Az elmúlt napokban a német lapok internetes kiadásai érdekes kampányba kezdtek. A gazdasági cikkek fő mondanivalója az volt, hogy Németország sikeresen vette az akadályt, sőt egyesek már újabb német gazdasági csodáról beszélnek, a német kormány úszik a boldogságban... Újabb kampány a tömegek nyugtatására, de jellemző az EU tudathasadásos politikájára is: a krízis szünetében ünnepelni a nem létező eredményeket. De nem csak Németországról van szó...

A "17 éve nem tapasztalt" robbanásszerű bérnövekedés, néhány jól mutató statisztikai adat csupán az, amire Németország kapcsán hivatkoznak. Egy dologban valóban igazuk lehet: a nagy cégek (no és persze a spekulánsok) valóban jól profitáltak a válságon, hiszen erre hivatkozva jelentősen csökkenthették a kiadásaikat, miközben a nyereségük továbbra is nőtt.

Persze a többi adat is kozmetikázott. Az adócsökkentést Magyarországon is béremelésként próbálják elfogadtatni az emberekkel sok munkahelyen, miközben a háztartások kiadásai jóval nagyobb mértékben nőnek. Sőt, vannak munkáltatók, akik ezt kihasználva még a béremelést is le tudják venni a napirendről, mondván: úgyis többet visz haza a dolgozó az adócsökkentésnek köszönhetően. Végeredményben tehát az átlagos munkavállaló legjobb esetben is csak tovább tengetheti életét, ugyanúgy, mint eddig. Rosszabb esetben így január táján például eldöntheti: eszik, vagy fázik...

De vissza Németországhoz... A statisztikák egyik legnagyobb "ütőkártyája" az alacsony munkanélküliség. Az adatok a minimálbér alatti összegeket keresők számát is tükrözik (ez kb. 5 millió embert jelent), akik tömegével tengődnek kevéske keresetükből, mint ahogyan arról korábban már beszámoltunk. Tehát ez sem a valóságot tükrözi.

Elemzők szerint a válság miatt így is mesterségesen felpörgetett német gazdaság pont ebbe a felpörgésbe roppanhat bele, a piaci környezet ugyanis hosszú távon nem teszi fenntarthatóvá a jelenlegi állapotot. Magyarul, ha tovább marad a német gazdaság ezen a pályán, akkor garantáltan be fog dőlni.

A fentiekből kiindulva már szinte nem is meglepő, hogy milyen bornírt hurrázással számoltak be arról, hogy Portugália 1,25 milliárd euró értékben adott el 4 ill. 10 éves lejáratú állampapírokat külföldi befektetőknek, (köztük Kínának, Japánnak és Brazíliának is). Az, hogy Portugália adóssága 10 milliárd eurót tesz ki, ezenkívül 8 milliárdos költségvetési hiánnyal számolhat, a "szakembereket" nem érdekli. Ez az 1,25 milliárd euró csak arra elég, hogy még egy darabig húzza az ország. És most ennek tapsikolnak kitörő lelkesedéssel. Szinte hihetetlen... Egyes szakértők Portugáliával kapcsolatban arra figyelmeztetnek továbbá, hogy áprilisban ill. májusban nagyobb mértékű visszafizetéseket kell Portugáliának teljesítenie.

Brüsszelben továbbra is lázasan dolgoznak az EU-s pénzügyi mentőernyő kiszélesítésén, illetve a tagállamokat még szigorúbb megszorításokra akarja rábírni az Európai Bizottság. Mindez pedig nyílván nem azért történik, mert annyira jövünk kifelé a válságból...

Az EU legnagyobb problémája gazdasági téren az, hogy nincsen egyetlen valamire való megoldási terv, amivel ki tudnának a tagállamok kecmeregni a jelenlegi helyzetből. A rendszer fricskája, hogy a rendszer keretei ezt nem is teszik lehetővé. Röviden: az egész úgy rossz, ahogy van. Jelen pillanatban az EU a pénz ill. a pénzvilág után szalad. Bármit tesz, ezért teszi. A "közös Európa gondolata" csak humbug részükről, amivel kábítani lehet sok embert. Közben megy a kapkodás, néha a kétségbeesés és persze minden körülmények között a handabandázás...

Az egyes országok gazdaságát a valós belső piaci ill. a szomszédos országokkal kialakított gazdasági igényeknek kellene alakítaniuk, nem pedig annak, hogy bizonyos befektetői körök éppen melyik lábbukkal keltek fel aznap...

Egy életképes alternatíva: Nemzetérdekű, szociális megalapozottságú gazdaságpolitika!

Források: Welt Online, Spiegel Online, Handelsblatt

Németh Krisztián