A brit Daily Mail bulvárlapban a hét elején megjelent egy cikk, amely megpróbálta megjósolni Európa jövőjét az euró esetleges összeomlása után. A brit lap szerint, az euróövezet válságának további eszkalálódása a kontinens békéjét fenyegeti. A forgatókönyv alapján mindössze hét év múlva előállhat az a helyzet, amikor a német csapatok támadják Görögországot, az orosz tankok szétzúzzák Lettországot, Franciaország pedig lealázza a brit hadsereget.

2018. október 29-e van és eljött Nagy-Britannia legsötétebb órája. Fegyveres erőink megalázó vereséget szenvedtek az európai hadszíntéren. Több ezer fiatal brit férfi és nő került hadifogolytáborokba.

Belgiumtól Athénig Európában ömlik a vér. Keleten pedig az orosz medve feltartóztathatatlanul hajtja végre expanziós törekvéseit - a régi birodalom újra felépül az európai álom romjain. A brit miniszterelnök lemondott a példátlanul sok vereség után. Öregek és a fiatalok együtt ássák a védőárkokat a brit városok utcáin. A fegyveres milíciáknak nincs elég eszköze és lőszere, így egy hétnél tovább nem tudják tartani magukat. A La Manche csatorna másik oldalán eközben az ellenséges csapatok befejezték Nagy-Britannia inváziójának előkészítését. Néhányan már a kapitulációt emlegetik, a győzelemről senki sem beszél.

Nincs 10 éve, amikor még emberek milliói hittek a békés egyesült Európában. Hogy jutottunk idáig? A fordulópontot 2011 októberének utolsó hete jelentette, konkrétan az EU-csúcs Brüsszelben. Húsz hónap alatt a tizennegyedik kísérlet volt ez az euró megmentésére.

Ahhoz, hogy a Bundestag jóváhagyja 1 billió euró kiutalását a válságellenes intézkedésekre, Merkel arra figyelmeztett: nem tudja elhinni, hogy realitás lenne még ötven év béke Európában. Megfigyelők akkor gúnyosan melodramatizmussal vádolták, de hét év elteltével már senki sem nevet.

2012 februárjára nyilvánvalóvá vált, hogy az euróövezet megmentésének soron levő kísérlete megbukott, és szinte az összes nyugat-európai ország recesszióba esett. Márciusban Görögország kilépett az eurózónából és az európai piacok elszenvedték történelmük legnagyobb veszteségét.

Az antikapitalizmus egy egész generációt fertőzött meg. Ugyanakkor megjelentek a baljós új tekintélyelvűség első jelei. Amikor Berlusconi hivatalosan is segítséget kért európai partnereitől, Sarkozy készségesen vitte be hadseregét Olaszországba. Görögország nagyobb városaiban megjelentek az európai békefenntartók. A kontinens lassan, de biztosan haladt a fegyveres konfliktus felé.

2013 márciusában a történelem utolsó EU-csúcsa feloszlott: sok ország nem volt hajlandó eleget tenni a németeknek a költségvetéssel és a gazdasági integrációval szemben támasztott követelményeinek. Európában megerősödtek a nacionalista mozgalmak. Madridtól Budapestig váltak a külföldiek és a bevándorlók támadások áldozataivá.

A pénzügyi válság leginkább Lettországot sújtotta és mivel a lakosság egyharmada orosz etnikumú, az elégedetlenség a gazdasági helyzettel hamarosan nacionalista konfrontációba torkollott. 2015 augusztusában a rigai utcai harcok után az orosz hadsereg átlépte a határt. Putyin arról biztosította a világot, hogy az oroszok a rend helyreállítására mennek, de otthon bejelentette: ”Európa válsága - esély Oroszország számára. A megaláztatás idejének vége, az orosz birodalom újjászületett.”

A Nyugat annak ellenére nem sietett Lettország segítségére, hogy az a NATO tagja. Az új amerikai elszigetelési politika azt jelentette, hogy a NATO-tagság valójában már nem jelent semmit. Londonban, az új miniszterelnök megesküdött, hogy nem küld brit hadsereget ”egy olyan távoli ország megsegítésére”, amelyről semmit sem tudunk."

Moszkva megértette az üzenetet. Fél évvel később az orosz békefenntartók átlépték az észt határt és 2016 márciusában Putyin hadserege megszállta Litvániát, Fehéroroszországot és Moldovát. Brüsszel vádjaira a Kreml azt válaszolta, hogy az európai békefenntartók pedig Athén, Róma és Madrid utcáin járőröznek.

Sarkozy Napóleon reinkarnációjának képzelte magát. 2011 októberében azt mondta Cameronnak, hogy ”fogja be a száját”, most pedig nyílt angolgyűlöletbe csapott át. 2016 augusztusában egy interjúban Sarkozy azt mondta, hogy a válság Londonból jött. ”De Nagy-Britannia napjai meg vannak számlálva. A jövő - az orosz Kelet” - tette hozzá. Egyes brit lapok úgy találták, hogy Sarkozy elismerte Moszkva és Párizs titkos szövetséget, amelyet az orosz olaj-és gáz édesitett meg.

2016 végén Sarkozy bejelentette, hogy minden EU-tagnak csatlakoznia kell az euróövezethez, vagy fizetni, ha nem hajlandó erre. Nagy-Britannia határozottan visszautasította ezt, Franciaország pedig növelte a nyomást.

2017 nyarára Belgiumban a flamandok és a vallonok közti véleménykülönbségek véres fordulatot vettek. Augusztus 1-én Sarkozy francia ejtőernyősöket küldött Belgiumba. ”Brüsszel - Európa szíve és Franciaország törvényes része"- közölte. Nagy-Britannia durva provokációnak vette ezt és saját békefenntartóit küldte Belgiumba, Franciaország azonban számbeli fölényben volt.

Egy évvel később pedig kritikus helyzetbe jött létre. A francia hadsereg a spanyolok és az olaszok segítségével, a németek pénzére és a neoimperialista Oroszország hallgatólagos beleegyezésére támaszkodva bekerítette és földdel tette egyenlővé a brit expedíciós csapatokat. Sarkozy a múlt héten a megszállt Brüsszelben hatalmas tömeg előtt azt mondta, hogy ”itt az ideje, hogy lemossa Waterloo szégyenletes foltját”.

”Nagy-Britannia mindig is Európa része volt, még ha maguk a brit el is utasítják ennek elismerését. Itt az ideje, hogy befogadjuk őket a családunkba, ha kell, erővel is” - mondta Sarkozy. 

Milyen kár, hogy 2011-ben senki sem vette komolyan Merkel szavait.

Forrás: Argumenti.ru