Csernobil kísértete magyar szállal - a felelősőket senki sem számoltatta el2012. április 26. 11:29
Hunhír.info

Huszonhat éve, 1986. április 25-én Csernobilban végzetes és szomorú végkifejletű kísérlet kezdődött. A biztonsági rendszert szerették volna ellenőrizni. Precízen kidolgozott stratégia és speciálisan képzett reaktorfizikus nélkül. Másnap 01 óra 24 perckor emberiség történetének eddigi legnagyobb méretű békeidőszaki katasztrófája következett be. A csernobili atomerőmű 4-es blokkjának felrobbanása után a Moszkva-Budapest közötti légi járat utasai észleltek nagy fekete felhőt a magasban. Csernobillal kapcsolatosan egyértelmű az akkori magyar kormány felelőssége, hiszen visszatartotta az információkat a sugárfertőzéssel kapcsolatosan. A szocion Csehák Judit 26 évvel ezelőtt a csernobili katasztrófa idején miniszterelnök-helyettesi posztot töltött be. A tényekről később szivárogtattak csak ki híreket.

Történt tehát, hogy szovjet utasításra, embertelen felelőtlenséggel későn tájékoztatták az embereket, nem hívták fel a figyelmet a leselkedő veszélyre. Az akkori Magyar Rádió csak két nappal később közölt egyetlen rövid hírt a szombaton történt balesetről. A csernobili atomerőműben a robbanások után gáznemű, illékony anyagok emelkednek a magasba. Összesen 50 millió curie szabadult fel. Szakértők szerint 48 ezer év kell ahhoz, hogy a robbanás helyszínén megszűnjön a radioaktív sugárzás.

Az emberiség történetének eddigi legnagyobb méretű békeidőszaki katasztrófája 1986. április 26-án 01 óra 24 perckor következett be. A csernobili atomerőmű 4-es blokkjának felrobbanása után elsőként a skandináv országok jelezték az atomerőmű-balesetet, s az adott időpontban a Moszkva-Budapest közötti légi járat utasai észleltek nagy fekete felhőt a magasban. A tényekről később szivárogtattak csak ki híreket, Altunyin tábornok, a szovjet polgári védelem akkori parancsnoka úgy tájékoztatta a magyar felet, hogy hazánkat nem fenyegeti veszély. A robbanás következtében mintegy 100 ezer tonna fém szóródott szét és párolgott el.

Az Országos Atomenergia Bizottság műszaki tudományos tanácsa a katasztrófát követő kedden ült össze, és megkezdte a rendelkezésre álló adatok összegyűjtését és regisztrálását. Bizonyos információk szerint a mezőgazdaságot érintő feladatcsomagot hoztak létre, amelynek része volt a zöldtakarmány etetésének korlátozása a tejelő állatoknál, és az egyes területeken elrendelt legeltetési tilalom. Az atomfelhő miatt az emberi szervezet működésére ható rövid felezési idejű jód 131 izotóp kibocsátása okozott gondot, amely a tejben is megjelent. Későbbi időszakban pedig a cézium- és a stroncium izotópot analizálták az élelmiszerekben. 

A csernobili atomrobbanásnak tehát konkrét magyarországi következményei voltak, de úgy tűnik az ország vezetői választottak, s nem a nemzet megóvását, hanem ez alkalommal is az örök és megbonthatatlan szovjet barátságot helyezték előtérbe. A tájékoztatás annyira hiányos volt, hogy honfitársaink fel sem tudták mérni a tragédia nagyságát. Sokan csak legyintettek arra, hogy alaposabban kell megmosni felhasználás előtt a salátát, elképzelhetetlennek tartották a rejtett veszedelem magyarországi vonatkozását. Erdőjárók észlelték például Zala megyében, hogy valami ismeretlen kór támadta meg a fákat, a növények betegségét később tulajdonították sokan a csernobili hatásnak. 

Az atomfelhő sújtotta övezetbe a szovjet hatóságok 350 ezer embert vezényeltek. Likvidátoroknak nevezték őket, akiknek sorsa nem teljesen nyomon követhető, mivel bevetésük után visszatértek korábbi lakhelyükre. Több mint 12 ezren már nem élnek. Az ukrán tájékoztatás nem nevezhető teljes körűnek, de gyanítani lehet, hogy közülük sok ezren kaptak sugárbetegséget. Egy magyar származású professzor, Lyovinec Antal 1986-ban néhány kilométerre a sugárzó katlantól maga is segítette a mentést, és korábban nyilvánosságra hozta, hogy az érintett körzet ötmillió lakosa közül százezernél többen haltak meg sugárfertőzésben. 

