Nagyon jól tudják,hogy a naptárban Október 23.-a mikor lesz, s ki az a protokolos, aki ezt nem tudja.

Ez a nap a szabadságért folytatott küzdelem napja, jelképes, mert Orbán is szabadságharcot hírdetett, de az ellenkezőjét csinálja. Talán fél?

Tavaly bevallotta, hogy fél,hogy a nép az egész politikai elitet elzevearja, most még jobban fél, már itthon sem mer maradni. Nem az EURO válsággal kell foglalkozni,hanem a hazai deviza,gazdasági,pénzügyi és bank válsággal kell foglakozni, mert amíg ez nem oldódik meg, addig nem lesz semminemű előrelépés.

Íme a nem éppen populista és nem éppen magyar oldalon megjelent cikk:

Miért mondta le a Fidesz az október 23-i gyűlést? 
[origo] 2011. 10. 19., 7:08 

Egy hétig gondolkodott a Fidesz vezetése azon, hogy Orbán Viktor nélkül is megtartsák-e a hagyományos október 23-i megemlékezést. Az [origo]-nak a döntés hátteréről beszélő pártvezetők szerint a kormányfőt nehéz helyettesíteni, ráadásul a szóba jöhető szónokok közül többnek is előre egyeztetett programja lesz. Brüsszelben a magyar nemzeti ünnepen kiderülhet, hogy csődbe engedik-e Görögországot, illetve hogyan mentik meg a bankokat. 

A megfelelő helyettesítés hiánya miatt mondta le a Fidesz a párt október 23-ára, az Astoriához tervezett nagygyűlését. A probléma már múlt hét hétfőn szóba került a Fidesz elnökségében. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke ugyanis aznap jelentette be, hogy az eredetileg tervezett október 17. és 18. helyett október 23-án tartják Brüsszelben az EU-tagállamok állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács euróválság miatt összehívott tanácskozását. 

A téma fontossága miatt egy az [origo]-t tájékoztató elnökségi tag szerint fel sem vetődött, hogy Orbán Viktor ne menjen el a brüsszeli ülésre. Az unió gazdasági válsága, a görög helyzet illetve a közelgő G20-csúcs előkészítése mellett ugyanis olyan Magyarországnak is fontos témák is napirendre kerülnek, mint a kormány által tervezett luxusáfa ügye, amelyekért a forrás szerint "ott és akkor kell lobbizni". 

Az Európai Tanács legmagasabb szintű ülésezési formája az állam- és kormányfők találkozója, amit általában évente kétszer rendeznek meg, de szükség esetén rendkívüli üléseket is tartanak. Ezeken a tanácskozásokon születnek meg a politikai döntések az EU-t érintő legfontosabb kérdésekről, míg az alacsonyabb szintű üléseken a részletkérdéseket dolgozzák ki az illetékes miniszterek vagy azok megbízottai. 

Nincs igazi helyettes 

Az Astoriához tervezett nagygyűlés lemondását a forrás szerint már ekkor többen felvetették az elnökségi tagok közül, többen - köztük Orbán - azonban amellett voltak, hogy nem szabad kihagyni a párt által mindig szimbolikus jelentőségűként kezelt ünnepet, pláne úgy, hogy 23-án van a 2006-os zavargások ötödik évfordulója. 

Múlt hétvégére azonban kiderült, hogy nincs a pártnak olyan vezető politikusa, aki elvállalná, hogy Orbán helyett mondjon beszédet. A fideszes vezető politikusok többségének hetekkel korábban leszervezték már a 23-i programját. Az ünnep megtartását erőltetők amellett érveltek, hogy a kormányfő helyett Kövér László, az országgyűlés elnöke mondhatna az alkalomhoz illő, "átütő erejű beszédet", neki azonban hónapokkal korábban egyeztetett dél-amerikai tárgyalása lesz akkor. 

