Kőműves Géza beszéde az 1956-os forradalom 56. évfordulóján (Sopron, 2012. október 22. 17 óra) tartott megemlékezésén, a kisvárkerületi Hűségkútnál.

Kedves Magyar Testvéreim!

Félreértés ne essék, több ok az bizony, nem egy, mely miatt ma itt összetartunk!

Egyrészt megünnepeljük a neves és névtelen 56-os hőseinket, köztük mártírjainkat.

Ünnepeljük a magyar nép kőkemény gerincét, bátorságát, kimagasló jellemét, hazaszeretetét.

 Ünnepeljük a magyarhoz méltó életért, a jövendő generációkért életüket kockáztatni képes hazafiakat.

Ide jöttünk azok kedve ellenére, akik idegenszívű, nemzetvesztő ősök előjogán most liberális - demokrata - szocialista bőrben felváltva uralkodnak és honmentő handabandájukkal ellentétben, teljes iramban veszejtik el a nemzetet.

A tetemre hívás, vagyis a felelős szellem megnevezése okán is eljöttünk.

De ami a legkevésbé fog tetszeni az ezerrel tollasodó, hazug fülkeforradalmároknak és szintén nem fog tetszeni a pepitában ugyancsak nemzetvesztő, hazug, szociális demagógiával handabandázó, fából vaskarika kommunista milliárdosoknak, vagy az előbbiekkel egy tőről fakadt máspolitikásoknak, hogy az 1956-os szabadságharcunk befejezetlenségének tényét is kinyilvánítjuk, mert megszállt nemzet vagyunk!

Eljöttünk, mert lelkünk mélyén és genetikánkban még hordozzuk a napfényre váró, attól kirobbanó, megállíthatatlanul szárba szökkenő, Teremtő által elvetett hunmagyar élet-magvat.

Élet-magvat, vagyis a tudat alatt is rögzült tudást a jóról, a szépről, az emberiről, vagyis inkább az isteniről: a méltányosságról, a józan szeretetről, a hazaszeretetről, tettrekészségről, a rendíthetetlen igazságszeretetről, egészséges önzetlenségről, bátorságról, a kötelességről és a vérkötelék mibenlétéről, valamint az aljasság elleni küzdelem és önvédelem kötelességéről.

Az őseink bölcsessége okán van - vascövekként levert - célunk és tudjuk, hogy milyennek kell lennie a Teremtőnek tetsző világnak, a jóravaló magyarság, a jóravaló emberiség és minden földi élet számára fenntartható életnek, a jó érzéssel élhető, természettel ölelkező világnak.

Hiába vagyunk mi a több mint ezer éve folyó nemzetgyilkosságok még élő, legtöbbet elszenvedett áldozata, nem alkuszunk! Nem alkuszunk, mert tudunk, s e tudást soha el nem feledjük és úton – útfélen emlékeztetünk rá.

Nem feledhetjük bátor őseink figyelmeztető üzenetét, melyet, ha megfogunk és a magasba tartunk, a rút sötétséget az igazság fényével repeszti szét, s világít egy jobb, élhetőbb világra!

Nem feledhetjük, hogy áldozatai vagyunk a totális világhatalomra törő, jellemtelen, gátlástalan, parazita szellemiségének és az őt szolgáló, buta kollaboráns jellemnek!

Nem feledkezhetünk meg  a démonról, mely nemzetek feletti, valamint nemzetek testébe ékelődő uralom teljében zülleszt, agymosott rabszolga jellemet farag, manipulál, együvé valókat megoszt,  népünket sanyargatva tollasodik, közben verítékünk árán tömi nemzetközi falkája zsebét és nem tűr meg semmit, ami a természet védekező rendje szerint való.

 Ez a falka gyilkol fegyverrel, éhbérrel, banki kamattal, mérgező gyógyszerrel, programozott halált okozó szérummal, lassan ölő gyilokélelmiszerrel, reménytelenséggel, kormányzó lakájaik közreműködése gyanánt gyilkol: adóval, reményt keltő, hazug honmentést vetítő handa - bandával. Gyilkol a magyar föld elveszejtésével, gyakorlatilag, vagy formailag betelepülő, nemzetrombolók kezére játszásával, trianoni állapot véglegesítésével, a nemzettorzóvá csonkított haza letépett területein élő magyarság látszólagos védelmével.

A hatalmas manipuláció ellenére nem feledhetjük az üzenetet, miszerint áldozatai vagyunk e sátáni népség uralmát alapból lehetővé tevő szentistváni állameszmének. Mert bizony azzal kezdődött! Ott kezdődött, mikor a magyar tudás és ezen tudáson alapuló magyar hit, a magyar lélek megsemmisítése érdekében  máig tobzódó és egyre fuvalkodó, sötét, vérszomjas szellemet vezettek a magyarságra.

Testi, szellemi, lelki kötődéseinket tűz és vasgyilokkal, ármánnyal pusztították, a magyar nép gerincét máig tartó feudalizmusba, a fájdalom, elkeseredés, reménytelenség máig dagadó, sóhaj borzolta vér és könnyárjába taszították.

De újból s újból felálltunk!

Felálltunk, mert magyarok vagyunk, mert bennünk csörgedezik Ménrót, Atilla, Árpád, Koppány, Dózsa, Rákóczi, Zrínyi, valamint a 48-as és 1956-os hősök vére, mert bizony akkor is a hunmagyar genetika, az isteni természet rejtett kódja, a magyar lélek és a tudás szólalt meg!

1956-ban a világ ámulatára, szinte puszta kézzel győztük le a paraziták által becsapott és ellenünk felhasznált, a világ legjobb harcosaiból álló hatalmas armadát.

Ezt a hunmagyar genetikát akarják mindenáron felülírni, idehaza és az egész világban, hogy engedelmes rabszolga legyen az emberiség!

A fertelmes aljasság, vagyis a magyarság tönkretétele ma sokkal rafináltabban és gőzerővel folyik.

A mára puhány, de egyre jellemtelenebb, ügyeletes démonok által vezényelt, féligazságokon vergődő pártstruktúrák demokrata köztársaságának magyar élet- színháztermében valódi tragédia folyik:

A pártoskodást és annak állandó izzítását szelepleeresztésnek, a demokrácia porhintésének szánják.

Az ilyen közegben vállalt parlamenterség akaratlanul sem más, mint statisztaszerep és a színpadi előadások szócséplésáradata közepette az éppen ügyeletes helytartó kormányzat a nemzetközi maffiatársaikkal együttműködve milliókat löknek bele az elkeseredés, reménytelenség áradatába.

De rettegjetek, mert ez az áradat, a düh folyamává, erénnyé és oroszlánná válik!

Ez a folyam ma-holnap árad, az oroszlán ugrik és a félrevert harang zúgása szól!: „Talpra magyar, hí a haza!” - mi felállunk és győzni fogunk, lerázzuk a vérszopók igáját, mert hosszú szenvedésünk és bátorságunk, tettrekészségünk okán végképp érdemesek leszünk az égiek és a jóravaló földiek rokonszenvére, hiszen él a mondás:

Segíts magadon, s az Isten is megsegít!

S akkor utódainkra nem egy élhetetlen, csonka hazát hagyunk örökül!

 2012-10-19. Sopron                                                                                                       Kőműves Géza  

a HUNMAGYAR VÉRSZÖVETSÉG szorgalmazója