Az 1971-87 között született, a sugárszennyezett területeken élő gyerekek közül 50 ezernél többet vizsgáltak meg. A diagnosztizált pajzsmirigyrák-esetek száma Fehéroroszországban 333, Ukrajnában 208, az Orosz Köztársaságban 24 volt. A fehéroroszországi Gomelban százszorosára, a környékén 36-szorosára, Ukrajnában nyolcszorosára, az Orosz Köztársaságban ennél valamivel kisebb mértékben növekedett meg a pajzsmirigyrákban megbetegedett gyermekek száma. Azt már megállapították, hogy a gyermekek rákos megbetegedése a csernobili katasztrófa legsúlyosabb egészségügyi következménye. A pajzsmirigyrákos gyerekek gyermekei pedig mostanság születnek. 

Korábbi sajtóértesülésekből kitűnik, az oktatási kabinet nem engedélyezte, hogy a Szovjetunióban továbbtanuló közel száz diák a helyzetre való tekintettel elhalassza a nyári kijevi nyelvi felkészítő tábort. Egy azóta megszűnt napilapnak 1999-ben nyilatkozó Papp B. János egykori táborvezető szintén megbetegedett, és mint mondta, sok egykori diákja, valamint a kijevi légi járat személyzetéből is többen hasonló sorsra jutottak. 
A tényeket, a lehetséges következményeket síri csend övezte. Érthető, hiszen az össznépi meleg sörös, hideg virslis majális-banzáj előkészületeit semmi sem előzhette meg. 

Törekvések irányultak arra, hogy a kormányt a csernobili katasztrófa áldozatainak hozzátartozói, illetve károsultjai javára dolgozzon ki törvényjavaslatot egy kárpótlási alap létrehozásáról és az indítványt terjessze az Országgyűlés elé. A megkésett és bagatellizáló tájékoztatás miatt tizennyolc kamionos szenvedhetett egészségkárosodást. Sugárfertőzött élelmiszerekkel több ezer magyar kerülhetett kapcsolatba. 

Nagy szakértelemről tesz egyébként tanúbizonyságot az is, hogy a csernobili tűzoltók vízzel locsolták az izzó grafitot, amivel csak szították a lángokat. A helyszínre vezényelt sorkatonák pedig védőfelszerelések nélkül guberálták alumínium-konténerekbe a még meleg grafit- és urántörmeléket. 

Az 1986-ban felrobbant csernobili 4. atomreaktor-blokk köré vasbeton-szarkofágot emeltek, amelynek mostani átépítése szakértői megállapítások szerint 768 millió dollárt kóstál. Úgy tervezik, 2007-ig új burkolatot emelnek a reaktor fölé. A költségekből Ukrajna 50 millió dollárt fizet, a többi 26 ország és az Európai Unió adta össze. A pénzalapot az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank kezeli. 

Az egykori Szovjetunióban történt egyéb más magyar vonatkozású eseményeket is még mindig homály fedi. Véletlenszerűnek tűnő egybeesések alapján is következtethetnek az érintettek arra, hogy a szovjet területeken más szempontból is hiányoztak a legminimálisabb biztonsági berendezések és az ezekkel kapcsolatos rendelkezések. A férfi nehezen és ritkán beszél az utódlással kapcsolatos problémáról. Az egyik kisvárosban élő 57 éves Ö. O. felidézi azt az időszakot, amelyet 1975-76 között a Szovjetunióban töltött. A 22-es Állami Építőipari Vállalat kubikusaként Guszjatyin településen dolgozott az orenburgi gázvezeték építésén. A 2730 kilométer hosszú csőkígyó kiszolgáló személyzetének építették a lakás alapjait. A fizetés jó volt ugyan, és be lehetett váltani mindenféle akkor korszerűnek számító szovjet híradástechnikai berendezésre, az ellátással sem adódott komolyabb gond. Mégis találkoztak pár negatív jelenséggel. Például szikráztak a konténerek, amelyekben laktak, történt pár rejtélyes haláleset a kint lévők között, és a Győri 4-es Állami Építőipari Vállalat szinte az egész Szovjetuniót bebarangoló sofőrjei közül sokan nincsenek már az élők sorában. 

