Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ellenállás klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ellenállás klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ellenállás klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ellenállás klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
13 éve | [Törölt felhasználó] | 0 hozzászólás
Elie Wiesel igen, Herta Müller nem kerülhet föl a magyar Nobel-díjasok dicsőségtáblájára
Az MTESZ-székház táblája Elie Wiesel nevévelAz MTESZ fővárosi székházának falán márványba vannak vésve az eddigi Nobel-díjasaink nevei. Prof. dr. Veress Gábor, az MTESZ elnöke nem hajlandó érdemben válaszolni arra a kérdésünkre, hogy a dicsőségtáblára eddig miért nem írták föl, vagy mikor írják föl a bánsági Niczkyfalván született Herta Müller irodalmi Nobel-díjas nevét. Elie Wieselnek, az Irgun nevű földalatti, népirtó bűncselekményeket elkövetett zsidó terrorszervezet támogatójának a neve ott díszeleg a táblán.A Vízivárosban, a Nagy Imre téren van a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) Budai Székháza. Az árkád alatti főbejárat két oldalán a falon egy-egy márványtábla aranyozott betűkkel hirdeti eddigi „Nobel-díjasaink” nevét és dicsőségét. A jobboldali táblán az 1905-ben kitüntetett Lénárd Fülöptől kezdve az 1994-ben díjazott Harsányi Jánosig összesen tizenkét XX. századi díjazott neve olvasható. A baloldalon levő, XXI. századi Nobel-díjasoknak emléket állító táblán egyelőre csak két név szerepel: Kertész Imréé és az izraeli, ám karcagi születésű Herskó Ferencé. A „Nobel-díjasaink” iránti tiszteletünket az MTESZ nem csak a Nagy Imre téri dicsőségtáblán márványba vésve, hanem honlapja fejlécén, a hírességek arcképével is büszkén hirdeti.
Herta Müller neve ide még elférneA két márványtáblát és az MTESZ honlapját nézegetve elgondolkozhatunk azon, hogy miért van föltüntetve Elie Wiesel neve, és miért nincs a 2009-ben irodalmi Nobel-díjat kapott Herta Mülleré. Pontosabban: ha a cionista zsidó, hajdanában egy népirtó szervezetet támogató Wieselre büszkéknek kell lennünk, akkor miért nem valljuk mi is magunkénak egykor a Securitate által üldözött német Müllert? Még mielőtt Elie Wiesel nevének fölemlítése miatt bárki is antiszemitizmust kiáltana, hangsúlyozzuk: minket a puszta tények, és nem Elie Wiesel zsidósága, vagy Herta Müller németsége érdekel. Ám a „Nobel-díjasainkkal” dicsekvő MTESZ irányítóit valószínűleg pontosan Wiesel zsidósága, illetve Müller németsége érdekli, amikor arról határoztak, hogy ki kerülhet föl, és ki nem kerülhet föl az említett dicsőségtáblára.Először is, nézzük meg azt, hogy mi a közös Elie Wieselben és Herta Müllerben. A közös az, hogy mindketten a trianoni diktátum „jóvoltából” elcsatolt, majd Romániának ajándékozott területen születtek és nevelkedtek. Wiesel Máramarosszigeten, Müller a bánsági Niczkyfalván. Közös még bennük az is, hogy mindketten jól tudnak magyarul, ám ezen a nyelven sosem írtak. További megegyező vonásuk az, hogy egyikük sem vallja magát magyarnak.
