Tegnap a görög kormány kijelentette, hogy a ma megtárgyalandó újabb megszorító csomag a 325 milliós költségvetési hiány fedezésére nem fogja érinteni a fizetéseket, hanem a minisztériumok kiadásait fogják csökkenteni. A kormány nyilatkozatában az áll, hogy vészhelyzet van, és hatalmas kényszerhatás alatt vannak mindkét oldalról, nincsenek könnyű megoldások. Az eredeti terv szerint ma találkoztak volna az eurózóna pénzügyminiszterei, hogy az újabb megszorításokról értekezzenek, de úgy tűnik, Brüsszel megkérdőjelezte a kormány elkötelezettségét a megszorítások mellett. Nem pitiztek kellőképp - talán ha nem ismerték volna el, hogy a nép felől is hatalmas a nyomás, ma meg is lett volna tartva az egyeztetés. Csakhogy a dolgok nem így alakultak.

A személyes találkozó elmarad, azzal az indokkal, hogy a görög kormány nem tudta egyértelműen megmondani, hogyan kívánja fedezni a fennmaradó 325 millió eurós költségvetési hiányt, és nem tudták rávenni az összes görög pártot arra, hogy aláírják a nyilatkozatot, amiben kijelentik, hogy az áprilisi választások után is tartják magukat a megszorításokhoz. A személyes találkozót tegnap telefonon lemondták, és a dolgok jelenlegi állása szerint Görögország nem fogja megkapni az újabb 130 milliárd eurós hitelcsomagot, ami legkésőbb a következő hónapban szükséges lenne ahhoz, hogy Görögország (átmenetileg) elkerülje az államcsődöt, ne omoljon össze a gazdaság és az államigazgatás.

A német pénzügyminiszter, Wolfgang Schaeuble kijelentette, hogy nagyon agggódik a görög kormány elkötelezettsége miatt, és főleg amiatt, hogy az áprilisi országgyűlési választások után is együttműködnek-e majd a nemzetközi hitelezőkkel. "Ha a jelenlegi politikai vitákat és a legfrissebb görög közvélemény-kutatások eredményeit nézzük, felmerül a kérdés: ki fogja garantálni... - és ezt rendkívüli rossz előjelnek tartom - ... hogy Görögország ahhoz tartja magát, amiben most megegyezünk."

Az Eurocsoport elnöke, Jean-Claude Juncker kijelentette, írásbeli nyilatkozatot várt a görög pártoktól arról, hogy a választások után is tartják magukat a megszorításokhoz, a nyugdíjcsökkentéshez, és az újabb leépítésekhez. Ugyanis korábban arra kötelezték volna a görög pártokat, hogy írásban nyilatkozzanak a jövőre vonatkozóan is - a szóbeli ígéreteket Brüsszelben már nem veszik komolyan, mivel egyértelmű, hogy amelyik párt elfogadja a megszorításokat, azt a görög nép nem fogja megválasztani. Akit a nép áprilisban megválaszt, az nem fog együttműködni a nemzetközi hitelezőkkel, hacsak nem hamisítják meg a választási eredményeket. Brüsszel ezzel az erőlködéssel módszeresen lerombolja a főbb görög pártok (saját helytartó szervezetei) tömegtámogatását.

Egy kormányközeli forrás szerint Antonis Samaras (Új Demokrácia párt) ma aláírja a nyilatkozatot. Tegnap még megpróbált szavazatokat szerezni az áprilisi választásra és kritizálta a megszorításokat - kijelentette, hogy azok még mélyebbre süllyesztik az országot annak ellenére, hogy az már öt éve recesszióban van. Azt mondta, ha megnyeri a választásokat, megpróbálja majd újratárgyalni a megszorítások feltételeit. Csakhogy a megválasztáshoz nem lesz elégendő a "megpróbálja újratárgyalni" ígéret. Ezt a több százezer tüntető országszerte egyértelművé tette.

A Paszok párt közölte, hogy Papandreu már aláírta a nyilatkozatot, de Papandreu már a volt EKB-alelnök helytartói kinevezése előtt is meg lett zsarolva.

Karolas Papoulias elnök és Evangelos Venizelos pénzügyminiszter

Evangelos Venizelos görög pénzügyminiszter még mindig azzal kampányol a népnek, hogy az eurózóna elhagyása hosszútávon is rossz lesz. Ő azzal riogat, hogy az országnak egy hatalmas kampánnyal kell szembenéznie, ami arra irányul, hogy Görögországot kizárják az eurózónából. Venizelos a találkozó lemondása után azonnal egyeztetett Karolos Papoulias elnökkel, majd kijelentette: "Egyértelműen vannak olyan erők Európában, akik a tűzzel játszanak, és akik Görögországot az eurózónán kívül akarják tudni."

