„Híven, becsülettel, vitézül! A hazáért mindhalálig!”

E jelmondattal működött a Magyar Királyi Csendőrség, s ma Tiszavasvári példát mutatva rehabilitálta a testületet. Tíz csendőrt avattak fel a település rendjének fenntartására. I

gaz, az éberséget, harciasságot, oltalmazást jelképező kakastollat nem tűzték ki, de Fülöp Erik polgármester szerint az sem lehetetlen, hogy lesz majd rajtuk.

De mi is az a csendőrség?

Pintér Sándor a múlt héten a Parlamentben arra szólította fel a csendőrség megalakítása mellett állókat, hogy nézzenek utána, mi is volt ez a rettegett alakulat.

A Monarchián belüli csendőrséget Erdélyben alapították meg. Sikeres működése láttán 1881-ben Ferenc József szentesítette gróf Tisza Kálmánnak a Magyar Királyi Csendőrségre vonatkozó törvényjavaslatát. Tehát idén éppen 130 éve alakult meg ez a politikától mentes, pártsemleges, rendfenntartó fegyveres testületet, a korábbi idők zsandárjaiból, pandúrjaiból és darabontjaiból verbuválva. Elsődleges céljuk mindenkor a magyar állampolgárok személyi- és vagyonbiztonságának védelme volt.

A felderített bűnesetek arányszámainak tekintetében évről évre rangosabb helyre kerültek. Horthy Miklós kormányzóságának idején a felderítési arányszám 90% felett volt. Ekkor a mi csendőrségünk világviszonylatban élen járt!

Méltán nevezhetjük tagjait elitrétegnek, hiszen szigorú követelményeknek kellett megfelelniük már felvételükkor is, később pedig az egész életvitelüket meghatározta e hivatás, amiért cserébe nagy megbecsülésnek, elismerésnek örvendhettek, tisztességes fizetésük egész életükre biztosítva volt.

Az egészségügyi és fizikai megpróbáltatások elvégzése csak előszobája volt a csendőrségbe való bekerülésnek. Kezdetben csendőrkerületekben történt a kiképzés, majd megnyílt az első csendőriskola Nagyváradon. Itt már jogot, büntetőjogot, ügyrendet, nyomozati ismereteket is tanultak. Csak magyar állampolgárságú, feddhetetlen előéletű, kifogástalan egészségi állapotú, írni, olvasni, számolni tudó, magyar nyelven tökéletesen beszélő, megfelelő értelmi képességű, 20-40 év közötti gyermektelen férfiakat vettek föl, csak olyan helyre, ahol rokonai, barátai nem laktak.

A kötelékbe lépők elvesztették közéleti és politikai jogaikat, nem lehettek tagjai politikai testületeknek, titkos szervezeteknek. Csak szolgálaton kívül ihattak alkoholt, de akkor is csak mértékkel. Ajándékot, jutalmat, pénzt soha senkitől nem fogadhattak el, és ezt nem tehette meg a családjuk sem. Feddhetetlenségük, pártatlanságuk, elfogulatlanságuk így amennyire lehetett, garantálva volt. Kétes hírű kocsmákat, és nőket szabadidejükben sem látogathattak, nem tivornyázhattak, nem kártyázhattak pénzben, és nem csinálhattak adósságot. Még az eljegyzéshez is engedélyt kellett kérniük, amit azután kaphattak meg, amikor a leendő menyasszony életkörülményeit alaposan megvizsgálták és megfelelőnek találták.

Hűségesküt tettek az ország alkotmányára, a Szent Koronára, a hazára, a királyra, később Horthy Miklós kormányzóra. Megesküdtek az ország törvényeinek pontos betartására, közbiztonsági szolgálatuk ellátására, engedelmességet tettek feljebbvalóiknak. Míg a rendőrök csak fogadalmat tettek, szolgálati szabályzatuk volt, és inkább a városokat védték, addig a csendőrök csendőresküt, katonai esküt tettek, és szolgálati utasításuk volt. Katonai alakulatként a honvédség alá voltak rendelve, ezért fegyvereket is használhattak.

A csendőri túlkapásokat, mulasztásokat igen szigorúan büntették. Szolgálati útvonalukról pontos jelentést kellett írniuk. Gyakran bukkantak fel váratlan helyeken, ami elrettentő volt minden bűnöző számára. Jó felkészültségüknek köszönhetően a háború vége felé egyéb feladatokra is használták őket. Így például békefenntartóként is bevetésre kerültek.


De térjünk vissza a jelenbe. Fülöp Erik polgármester már korábban elmondta, hogy a Fidesz kormány jelentősen leszűkítette azt a keretet, amelyből a közrendet és köztisztaságot fenntartották eddig. Míg 2010-ben még 450, addig 2011-ben csak 42 embert tudnak nyolc órában foglalkoztatni és rendőrből is kevés jut a településre. A szocialistáktól átvett városvezetésnek pedig igen nehéz dolga van, hiszen az önkormányzat kasszáját óriási hiánnyal, és adóssággal örökölték meg. Így hát a polgármester kénytelen volt új megoldást találni.

A két legnagyobb probléma a lakosság szerint is, a munkahely hiány és a bűnözés. A csendőrséggel remélhetőleg az utóbbi kérdés frappánsan megoldásra került. Senkinek sem kell félnie a szervezettől, aki "viszont bűnt követett el, az rettegjen"- mondta a város polgármestere. Ez méltó válasz Pintér belügyminiszter azon vádjaira, miszerint az ilyesfajta rendvédőktől az átlagemberek rettegnek, ezért be kell tiltani őket.

A településen már a munkahelyteremtés előkészületei is megkezdődtek, folyamatban van a polgármester terveinek megvalósítása. Erről egyelőre annyit tudunk, hogy önkormányzati földeken szeretne gazdálkodást, a helyi munkanélküli lakosságnak munkát adva. Főként növénytermesztést, mely azt is szolgálja majd, hogy helyi szinten friss zöldséget, gyümölcsöt egyenek.

A Jobbik mintavárosaként emlegetett Tiszavasvári valóban példát mutat a valódi gondok megoldásával.