A két Nobel-díjas közti alapvető különbség a magyar néphez és annak nyelvéhez való viszony. Magyarán szólva, Herta Müller az általunk megismert műveiben és megnyilatkozásaiban mindig szeretettel ír, beszél a magyarokról és Magyarországról. Ám nem mondható el ugyanez a magyarságot mindenütt antiszemitázó, népünket még a budapesti Parlament szószékéről is rendre utasító Elie Wieselről. A magyarság iránti ellenszenvére jellemző az, amit jó barátja, Ungvári Tamás ír róla: „Elie a háború utáni hontalanok egyik csapatával franciaországi árvaházba került. Elie ugyan még magyarul álmodott, de tudatosan ítélte halálra azt a nyelvet, amelyet megölt anyjával együtt téptek ki belőle”, írja Ungvári, majd hozzáteszi: a Wieselről elnevezett romániai holokauszt központnak nagy szerepe volt abban, hogy a román bíróság továbbra is háborús bűnösként tartja számon Wass Albertet...
Elie Wiesel a magyar nemzeti érzést kipellengérező kiállításon
A Nobel-békedíjas Wieselről azt is el kell mondanunk, hogy egyéb szélsőséges megnyilvánulása és megnyilatkozása, valamint cinkos hallgatása mellett párizsi tartózkodása idején, 1947–1949 között híve és aktív támogatója volt a Menáhem Begin (szintén Nobel-békedíjas...) parancsnokolta Irgun (Nemzeti Katonai Szervezet – ארגון צבאי לאומי) nevű hírhedt, földalatti palesztinai zsidó terrorszervezetnek. Elie Wieselt a Begin-féle Irgunnak nyújtott támogatás miatt keményen bírálta – és bírálja a mai napig - többek között az amerikai zsidó Noam Chomsky és Norman Finkelstein. Wiesel utólag sem hajlandó elhatárolódni az időközben megszűnt gyilkos szervezettől.
Wiesel társainak bűntette Dír Jászinban
Az Irgun (rövidítéses nevén: Écel - אצ'ל) gyilkolta le, többek között, a Jeruzsálem melletti Dír Jászin (قرية دير ياسن ) palesztin falu szinte teljes polgári lakosságát 1948. április 9-én, tehát abban az időszakban, amikor Elie Wiesel a terrorszervezet aktív támogatója volt. A későbbi Nobel-békedíjas Wiesel természetesen értesült az Irgun által elkövetett szörnyűségről, ám továbbra is támogatta, s újságíróként, fordítóként derekasan kivette részét az említett zsidó terrorszervezet által megjelentetett jiddis nyelvű Cijon in Kampf (Cion harcban áll – ציון אין קאמף) című újság szerkesztéséből. Wiesel később, Izrael megalakulása után, a Moszád nevű titkosszolgálat megbízásából teljesített különböző feladatokat. Wiesel zsidó rasszizmusára jellemző, hogy korábban vita támadt közte és Simon Wiesenthal között „a nem zsidó holokauszt túlélők” megpróbáltatásainak méltó megörökítése terén. Nobel-békedíjas büszkeségünk ebben a kérdésben ugyanis úgy vélekedett, hogy a gojokkal nem kell foglalkozni.Az MTESZ vízivárosi székházán díszelgő „dicsőséglista” olvasása után állampolgári jogunkkal élve megkérdeztük prof. dr. Veress Gábort, az intézmény országos elnökét, hogy mikor kerülhet föl Herta Müller neve is a márványtáblára. Azt akkor még nem tudakoltuk, hogy mit keres a táblán a magyarokat gyűlölő, állandóan fenyegető Elie Wieselnek, az Irgun nevű zsidó terrorszervezet támogatójának a neve. Hasonló kérdést nyugodtan föltehetnénk Mádl Ferenc volt köztársasági elnöknek és másoknak is, akik a múltban Wieselt magas magyar állami elismerésben részesítették.
Prof. dr. Veress Gábornak az első levelünket 2010. november 8-án írtuk:
Tisztelt Elnök Úr!
Herta Müller Berlinben élő írónő több mint egy esztendővel ezelőtt kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. A kitüntetett a történelmi Magyarország Bánság nevű vidékén, az 1920-ban Romániához csatolt Niczkyfalván született és nevelkedett. Herta Müller jól beszél magyarul, mindig tisztelettel nyilatkozik a bánsági magyarokról és Magyarországról.