A francia külügyminiszter, Alain Juppe közben úgy próbálja beállítani, mintha az EU-diktátum teljesen elfogadható lenne: "Igaz, hogy hatalmas és nagyon fájdalmas áldozatokat várunk a görögöktől, de Görögország számos hibát elkövetett a múltban". Csakhogy nem a görög nép követte el ezeket a hibákat, hanem az a hazaáruló szabadkőműves maffiaszervezet, ami az országot a káosz felé vezette. A francia külügyminiszternek a görög parlament elé kellene kiállnia és 'tárgyalni' a tüntetőkkel, hogy meglássa, a népnek mi erről a véleménye. Valószínűleg a kórházban felébredve nem emlékezne az esetre.

Éjjel összeült a kabinet, hogy megtárgyalja a költségvetési hiány fedezetének kérdését. Megpróbálnak egy utolsó megalázkodással Brüsszel kegyeibe férkőzni. 100 milliót teremtenek elő a nyugdíjak, további 200-at a nyugdíj-kiegészítések további csökkentésével. Hét százalékot a hajózási, rendvédelmi, telekommunikációs alapokból és a banki alkalmazottaktól vonnak el (szokásukhoz híven nem a bankok vezetőitől, hanem az alkalmazottaktól). A fennmaradó hiányt a védelmi kiadásoktól és az állami beruházásokból fedezik.

A kizárt politikusok (hogy még véletlenül se követeljék ki az azonnal előrehozott választásokat) egyelőre a helyükön maradhatnak. Az Ortodox Párt vezetője, Makis Voridis a Lukasz Papadémosszal tartott találkozót követően kijelentette, hogy a választásokig marad a pozíciójában. Papadémosz elmondása szerint öt helyettes miniszter (akik lemondtak a vita alatt) megtartja pozícióját még egy ideig.

Miközben a kormány megpróbálja összegyűjteni az utolsó centeket a költségvetési hiány fedezetére, az IMF minden egyes centnyi bevétel forrásáról tudni akar. Már csak azért is, mert ahonnan a kormánynak még bevétele lehet, azt a következő IMF hitel feltételeként le kell építeni, hogy végérvényesen lenullázzák a kormány mozgásterét. A teljes káosz elkerülése közben még mindig igyekszenek tenni a szabadkőműves kulturális ország látszatának fenntartásáért: a kormány bejelentette, hogy fizeti az összes létesítmény újjáépítését, amit a vasárnapi szavazás alatt a tüntetők felgyújtottak. Mozikat, banképületeket... csak nehogy oda is kikerüljön a tábla, hogy "Az EU támogatásával", mert újra kigyulladnak.

A kormány nem csak két oldalról van nyomás alatt. A nagyobb cégek közül többen is ellenzik az újabb megszorításokat, mert az már olyan szinten csökkenti a vásárlóerőt, hogy hatalmas veszteségeket kell elkönyvelniük. Elképzelhetjük, milyen lobbi-tevékenység zajlik a háttérben. A Coca-Cola bejelentette, hogy 2011-ben Görögországban és Olaszországban a megszorító intézkedések hatására 27%-al csökkent a bevétele. A kormány hitelből fizeti a hitelt, új vállalkozások nem indulnak, az emberek nemhogy félretenni nem tudnak, de tömegeknek alapvető élelmiszerekre sincs pénze. Mégis miből akarnak vásárlóerőt?

Görögország cionista vezetése maga alatt vágja a fát. Ezzel Brüsszel is. Egyszerre akarják a görög állam hivatalos behódoltatását, és fenntartani a demokrácia látszatát. Csakhogy a kettő egyszerre nem megy. Ha a görög nép maga választja meg a vezetést, akkor az a párt fog majdhogynem kétharmados pozícióba jutni, amelyik azt mondja, hogy azonnal beszüntetik az államadósság törlesztését, és az így felszabaduló forrásokból növeli a nyugdíjakat, a kezdő vállalkozások támogatásait, és jobb feltételeket teremt a kezdő vállalkozások pénzelésére. Értelemszerűen ezt egyik párt sem meri felvállalni, mert aki ezt kimondja, az heteken belül rejtélyes módon természetes halált halna. Az Európai Unió a terrort választotta - és a lakosság reakciója is ennek megfelelő lesz.

Fenyvesi Áron - Jövőnk.info