Kedves Szerkesztőség! 

Nem hiszem, hogy a cigányok olyan ellenállóak lennének. Akkor is így szaporodnának, ha nem lenne lehetőségük másokon élősködni, ha nem védené őket a rendszer már nagyon régóta?

Azért ami velük és a fehér emberrel történik az nem természetes. Őket támogatja a cionista rendszer, bennünket hihetetlen rafinált módszerekkel pusztít.

A háború utáni rendszer olyan vérlázítóan kizsákmányolta a nőket, hogy ha átláttak volna a dolgokat, meg azt, hogy hova tartunk, lehet, hogy még annyi gyerek se született volna.

A helyzet azért bonyolultabb, mint ahogy a cikkben le van írva.

Bár az ilyen magyarságot ostorozó cikkek, ha néha igazságtalanok is, elég felrázóak. Vagy az is a cél?

További jó munkát kívánok!

E. E.

Jövőnk.info válasz:

Az írásnak az egyik célja az volt, hogy felmérjük milyen reakciókat vált ki az olvasókból. Ezek rendkívül ellentmondásosak voltak. Az elutasítást nyilván olyanoktól kaptuk, akik nem a természet és az istenhit törvényei szerint élnek, hanem elfogadták az értéktelenség "értékrendjét", és ezért érintve érzik magukat a nemzeti sorstragédia bekövetkezéséért. Azt nem hozhatja fel senki védekezésül - még ha igaz is -, hogy a cigányokat agyon támogatják. Az a kormány (hatalom) teszi ezt, amelyiket megválasztottak, tehát semmi ellenvetésük nem lehet, különösen pedig azért nem, mert a szavazók által hatalomba emeltek ezt előre kijelentették, része volt a pártprogramjuknak. Valójában nem nagyon érdekelnek minket ezek az észrevételek, kritikák, mert a tényeken nem változtatnak, de annyit hozzá kell fűznünk, hogy a kritizálók közül egyetlen egy sem írta meg, hogy hány gyermeke van. Ez arra utal - a logika törvénye szerint -, hogy nincs egy sem, vagy talán egy gyermeket nevel. Feltételezhető, hogy nem egészségügyi okok miatt, hanem a kényelemszeretet, önzés és gyávaság miatt. Volt aki azt kérdezte, hogy mire vállaljon gyermeket? Ez tipikus megnyilvánulása egy olyan embernek, akiben nincs remény, sem szeretet, de még bátorság sem. Azért vállaljon, hogy legyen kiért küzdenie, és hogy legyen valami értelme az életének. A másik arról írt, hogy ha gyermeket vállalna, oda a karrier. Szégyenletes vélemény, nem is kell hozzáfűzni semmit. Sok más, de hasonló jellegű önző, vagy depressziós írást kaptunk, voltak, akik csak simán lehülyéztek minket, a cigányság támogatójának nevezve. Nekik pedig hasznukra válna, ha megtanulnának olvasni.

A másik nagy véleménynyilvánító csoport általában úgy kezdte az írását, hogy kettő, három, vagy négy gyermeket nevelnek. Ők azonnal megértették az írás lényegét, de mint megírták, képtelenek többet tenni, mert valóban nehéz az életük. Véleményeikből azonban sugárzott az életszeretet, melynek a család adja meg a keretét. Megtudtuk azt is, hogy bizony autó nem igen van a birtokukba, be kell fillérre osztani a pénzt, és sok gondot okoz nekik az elkényeztetett egykék viselkedése. Ők nem a cigányság "agyonsegélyezéséről" beszéltek, hanem arról, hogy a környezetükben a gyermektelenek micsoda rongyrázó életet élnek, és szinte lenézik azokat, akik több gyermeket vállalnak.

A gyermeket nem vállalók, az elválók, a szövetséget - egy férfi és egy nő szövetségét, a házasságot - felrúgók, az esküszegők, magzatgyilkosok, a karrieristák, a kényelemszeretők egyetlen táborba tartoznak, az önző, közösségellenes selejt-emberek táborába. Ők fognak majd valóban szenvedni, ha eljön az idő. Nyugdíjuk nem lesz, mert nem lesz aki a rávalót megdolgozza. A cigányság nem fog úgy dolgozni, hogy abból bárkinek is haszna legyen. Nem államalkotó népség. Akik ma gazdagnak érzik magukat, azok vagyonai a rendszerrel együtt megsemmisülnek, és se szövetséges, se védelem, se pedig önvédelmi erő nem lesz. Mert egyetlen esély a túlélésre a család, illetve a családok szövetsége (az új nemzetség) lesz csak, a hazafias erők védelme mellett.

Tudomásul kell venni, hogy csak úgy magától nem fognak megoldódni a súlyos gondjaink. Harc lesz, kíméletlen és hosszú. Ne gondolja senki, hogy azok, akik most sokat vállalnak, bármit is fognak tenni majd azokért, akik ma minden nehézséget elutasítva élik a világukat. Hiába verik majd ököllel a mellüket, bizonygatva, hogy mekkora hazafiak, csak egyetlen tényező fog számítani, mekkora áldozatot hozott a magyarságért. Hány gyermeket nevelt fel és magyarnak, szembe mert-e szállni a nemzetellenes erőkkel, támogatta-e a nemzet felszabadító harcát, tett-e valamit a rontás ellen. Meglepő módon ezt a elszántságot a gyermekesek írásaiban lehetett felfedezni, pedig nekik van mit veszíteniük, míg a kritizálóink közül egyetlen egy nem tett még utalást sem arra, hogy bármit is vállalna.

Felmértük a közgondolkodást, és megállapíthattuk, hogy a liberális fertőzés súlyos. Viszont ha kevesen is, de vannak igaz magyarok, egész emberek, és értük, családjaikért (meg magunkért) kardot kell fognunk. A sperma alapú honfoglalókat így kell megállítani, de ezzel még nem tettünk meg mindent, mert ezt gyermekzsivajnak kell követnie, hogy újra a magyarság élettere legyen ez a föld.