A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Budai Székházának (Budapest, II. ker. Fő utca 68.) Nagy Imre tér felőli bejáratánál két márványtáblán, s ezenkívül az MTESZ honlapjának fejlécén olvashatók a XX. és XXI. századi Nobel-díjasaink nevei.
Elnök Úrtól állampolgárként kérdezem: mikor kerül föl a Niczkyfalván született Herta Müller neve a XXI. századi Nobel-díjasainknak az MTESZ Budai Székházán levő márványtáblára?
Tisztelettel:
Hering József
Prof. dr. Veress Gábor a fenti levelünkre válaszolva a következő, semmitmondó, egyértelműen „lerázó” szándékkal megfogalmazott levelet írta:
Tisztelt Hering József Úr!
Herta Müller, irodalmi Nobel-díjas írónő márványtáblájának elhelyezése tárgyában küldött, november 8-án kelt megkeresését köszönettel vettük.
Értesítem, hogy levelére egy későbbi időpontban visszatérünk.
Üdvözlettel:
Prof. dr. Veress Gábor
MTESZ Elnök
A válaszlevél tehát semmi konkrétumot nem tartalmaz, miközben az MTESZ elnöke azt sem tudja, vagy nem akarja tudni, hogy Herta Müllernek nem kell márványtáblát elhelyezni az általa vezetett intézmény falán, mert az már ott van, csak rá kellene írni a német írónő nevét. Az érdemi válasz elmaradása miatt 2010. december 7-én újabb levelet írtunk prof. dr. Veress Gábornak, amely december 9-én megérkezett a hivatalába:
Tisztelt Prof. Dr. Veress Gábor Úr!
A 2010. december 1-jén kelt válaszlevelét köszönettel igazolom vissza, ám kérdésemre érdemi választ valójában nem kaptam.
Professzor Úr figyelmét tisztelettel fölhívom arra, hogy a levelében írtakkal ellentétben Herta Müller írónő márványtábláját már nem kell elhelyezni az MTESZ Budai Székházán, mert az a márványtábla, amelyre a XXI. századi Nobel-díjasaink nevét vésik, 2002 óta ott díszeleg a Nagy Imre téri bejárat mellett (lásd a mellékelt fénymásolatot), s a Kertész Imre, valamint Herskó Ferenc neve alatti tágas tér csupán arra vár, hogy egy ügyes kezű mesterember bevésse a történelmi Magyarország Niczkyfalva nevű településén született, magyarul is jól beszélő, a magyarságról mindig tisztelettel megnyilatkozó Herta Müller irodalmi Nobel-díjas írónő nevét.
Mélyen tisztelt Professzor Úrtól továbbra is azt kérdezem, amit az előző levelemben: mikor kerül (kerülhet) föl a Niczkyfalván született Herta Müller neve a XXI. századi Nobel-díjasainknak az MTESZ Budai Székházán levő márványtáblájára?
Tisztelettel:
Hering József
magyar állampolgár
Az egyenes beszédet, érdemi választ kérő második levelünkre az MTESZ munkácsi születésű elnöke már nem volt hajlandó válaszolni. Ezért továbbra is szeretnénk megtudni: Miért nem kerülhet föl az MTESZ Budai Székházának márványtáblájára a bánsági Nickyfalván született Herta Müller irodalmi Nobel-díjas német írónő neve, miközben már régóta ott díszeleg a Máramarosszigeten született Elie Wiesel Nobel-békedíjas cionista zsidó író neve?
Hering József
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Köves Slomóék Izraelben folytatták az antimagyar szervezkedést - külön dicséretet kaptak a Kuruc-ellenes fellépésért
Szertartás és zsidó szokások, avagy nem akarok hávdálát
Moszkva háborús bűnössé nyilvánított egy izraeli-ukrán oligarchát
Újabb zsidóinvázió: tízezer tetűhintást szabadítanak rá a fővárosra ebben a nagy melegben