát megálmodó mérnököknek sikerült a létező legtökéletesebb gépkarabélyt megalkotni.

Ergonómiai újításként szembetűnik a markolat részletes kidolgozottsága. A puha, műanyag borítású markolat minden körülmények között stabilan áll a kézben, nem csúszik. A válltámasz hosszban, és magasságban is állítható, tökéletesen személyre szabható. A válltámasznál megfigyelhető, hogy hossztengelyének vonala követi a cső hossztengelyének vonalát, vagyis a korábbi modellek egyik negatívumát, a lövéskor keletkező felfelé húzó erőkart sikerült megszüntetni.

A válltámaszra pofadékot is szereltek, mely jobb- és balkezes felhasználónál is egyformán jól használható. A támasz, a képen látható módon szükség esetén akár be is hajtható.

A Kalasnyikovokra jellemző nyílt irányzék az új típusnál is megmaradt. Bár a tervezők a nyugaton oly elterjedt és kedvelt diopteres irányzék használatának gondolatával is kacérkodtak, a nyílt irányzék megtartása mellett több érv is szólt.

A nyílt irányzék a diopteressel ellentétben nem szűkíti le a látómezőt csőlátás szerűen, így a katona célzás közben nem csak a célra tud fókuszálni, hanem szemmel tudja tartani a fegyvere csöve előtt elterülő harci zónát is. Szürkületkor, éjszaka a diopteres irányzék nézőkéje olyan minimális fénymennyiséget enged át, hogy célzásra nincs lehetőség. A nyílt irányzékba viszont minimális fényviszonyoknál is befogható és így leküzdhető a célpont.

A diopteres irányzék egyetlen pozitívuma a nyílt irányzékkal szemben, hogy nagy távolságra is pontos lövést tesz lehetővé, és ennek a pontosságnak az AK mindezidáig híján volt.

Találati pontosság terén régi hiányosságát sikerült kijavítani a Kalasnyikovnak azzal, hogy a tokfedelet fixen rögzíthetővé tették. Így ugyanis a nyílt irányzék nézőkéje a tokfedél elejére kerülhetett, ezáltal az irányzóvonal hossza kb. 200 milliméterrel nőtt, tehát nagy távolságra kisebb szórásképet, vagyis nagyobb találati pontosságot lehet vele elérni.

A felhúzókar előrébb került, és a balkezesek nagy örömére pár pillanat alatt akár a baloldalra is átszerelhető. A hüvelykivetés azonban bármelyik oldalon is legyen a felhúzókar, minden esetben a jobb oldalra történik.

A tűzváltó kar a H&K fegyverek mintájára mindkét oldalról kapcsolható, mégpedig egyes lövés, rögzített sorozat, automata és bebiztosított állásba. Rögzített sorozat lövésekor három lövedék indítható útjára, majd az elsütőbillentyű újbóli meghúzásakor ismét egy három lövedékes sorozat hagyja el a fegyvert. A rögzített sorozat koncepció lényege a fegyver célon tarthatóságában rejlik. Sorozatlövéskor a fegyver a hátrarúgás és a zár forgónyomatékának hatására elmozdul a célról. Azonban ballisztikai vizsgálatok igazolták, hogy a három lövedékes sorozat kis távolságon még „ül a célban”, vagyis a rögzített sorozattal meglőtt célpont jó eséllyel kap be 2-3 lövedéket is, mielőtt a fegyver elmászik a célról.

A fegyverre öt szereléksín került, ezekre optikai irányzék, éjjellátó, fegyverlámpa, mellső markolat, red dot, lézer pointer, stb. szerelhető.

A lángrejtővel kombinált csőszájfék az elődmodell AK-200-hoz képest nem változott. (Igazából az AK-74-eshez kifejlesztett csőszájfékkel szerelik mindkettőt…)

A csőszájfék szerepe az oldalirányú és a hátrarúgó erő tompításában játszik szerepet. Másodlagos funkciója a torkolattűz elrejtése, vagyis a lángrejtés.

AZ AK-12-re felszerelhető a GP-25 és a GP-30-as cső alatti gránátvető is. A csőszájféken található menetre a NATO szabványú puskagránátok is felhelyezhetőek. Ezek nagyobb töltetmennyiséggel és hatótávolsággal rendelkeznek, mint a cső alatti gránátvető lövedékei, tehát hatékonyság és sokoldalúság tekintetében nem lehet panasz a legújabb Kalasnyikovra.

A tárkioldó megmaradt a régi kilincses rendszerűnek, annyi kiegészítéssel, hogy a kilincs oldalára egy nyomógomb is felkerült, így kétféle képpen lehet a kiürült tártól megszabadulni.

A régi AK tárak kompatibilisek a fegyverrel, ezeken kívül a 75 darab lőszer befogadására képes csigatár, valamint egy új fejlesztésű 60 lőszert tartalmazó ívtárat is rendszeresítettek hozzá. (Ez a 60 lőszeres ívtár 4 sorba rendezi a lőszereket az eddigi két soros elrendezés helyett.)

A fegyvert 7,62 x 39 –es, 5,45 x 39-es, 5,56 x 45-ös, 7,62 x 51-es, valamint 6,5-ös Grendel kaliberben is piacra kívánják dobni. 

Jász Gábor - Jövőnk.info