• Nagyvilág

Ez év júniusában az Irán körül kialakult amerikai hisztéria miatt, az ENSZ biztonsági tanácsa szankciókat szavazott meg a perzsa állammal szemben. A szankciók jobbára csak atom fegyverekkel kapcsolatos eszközökre, alkatrészekre vonatkoztak. A szankciók semmilyen sikert nem hoztak, mivel az Iránnal szoros üzleti kapcsolatban lévő Kína és Oroszország, az üzleti érdekeiket nem engedték sérteni.

 

A sikertelenség láttán az EU és az USA önkényesen szigorítani kezdtek a szankciókon. A szigorításon kívül esett országok vállalatai felé azon kéréssel fordultak, hogy segítsék együttműködéssel a szankciók érvényre jutását.

Sok állam, és sok cég hozott olyan döntést, hogy támogatják az USA törekvéseit, a béke és Irán-NAÜ együttműködésének kieszközölése fontos cél. Azonban mára teljesen világossá vált, hogy a szankciók célja semmi más, mint a fokozatos, teljes bojkott létrehozása, és az Irakhoz hasonlatos helyzet kialakítása, majd Irán megszállása. Ehhez már nem asszisztálnak az államok és a vállalatok. Oroszország kijelentette, hogy semmiféle szigorításban nem működik közre tovább. Kína magasról tesz az egészre, üzleti köreit semmi módon nem hagyja befolyásolni. Törökország, Brazília, Venezuela, Libanon, Kuba, és még számos ország semmit sem foglalkozik a szankciókkal, folytatja üzleti tevékenységét Iránnal.

Ehhez a célhoz a továbbiakban nem csatlakozik a Lukoil orosz olajvállalat sem, és feltörve a bojkott szándékot, megkezdte az üzemanyag szállítást Iránnak. Az első hajó 250 000 hordónyi benzin már be is futott az iráni olajkikötőbe. Iránnak ugyanis kevés olajfinomító áll rendelkezésére, eddig bartelezte az üzemanyagot más arab államoktól. A Lukoil hatására az kínai Zhuhai Zhenrong olajvállalat is jelezte, megkezdi az üzemanyag szállítást Iránba.

Ezek az országok kifejezték felháborodásukat amiatt, hogy az EU most kívánja megszavazni az Iránnal szembeni (az eddigi hasonló szankciók között legdurvább) legújabb szankcióit, és újra felhívták a figyelmet, hogy nem fogják figyelembe venni sem az USA, sem az EU szigorításait.

A pofátlanság teteje, hogy az USA acsarkodása mellé felszólítja (?) Iránt, hogy működjön közre az Afganisztáni rend helyreállításában. A mára Pakisztánban kialakult helyzet tovább súlyosbítja az Afganisztánban harcoló amerikai csapatok helyzetét. A tálib előretörés Pakisztánban is, a WikiLeaks dokumentumok nyilvánosságra hozatala, mely egyértelművé tette a pakisztáni vezetés és lakosság számára, hogy palimadárnak vette őket az USA, és az Iráni központú siita vallási nyomás megváltoztatta a helyzetet Pakisztánban. Ennek súlyos hatásai lesznek az USA hadseregére nézve.

Az iráni katonai vezetés kijelentette, hogy természetesen érdekük lenne egy biztonságos Afganisztán, nem pedig egy háborús övezet a közvetlen szomszédságban, de addig amíg az USA politikai vezetése ilyen aljas módon acsarkodik Iránnal szemben, semmit sem fognak segíteni. Az USA üljön le, és emberi módon, normális hangnemben, és legfőképp kölcsönös tisztelettel tárgyaljon Ahmedinendzsad elnökkel, jelentette ki a hadsereg főparancsnoka.

A félhivatalosan kötött megegyezéseket felrúgó orosz és kínai cégeket nemsokára követni fogja több nagyvállalat is, ezzel a szankcióknak és a bojkottnak valószínűleg végleg befellegzett.

Gyártó István – Jövőnk.info