Az EU tudathasadásos és félnótás elnöke az Európa Nap alkalmából elmondott beszédében bizonyította a rá vonatkoztatott jelzők valódiságát. Szerinte két kihívásnak kell megfelelniük, úgymint, az EU tagállamok jólétének további növelésének, és a környező államok megsegítésének. Köztudott, hogy minden EU tagállamban csökkent az életminőség, több tagállamban már súlyos szociális gondokkal kell szembenéznie a lakosságnak. Görögország, Portugália, Írország, Litvánia és Magyarország a csőd határán állnak, Anglia és Spanyolország képtelenek megoldani a belső gondjaikat.

Talán Németország az egyetlen tagállam, amelyik - hála a kínai megrendeléseknek - még valahogy képes szinten tartani a gazdaságát, de az életminőség náluk is romlik. Az EU piacvesztései felgyorsultak, egyrészt az általános válság, másrészt a kínai ipar és kereskedelem térnyerése miatt. Az EU az elvesztett piacait nem tudja visszaszerezni, mert nincs meg a kellő háttér. A Föld növekvő lélekszáma nem járt együtt a nyersanyag kitermelés és az energiatermelés növekedésével. Ennek következtében nem a csúcsminőség kelendő a világpiacon, hanem az átlagos minőségű, olcsó árú. Ezt sem az EU, sem az USA nem tudja előállítani, mert nincs annyi nyersanyaga, és nagyon magas minden termék előállítás költsége. A modern technológiáknak köszönhetően a kiváló minőségű árú sem igényel annyival több önköltséget, mint amennyit az árban akarnak érvényesíteni. Ez az extraprofit, melynek az ideje lejárt. Ezért nincs fejlődés ezen a téren. Ennek következménye az elszegényedés, mely ma már oly mértékű, hogy az USA, de még az EU tagállamok is kínai importból tudják csak fenntartani a szociális egyensúlyukat. Viszont a belső piacuk struktúrája olyan, hogy csak a jól működő külkereskedelem képes életben tartani, mert csak a tömegtermelés gazdaságos a fogyasztói társadalom normáiból adódóan. Súlyosbodnak az energia-gondok, és a demográfiai mutatók is siralmasak. A vendégmunkások és a bevándorlók nagy száma miatt az etnikai egyensúly rövid időn belül megbomlik, és ennek a társadalmi feszültséggerjesztő hatásával is számolniuk kell. Mindezt csak erős gazdasági háttérrel és az ebből adódó nagyarányú fejlődéssel lehetne megfelelően kezelni, mert különben az összeomlás elkerülhetetlen.

A legnagyobb gond azonban a kitörési pont hiánya. Nincs egyetlen szegmense sem a világgazdaságnak, ahol az EU teret nyerhetne. A 450 milliós nagy európai birodalmi álom így lassan rémálommá válik, mert az az előny, amit ez a nagy egységes tömb képviselhetett volna, mára egy kezelhetetlen, egymásból élősködni akaró unióvá züllött, és ezért csak bajt hoz mindenkire. Nyilvánvaló, hogy ennek a helyzetnek a felelősei az EU, és a tagállamok politikai vezető rétegei. Ez a teljesen elzsidósodott garnitúra képtelen megfelelően ellátni a feladatát. Az egyéni érdek közérdek elé helyezése, a butaság, a kisszerűség, de mindenekelőtt az erkölcstelenség mérgező gyümölcse beérett. A mindent elrontó erő - az USA -, amely ezt a tehetségtelen, erkölcstelen garnitúrát az európaiakra kényszerítette (fegyverrel és gazdasági zsarolással), szintén vergődik, és helyzete nem sokkal jobb az európai vazallusainak a helyzeténél.

Két megoldás lehetséges az összeomlás gyors bekövetkezésének elhárítására. A diktatúra bevezetése az egyik, a másik a hazugságok terjesztése, ezáltal a széles néprétegek megtévesztése. Az igazi megoldásról még nem beszélhetünk, mert azt meg kell előznie egy politikai összeomlásnak, melynek a jelei már jól láthatóak, és amit az EU elnöke az Európa Napon elmondott beszédével el akart takarni. Folyamatos és gátlástalan hazugságokkal. De a diktatúra bevezetésének a lehetősége is igen nagy. Minden országban létrehozták azokat a különleges alakulatokat, melyek szavakban a terrorveszélyt lennének hivatva megakadályozni, de valójában a bevezetendő diktatúra fegyveres erejét képezik. Az EU mintegy ötvenezer főnyi "terrorelhárítóval" rendelkezik, ami komoly földcsuszamlás esetén még arra sem elegendő, hogy kimentse a bajból a politikai vezetőket. Valójában egy felfújt tigrisformájú léggömb ez az egész, csak a megfélemlítő propaganda alapjának hozták létre. Lehetne valódi erőket is létrehozni, több százezer mindenre képes zsoldossal, de hiányzik a pénz, a rosszabbodó gazdasági helyzet miatt. Igaz viszont, ha a helyzet jobb lenne, nem is kellenének. Így, ha valamiféle diktatúrában gondolkodik is a politikai vezetés, csak igen rövid életűről lehetne szó. Már csak azért is, mert a diktatúra nem a vége, hanem a kezdete valaminek, amit akár polgárháborúnak is nevezhetnénk az egyszerűség kedvéért, de valójában nem az lesz.

Sötét és elkeserítő jövőkép? Sajnos az, mert sem a hatalom képviselői, sem az ellenállás szereplői nem tudnak megfelelő megoldást kidolgozni, nincs egy rendező elv, nincs semmiféle egységes elképzelés, nincs irányító erő. Mindent az idejétmúlt gyakorlat működtet, és egyre rosszabbul. Az ismert ideológiák alkalmatlanok arra, hogy ezt a helyzetet megoldják. Új ideológia kellene, egy olyasmi, ami válaszokat tudna megfogalmazni az új kihívásokra. Mint ahogy a tragédia megakadályozására sincs erő az EU-ban, úgy a megújulásra sincs. Legalább is látszólag. Még nincs itt az ideje annak, hogy az új rend alapelvei megnyilatkozzanak. De ezek az elvek már élnek, és térnyerésük megakadályozhatatlan. Ez a művelet ránk vár. Zárszóként ne felejtsük: a félelem és az aggódás az ördögtől való.

Kassai Ferenc - Jövőnk.info