• Nagyvilág

Augusztus elején Nyizsnyij Novgorod helyt adott egy az Eurázsiai Unió jövőjét tárgyaló nemzetközi konferenciának. „Nyilvános diplomácia és eurázsiai közeledés, támogatók és szkeptikusok”. Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Ukrajna, Azerbajdzsán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Moldova szakértői vitatták meg a korábbi Szovjetunió térsége integrációjának jelenleg útjában álló akadályokat. Az esemény szervezője a Gorcsakov Nyílt Diplomácia Alap volt.

 

A konferencia első ülésén az eurázsiai geopolitikai projekt földrajzi viszonyairól alakult ki heves vita. A javaslatok szerint a már megalakult „Eurázsiai hármas” szövetségét (Oroszország, Kazahsztán és Fehéroroszország) ki kell terjeszteni újabb államokra - elsőként Ukrajnára, Tádzsikisztánra és Kirgizisztánra -, a jövőben pedig az új szövetségi rendszer magába foglal majd olyan országokat is, melyek nem voltak a Szovjetunió részei (például Törökország).

Azonban több szakértő is szkeptikusnak mutatkozott és hangsúlyozta, hogy az integrációs folyamat során fokozott óvatossággal kell eljárni. Elhangzott egy javaslat arra vonatkozóan, hogy az Eurázsiai Unióval együttműködő partnerek esetében vezessék be a társult tagságot, ami az Európai Unióban formálódó „többsebességű integráció” elképzeléséhez lenne hasonlatos.

Az Eurázsiai Unió politikai elhelyezkedése terén éles vita bontakozott ki. Valaki ugyanis felvetette, hogy az új szerveződés legyen része annak a bizonyos „Nagyobb Európának”, ami az Európai Uniót és Észak-Amerikát is magába foglalná.

Ezt a felvetést a résztvevők többsége nem támogatta. Elhangzott az is, hogy az Eurázsiai Uniót sokkal inkább egy szláv-türk uniónak kell tekinteni – de Lev Gumilev szovjet történész, etnológus és antropológus elképzelését a többség szintén nem támogatta. Ezért a megbeszélés politikára vonatkozó része azzal ért véget, hogy előbb szükség van a közös értékrend meghatározására, mely az Eurázsiai Unió tagjait egyesíteni tudja, függetlenül a tagállamok lakosságának vallási és etnikai hovatartozásától.

Felvetették a közös gazdasági térség létrehozásának gondolatát is, mely a Csendes-óceántól Kelet-Európáig húzódna és a tagállamok közti kereskedelem fokozását szolgálná. Több résztvevő is megjegyezte, hogy amint az Eurázsiai Unió gazdasági fejlődése elér egy bizonyos szintet, elkerülhetetlenül szükség lesz bizonyos fokú politikai egyesülésre.

A konferencia során megvitatásra kerültek az Eurázsiai Unióra reklám vonatkozásai is – elkerülhetetlen a tevékenységek nyilvános meghatározása, hogy az új szövetségi rendszer a jövőben csatlakozó államok számára is vonzó képet mutasson. Ennek során figyelembe vették a múlt tapasztalatait – úton-útfélen az Európai Unió által elért eredményekről beszélnek, sokkal kevesebbet tudni viszont a korábbi szovjet köztársaságok integrációja során elért eredményekről.

Nyilvánvaló, hogy az Eurázsiai Unió ideájának kommunikálásán végzett munka rendszerszintű és következetes kell legyen – nem csak a nagyközönséget kell vele megtalálni rendszeresen, hanem egyénileg kiválasztott csoportokat. Ezek közül legfontosabbak az integráció szempontjából esedékes tagállamok politikai elitjei és üzleti körei. Abban is egyetértés mutatkozott, hogy az elitekkel folytatott kommunikáció során nem csak a közigazgatásban működő posztszovjet elittel kell tárgyalni, hanem az elit teljes spektrumát figyelembe kell venni, beleértve a jelenleg hatalmon lévő elit ellen munkálkodó belső ellenzéket is.

Nem feledkeztek meg arról sem, hogy elsősorban a posztszovjet országok fiataljaival kell dolgozni. Ez abból a szempontból kritikus, hogy az Eurázsiai Unióról pozitív kép alakuljon ki, ami a közeljövőben majd meghatározza az országukról alkotott képet is. Mindezek nélkül értelmetlen lenne az Eurázsiai Unió hosszú távú integrációs folyamatát megkezdeni.

Más tevékenységek, mint a Nyizsnyij Novgorodban szervezett nemzetközi szakértői konferencia, mára esedékesek. Ennek során részleteiben is megvitatják majd az Eurázsiai Unió felépítésének folyamatát, ahogyan azt is, hogyan lehet az új felállást vonzóvá tenni a teljes posztszovjet térség számára.

Forrás: Oroszország Hangja

Juhász Iván - Jövőnk.info