Ö. O. családjában elmaradt a gyermekáldás, és azon barátainál szintén, akik vele tartottak a külföldi munkavégzésen. A férfi nem állítja, hogy egyértelműen a kint tartózkodására vezethető vissza a gyermektelenség, de ezt a lehetőséget sem zárja ki. Ráadásul volt munkatársai közül többen elhunytak már daganatos betegségekben.

******************* 

1986. április 26. 

1óra 00 perc 
Megkezdődik a teljesítmény-csökkentés. 

13 óra 50 perc 
A kísérletben nem szereplő másik turbógenerátor kikapcsolása. 

14 óra 00 perc 
Az üzemzavari zónahűtőrendszer kikapcsolása azért, hogy az a kísérlet során feleslegesen ne lépjen működésbe. 

14 óra 00 perc 
Az ukrajnai központi teherelosztó több energiát kér, a diszpécser nem engedélyezi a blokk teljesítményének további csökkentését. 

23 óra 10 perc 
A diszpécser - végre - engedélyezi a további teljesítmény-csökkentést. 
Az öröm elfeledteti az emberekkel, hogy az elmúlt kilenc órában, a természetellenes üzemállapotban, az alacsony teljesítmény következtében a reaktor xenon-mérgeződése miatt jelentősen romlott a blokk manőverező-képessége. A szabályozásra szolgáló elnyelőrudakat egyre magasabbra húzták. A reaktor nehezen szabályozható, labilis állapotban van. Az egyetlen ésszerű magatartás az azonnali leállítás. 

23 óra 14 perc 
Folytatják a kísérletet. Mintha szürkevakságot kaptak volna. Semmit sem látnak, csak a kísérleti célt. A teljesítmény 30 MW-ra esik. A szabályozó rudakat még magasabbra emelik. A xenon-koncentráció tovább nő, tovább rontva a rendszer manőverező-képességét. 

Április 26. 1 óra 00 perc 
Sikerül 200 MW-on stabilizálni a teljesítményt. Öröm! Pedig a reaktor állapota nagyon labilis. 

1 óra 3 perc 
Egy főkeringtető-szivattyú bekapcsolása. 

1 óra 9 perc 
Még egy szivattyú bekapcsolva. A hűtővíz-tömegáram túl nagy. Újabb védelmi rendszert kell bénítani, nehogy a rendszer leállítsa magát. 

1 óra 22 perc 30 másodperc 
Kicsi a reaktivitás-tartalék. Vészjelzés: LEÁLLNI! Senki nem hallja. A kísérlet folytatódik. 

1 óra 23 perc 4 másodperc 
A turbógenerátor izolálva. Négy szivattyú kikapcsolva. Megkönnyebbült sóhaj, végre eljutottunk a kísérlet érdemi részéhez. A védelmi rendszer nem működik, mert - a kísérleti programtól is eltérve - ezt már korábban bénították. A reaktorban nő a nyomás, az áthaladó tömegáram csökken. A gőztartalom szerinti reaktivitás-tényező erősen pozitív. Megindul az öngerjesztés, a reaktor teljesítménye hirtelen nőni kezd. 

1 óra 23 perc 40 másodperc 
Az operátor kétségbeesetten látja, hogy a reaktivitás túlságosan sok. Megnyomja a nagy piros gombot. A vészleállító rudak egy része beszorul. Azok, amelyek az aktív zónába esnek, kezdetben csak növelik a bajt, mert kialakításuk nem volt megfelelő. Mivel a reaktivitás-tényező pozitív, kis teljesítmény-növekedés is robbanásszerű gőzfejlődést eredményez. Az operátor a féket nyomja, de már ezzel is gyorsít. A teljesítmény másodpercek alatt a névleges 7%-áról a névleges százszorosára növekszik. 

1 óra 24 perc 00 másodperc 
A reaktort, mint a biztonsági szelep nélküli kuktafazekat a hirtelen fejlődő nagymennyiségű gőz szétveti. 

1 óra 24 perc 2 másodperc 
Az aktív zóna csatornái felnyílnak. A víz a magas hőmérséklet miatt reakcióba lép a fűtőelemek burkolatával, a cirkóniummal és a forró grafittal. Hidrogén és szénmonoxid keletkezik, és a levegő oxigénjével keveredve felrobban. A robbanások következtében a radioaktív anyagok egy része a környezetbe jut. 

Hunhír.info - www.jm.bme.hu