Irán a közelmúltban tartott katonai gyakorlatok alkalmából ballisztikus rakéták használatával bizonyította katonai erejét. Akkor a rakéták hatótávja nem volt több, mint 2000 kilométer. Az iráni védelem tisztviselői és politikusok szerint Iránnak mindeddig nem volt célja, hogy növelje a rakéták hatótávját. Mindazonáltal ez egy alapvető probléma az országban.

Az Irán által birtokolt rakéták képesek jelentős károkat okozni az esetlegesen a térségben lévő ellenségnek - mint például a szomszédos arab államok olajipara, ami a Nyugatot látja el a stratégiailag fontos üzemanyaggal. Azonban ez nem biztosítja kellőképpen Irán biztonságát. A Nyugat létrehozhat további üzemanyag-tartalékokat vészhelyzet esetén. Irán rakéta potenciálja mindenképpen komoly problémákat okozhat az Egyesült Államok és Franciaország csapatainak. (A Bahreinbe, az Egyesült Arab Emirátusokba és Szaúd-Arábiába telepített csapataiknak.)

Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a Chagos-szigetek (Indiai-óceán) amerikai és brit bázisai központi szerepet játszanak egy az Iszlám Köztársaság elleni esetleges támadásban. A szigeteken állomásoztatott haderő számára minden típusú tengeri hajó rendelkezésre áll. Ezen kívül vannak fegyverrendszerek, más katonai eszközök és kommandós csapatok is a szigetre telepítve. A csapatok azonnal mozgósíthatóak bármely helyre, amit Washington kijelöl. A szigetcsoport területén a CIA egy börtöne is működik.

Az amerikai-brit légi bázis - egyike a világ legnagyobbjainak - játssza a legfontosabb szerepet a két ország katonai terveiben. A létesítmény biztosítja a műszaki szervizt a légi járművek minden típusának, beleértve a B-52 és B-2 stratégiai bombázókat. Utóbbi - beleértve az 509-es századot - tavaly a bázisra volt vezényelve az iraki és afganisztáni háborúban való bevetésre. Azonban az iraki harcok intenzitása nem követeli meg hosszú távú lopakodó repülőgépek használatát, és az afganisztáni hadszíntéren a gerilla-hadviselés feltételei mellett is sokkal hatékonyabb az ember nélküli robotrepülőgépek bevetése. A bombázók jobb szolgálatot tesznek az esetleges ellenség fontos katonai és ipari létesítményeinek megsemmisítésében. A B-2 jelenleg az egyik legfejlettebb és legdrágább repülőgép az amerikai légierőben.

A Diego-Garcián lévő NATO bázisok (a legnagyobb földrész a Chagos-szigetek közt) a hidegháború idején jelentek meg. Az USA és Nagy-Britannia létrehozott egy erős előőrsöt az Indiai-óceánon a "szovjet befolyás" ellenében. Azonban nyilvánvaló volt, hogy az országok a közel-keleti olajérdekeltségeiket akarják megvédeni. Diego-Garcia fontossága az amerikai katonai tervezetekben már többször is meg lett jelenítve. Az USA pilótái gyakran mint "repülőgép-anyahajóra" hivatkoznak a bázisra. Ezen kívül a bázist Irak ostorozására és afganisztáni bevetések biztosítására használták. Nem merülhetnek fel kétségek afelől, hogy a bázis központi szerepet fog betölteni az Irán elleni agresszióban is.

Alexander Mordovin az orosz légierő főparancsnoka azt mondta, a Diego-Garcia légi bázis a hidegháborút követően sem veszítette el fontosságát. "Az USA erre a bázisra alapozva egyre erősíti pozícióit a térségben. A bázis elhelyezkedése nagyon fontos a Nyugatnak az Afrika, India és Ausztrália közti stratégiai érdekeltségek szempontjából. A Perzsa-öböl-béli célpontokra való csapásmérés esetében a berepülési idő minimális. Ebből a nézőpontból ez a létesítmény sokkal fontosabb a nyugat-európaiaknál.

"Magától értetődik, hogy a szomszédos államokat rendkívül aggasztja az ilyen méretű katonai objektumok telepítése a Diego-Garcián. Indiai tisztek úgy vélték, a bázis megjelenése komoly fenyegetést jelent az Indiai-óceán békéjére nézve. A dolgok megváltoztak azóta, és a bázis Iránra jelenti a legnagyobb veszélyt, mivel a perzsa állam nem táncol úgy, ahogy a nyugatiak fütyülnek."

"Van bármi esély arra, hogy az iráni atomlétesítmények elleni csapásmérések hatékonyak lesznek? Lehetetlen lenne sikert elérni csak rakétákkal és légi támadásokkal. Irán fontosabb létesítményei közül sok van nagy mélységekben a föld alatt. Az amerikaiaknak stratégiai bombázókat kell használniuk a támadások alkalmával.

2010 márciusában közel 400 nagy hatóerejű bombát küldtek a Diego-Garcia bázisra. ezek a bombák képesek elpusztítani nagyobb föld alatti objektumokat is. Ez mintegy 195 Blu-110 intelligens precíziós bombát jelent, és 192 Blu-117 bombát. Ha az USA hadműveletet indít Irán ellen, a stratégiai bombázókat kell majd használnia, hogy ledobja ezeket a bombákat az országra.

Túl naiv dolog lenne azt hinni, hogy ezek a bombák a tálibok elleni harcra készültek. A NATO soha nem használt ilyen bombákat az afganisztáni harcok során. Dan Plesch, a Nemzetközi Tanulmányok és Diplomácia Központ igazgatója nyilvánosan elismerte, hogy a bombák Irán elpusztítására készültek. Elmondása alapján a fegyver arzenál arra készült, hogy az amerikai bombázók alig néhány óra alatt tudjanak megsemmisíteni mintegy 10000 célpontot.

Irán számára fennáll annak a lehetősége, hogy megadja a megfelelő választ erre a fenyegetésre, ha az ország növeli a rakéták hatósugarát. Ami ebben az esetben mintegy 5000 kilométert jelentene.

Pravda.ru