Bár a statisztikák szerint a bérek növekednek, a lakosság jövedelmi helyzete közel sem fest jó képet. Az emberek harmadának például nincs pénze arra, hogy kétnaponta húst egyen. Kétharmaduk pedig képtelen elmenni egy hétre üdülni.

A múlt évben a nettó fizetések 2 százalékkal növekedtek, s azóta is fizetésemelkedést mutatnak a KSH statisztikái. Ugyanakkor a lakosság jövedelmi helyzetét más szempontból bemutató elemzések szerint romlott a helyzet. A KSH legfrissebb kiadványából kiderül, hogy az úgynevezett "anyagi deprivációs ráta" és a "súlyos anyagi deprivációs ráta" az utóbbi években emelkedett.

A mutatókat kilenc, az anyagi helyzetet jellemző paraméter alapján számítja a KSH. A kilenc probléma (paraméter) a következő: lakással vagy hiteltörlesztéssel összefüggő fizetési késedelem; nincs pénz a váratlan kiadásokra; anyagi okokból nincs telefon, mosógép, tévé vagy autó; nincs pénz egyhetes üdülésre; kétnaponta nincs pénz húsra; valamint a lakás megfelelő fűtését képtelen megoldani. Ha a kilenc paraméterből három igaz egy háztartásra, akkor anyagilag depriváltnak, ha pedig négy, akkor anyagilag súlyosan depriváltnak számít.

Az anyagi deprivációs ráta 2010-ben közel 40, tavaly már 44 százalékos volt, a súlyos anyagi deprivációs ráta ezzel párhuzamosan 21,6 százalékról 25 százalék fölé emelkedett. A tavalyi adatok szerint a legtöbb háztartásnak (74,3 százalék) a váratlan kiadásokra nem volt fedezete, évente egy hét üdülés a háztartások kétharmadának nem fért bele, 32 százaléknak pedig kétnaponta nem futotta húsra. Közel 15 százalékos azok aránya, akik nem tudták megfelelően fűteni a lakásukat.

Megjegyzés: Mindezek ellenére a kormány büszkén kiáll, és fennen hirdeti önmagát és jótetteit. Minden szép és jó csak a felszín alatt nem ez van. Csodálkozom, hogy a KSH ezeket az adatokat nyilvánosságra hozhatta. De ez mit sem számít marad a cirkusz kenyeret elv, de kenyér nem kell csak cirkusz.

Varró Péter - Jövőnk.info