A
Moldovától leszakadt, magát Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaságnak
nevező terület arra kérte az orosz parlamentet, hogy a Krímhez hasonlóan
tegyék lehetővé csatlakozását Oroszországhoz.
A Moldovától leszakadt Dnyeszter-mellék, amely
1990-ben orosz segítséggel, népszavazás után független államnak
nyilvánította magát, arra kérte az orosz parlamentet, hogy tegye
lehetővé csatlakozását Oroszországhoz. A Moldovával vívott rövid 1992-es
háború után kötött béke értelmében a moldáv hatóságoknak nincs
beleszólásuk a terület irányításába.
A Dnyeszter keleti partján végighúzódó, Csongrád
megye nagyságú köztársaságot egyetlen állam sem ismeri el. Lakosainak
többsége orosz ajkú. Moldova elnöke, Nicolae Tamofti nyilatkozatban
reagált a kérésre, jelezve, hogy az orosz kormány bármilyen döntése a
területtel kapcsolatban a rossz irányba tett lépés lenne - jelentette a
BBC.
Egy 2006-as referendum megerősítette ugyan a
Dnyeszter-mellék függetlenségét (az MTI szerint ugyanezen a
népszavazáson az Oroszországhoz való csatlakozásról is szavaztak, amit
97,2% támogatott), ám ennek törvényességét nem ismeri el a nemzetközi
közösség. A régió vezetősége most egy Dumában elfogadott törvényre
hivatkozik, amely reményeik szerint megkönnyítené számukra a
visszatérést Oroszország anyácska kebelére.
A Kremlt támogató Csak Oroszország párt olyan
jogszabály-tervezettel állt elő, amely megkönnyíti az erre pályázóakaró
térségeknek a csatlakozást Oroszországhoz. A párt azt tudatta a
Vedomosztyi című lappal, hogy felgyorsították a beterjesztést a Krím
belépésének megkönnyítése érdekében. Az orosz törvényhozás mindkét
házában a Vlagyimir Putyin elnököt támogató politikai erők vannak
többségben.
A Vedomosztyi értesülései szerint a
Dnyeszter-mellék csatlakozási szándékát felerősítené, ha Moldova
társulási szerződést írna alá az Európai Unióval, amit az ország vezetői
terveznek. Ugyanez a szándék volt a kiindulópontja az Ukrajnát
megtépázó, és immár megcsonkító politikai válság kialakulásának. A
térségben az ukrán krízis elmélyülésével párhuzamosan nő a feszültség.
"Nagyon sok a közös a Krím félszigeten történő
események és a Dnyeszter Menti Köztársaság helyzete között" -
hangsúlyozta Nicolae Timofti moldovai államfő. "Vannak olyan
információink, miszerint a jelenlegi helyzet felforgatására irányuló
konkrét törekvések észlelhetőek" - nyugtalankodott Timofti. Példaként
elmondta: a Dnyeszteren túli terület parlamentjének szóvivőjét Moszkvába
küldték, hogy azt kérje a Kremltől, csatolják a területet a Krím
mintájára Oroszországhoz.
A Digi 24 hírcsatorna úgy tudja, hogy az autonóm Gagauzia vezetője is hasonló kéréssel fordult Moszkvához.
Frissítés: Basescuék EU-s egyezményektől várják az újabb területek orosz csatlakozásának megakadályozását
Románia azt kéri az Európai Uniótól, hogy mielőbb
írja alá a tavaly parafált társulási és szabadkereskedelmi egyezményt a
Moldovai Köztársasággal, amelynek területi épségét különböző,
Oroszországhoz csatlakozni szándékozó területrészek elszakadási
törekvése fenyegeti - jelentette be szerdán Traian Basescu román
államfő, miután Jászvásáron (Iasi) találkozott Nicolae Timofti moldovai
elnökkel.
Basescu közös sajtóértekezletükön kijelentette:
biztos benne, hogy Oroszország terjeszkedése nem áll meg a Krím
félszigeten, csak az a kérdés, mikor tesz újabb lépéseket az egykori
Szovjetunió határainak helyreállításáért. A román elnök szerint nem
kellene már folyton "meglepődni" Oroszország lépésein, mint 2008-ban a
grúziai, idén pedig az ukrajnai válság esetében, és a Nyugatnak is meg
kell értenie, hogy nem szabad száz százalékig megbíznia az orosz
ígéretekben.
Basescu szerint Moldovára is fenyegetés az, hogy
Oroszország megszegte a 1994-es budapesti memorandumot, amelyben
Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közösen vállalta
Ukrajna szuverenitásának és területi épségének szavatolását cserében
azért, hogy Ukrajna lemondott az atomhatalmi státusról. A felek úgy
értékelték, hogy közös érdekük gyors intézkedésekkel bátorítani Moldova
európai irányultságát.
Timofti azt kérte, az EU határozzon meg egy
menetrendet és céldátumot Moldova csatlakozására. Leszögezte: Moldova
sem ismeri el és a nemzetközi jog súlyos megsértésének tekinti a Krím
orosz annektálását.
A sajtóértekezleten elhangzott: nyárig elkészül a
Jászvásár (RO)-Ungheni (MD) gázvezeték, és a két országot közötti új
villamosenergia-vezeték román oldalán már a műszaki próbákat végzik.
A felek a térség biztonságát fenyegető
feszültségforrásokat is áttekintették, de erről nem közöltek
részleteket. A moldovai és a román vezetők attól tartanak, a Krím
annektálása után a - nemzetközi szinten Moldova autonóm térségének
tekintett, valójában már két évtizede önállósult - Dnyeszter menti
szakadár köztársaság Oroszországhoz csatolása következik.
Mihail Burla, a Dnyeszter mente törvényhozási
szerepét ellátó legfelső tanács elnöke kedden levélben kérte az orosz
alsóház elnökétől, hogy Moszkva vegye fontolóra a terület Oroszországhoz
csatolásának lehetőségét - közölte a Jurnal de Chisinau online kiadása.
A Moldovai Köztársasághoz tartozó szakadár
Dnyeszter-mellék egy oroszok, ukránok és moldávok (románok) lakta,
megyényi, keskeny földsáv a Dnyeszter folyó keleti partján. 1990
szeptemberében nyilvánította ki függetlenségét, amelyet egyetlen ország
sem ismert el. A szakadár terület és a chisinaui vezetés közti két évig
elhúzódó fegyveres konfliktusnak az 1992-ben aláírt fegyverszünet vetett
véget. Azóta ezen a területen orosz "békefenntartó" csapatok
állomásoznak.
(Napi - MTI nyomán)
Kapcsolódó:
Kapcsolódó hírek:
BIOLÓGIAI FEGYVERKÉNT HASZNÁLJÁK AZ EMBERT!
A drót mögött is gyarmat lesz!
KŐMŰVES GÉZA KÖZÍRÓ KONCHITÁRÓL!
"elrendeljük, hogy a magyarok KIÍRTASSANAK!"