Ahogy minden nemzet megköveteli a nemzeti érdekeket szolgáló politizálást, úgy az USA-ban is jelen vannak ezek a törekvések, ám óriási különbségekkel. Először is az átlag amerikai úgy gondolkodik, hogy az átlag amerikai a fehér ember. És ennyiben le is van tudva az egész. Közben megfeledkezik arról, hogy a fehér embert képviselő rasszban hány nemzet van. Számukra a fehér egységes, ahogy minden egységes számukra. Ahogy az európai az ázsiai népeket vagy afrikai népeket nem tudja megkülönböztetni (már aki nem jártas ebben), úgy az amerikai magát a fehér emberek közti különbséget se tudja megkülönböztetni. Tehát a nemzeti politika felhozatalával már olyan probléma merül föl, hogy ő nem tud úgy gondolkodni, mint Európában egy magyar, német vagy szlovák. Mert ugye ezeken belül is óriási különbségek vannak mentális vonatkozásban.

Az USA-ban egységesítve akarják a nemzetkérdést felhozni, ami már abban kifullad, hogy maga a fehér rassz nem nemzet, s egységesen gondolkodni is képtelen, ezt kontinensünkön, Európában is szemügyre vehetjük (Európai Unió). A másik tényező, ami gátolja az, hogy amerikai nemzet nem létezik. Ilyen nincs, mert a nemzet nem maga a rassz, hanem a rasszt alkotó különböző népek, nemzetiségek (népcsoportok), amelyek általában önálló államalkotó képességgel rendelkeznek. Az USA-ban mind a többrasszúság, mind a többnemzetiség megtalálható: magyar, német, arab, kínai, néger stb.. A felsoroltak közül mindegyiknek van hazája, ahol saját nemzetük él, de ezeknek összessége még nem tesz ki egy önálló nemzetet. Csupán egy katyvaszt.

Amerikai nemzetről csak akkor beszélhetünk, ha az indián őslakosokról beszélünk, akik természetesen máig rezervátumokban élnek hazájukban. USA-nak semmilyen kultúrája nincs az indiánon kívül, így az ott élő emberek belsőleg (lelkileg) nem tudnak elérni olyan magas kulturális és szellemi szintre - hisz hiányzik az alapja -, ami egy szintre emelné az ázsiai és európai népekkel annak ellenére, hogy az európai népek is erősen dekadenciába fordultak. Így az ottani nemzetiségek többsége nem ismernének nemzetükre, ha hazamennének. Lásd a gettóból való négert, aki ha hazamenne Afrikába, kitaszítaná az ottani törzs, mert erkölcsileg, szellemileg a törzsi törvények szerint a viselkedés normája nem lenne megfelelő (hiába kezdetlegesek a törzsi normák, a liberális/kapitalista életvitelnél magasabb rendűek).

Véleményem szerint a természetjogból fakadóan a különböző indián népeknek is kijárna a külön országok felépítésének lehetősége, s a nem őshonos kultúra képviselőinek a visszaszorítása. Érdemes megemlíteni Dakotát, Grönlandot, ahol majdnem 90%-ban inuitok vannak (habár nem sok helyen lehet ott élni). Alaszkát (ami akár orosz föderációs állam is lehetne). Egész Észak-Kanadát, kiemelkedően Nunavutot, ahol az inuktit a hivatalos nyelv, sok helyen úgy is írják ki az angol mellett, s az elnök is inuit származású (Eva Aariak). Fővárosa Iqaluit, melynek még repülőtere is van, s ami már kivált az észak-nyugati területek territóriumból, ami nagy változás volt Kanada számára. A Navajo nemzet rezervátumot (Utah, Arizona és Új-Mexikó területére terjed ki), s főleg Latin-Amerika, ahol kevésbé vesztek el a népek, vagy egybeolvadtak a latin európai népekkel.

Gondoljunk úgy Amerikára, mint az indiánok földjére, s ne úgy, mint a világ gyűjtőhelyére!

Széles Krisztián - Jövőnk.info