A pártban betöltött tisztségük és népszerűségük alapján elvileg Pokorni Zoltán, Kósa Lajos és Varga Mihály alelnökök jöhettek volna még szóba, mint lehetséges szónokok. A rendezvény megtartásáról kialakult vitában, a szóba jöhető szónokok keresésekor az elnökségi tag szerint az is felvetődött, hogy Orbán Viktoron kívül nincs olyan fideszes politikus, akiért tömegek mennének el egy nagygyűlésre, ha pedig "a megszokott több tízezres tömeg helyett csak lézengenének az emberek az nagyon ciki lenne". 

"Ezzel jár a személyi kultusz" 

"Tudomásul kell vennünk, hogy ezzel jár a személyi kultusz, amit felépítettünk" - mondta az [origo]-nak a vita egy másik résztvevője, hozzátéve, hogy a lemondás tulajdonképpen már múlt hét végén eldőlt, de hétfőig azért nyitva hagyták a lehetőséget. A döntést hétfő délután - egy héttel Van Rompuy halasztásról szóló közleménye után - végül is a miniszterelnök szóvivője jelentette be. Szijjártó Péter indoklásul annyit mondott, hogy "a magyar miniszterelnöknek pedig mindig ott kell lennie, ahol az országnak a leginkább szüksége van rá. Márpedig most vasárnap, a Magyarország szempontjából legfontosabb döntések Brüsszelben fognak megszületni." 

A Fidesz hétfőn a parlamentben megkérdezett képviselői egybehangzóan kínosnak, "érthető, de nehezen kommunikálható döntésnek" nevezték, hogy a párt nem tartja meg a "központi" nagygyűlést. Többen azt mondták, tartanak tőle, hogy az ellenzéki pártok és a közvélemény egy része a rendezvényé,t a Fideszéhez hasonló időpontban a közeli Erzsébet hídhoz szervező Egymillióan a magyar sajtószabadságért mozgalom előli megfutamodásnak, illetve a "brüsszeli dirigálás" megnyilvánulásának látja majd a gyűlés lemondását. 

Orbán távolléte miatt nemcsak a Fidesz, de a központi állami ünnepségek is meghatározó szónok nélkül maradnak, a közigazgatási tárca kormányzati kommunikációs államtitkársága által szervezett központi ünnepségek legmagasabb rangú megszólalója - október 22-én délután, a Műegyetemen - a pártbeli jellemzés szerint "nem éppen szónoki karizmájáról híres" Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter lesz. A hivatalos programokban egyelőre nem szerepel Schmitt Pál köztársasági elnök felszólalása sem. 

A nagy eurómentő csomagot várják 

A Bruxinfo uniós hírügynökség szerint a vasárnapi brüsszeli csúcstalálkozó elhalasztásról szóló múlt hétfői döntés Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök egy nappal korábbi bejelentésével függ össze, amely szerint a két ország október végéig egy új, átfogó válságkezelő csomagot mutat be. Berlin és Párizs álláspontja nagyban befolyásolja az EU későbbi döntéseit, a két vezető politikus ezért tart rendszeresen külön egyeztetéseket. 

Merkel a találkozó után azt mondta, hogy ő és Sarkozy elkötelezték magukat a válság, illetve az egyre valószínűbb görög államcsőd miatt nehéz helyzetbe került európai bankok feltőkésítése mellett, részleteket azonban nem közölt. Annyit mondott: a két fél megegyezett a főbb kritériumokban. "Ma nem mondunk részleteket, később egy teljes csomaggal állunk elő" - fogalmazott akkor Merkel. 

A vasárnapi EU-csúcson várhatóan erről a csomagról beszélnek majd legtöbbet az állam- és kormányfők. Várhatóan komoly vita lesz arról, hogy - tervezett és ellenőrzött módon, de - engedjék-e csődbe menni Görögországot. Ennek lehetőségét már Jean-Claude Juncker luxemburgi külügyminiszter, illetve Jens Weidmann, a német jegybank elnöke is felvetette. Ez azt jelentené, hogy a görög államadósság legalább felét soha nem kapnák vissza a hitelezők. Emiatt több nagy bank is nehéz helyzetbe kerülne, így ezek védelméről is gondoskodni kell.