2011-04-08. 00:35
EU, cigányok: siralmas Orbán-előadás, Balogh Artúr-performansszal


Nos, a Fidesz boszorkánykonyháján megszületett a Nagy Mű, az EU cigánypolitikája. Mi is meglepődtünk, mennyire összeszedték magukat a fiúk:

- Indiával ill. Oroszországgal 99 évre szóló földbérleti szerződés kötése, EU-s pénzekből.
- a kibérelt területeken kisvárosok és az egész államot mezőgazdasági termékekkel ellátni képes falvak építése, szintén EU-s pénzekből
- minden EU-országban a nulla tolerancia bevezetése, a büntethetőségi korhatár megszüntetése, a fegyverviselés liberalizálása, ön- és birtokvédelem fegyveres védelmének engedélyezése, a börtön-férőhelyek, ha kell, drasztikus megemelése, a luxusellátási kötelezettség eltörlése, sőt, az önellátó és/vagy Tent City-típusú börtönök bevezetése
- mindennemű pozitív diszkrimináció (ingyenlakás, ingyenminden, 18 évesen automatikusan, faji alapon megkapott rokkantnyugdíjas státusz stb.) eltörlése
- a cigányok számára két lehetőség hagyása: megszoksz és dolgozó-termelő, tanuló, a társadalomnak tényleges hasznot hozó, törvénytisztelő emberré válsz, vagy megszöksz. Ez esetben két választásod van: vagy mész az önfenntartó, kőkemény börtönökbe, vagy lemondasz az EU-állampolgárságodról és elmész Cigányországba, ahol gyakorlatilag beleülsz a készbe: azonnal kapsz egy jól felszerelt házat és egy földet, amit gazdálkodhatsz, ha akarsz. Lehetőleg családostul. (Nem nehéz kitalálni, a cigók melyik lehetőséget választanák – világos, hogy nem a börtönt...)

Természetesen a fenti szöveg fikció, amit már az is garantált, hogy a Fidesz „cigányprogramjának” fő kidolgozója az a Járóka Lívia, akit csak azért evett be a fene a pártba, mert a baloldalon már nem volt számára hely (az SZDSZ-t már Mohácsi, az MSZP-t Kolompár, Teleki, a Daróczi-klán stb. már elfoglalta). Ezt az is igazolja, hogy Mohácsi Viktória és Járóka Lívia jó barátok és például együtt, vállvetve uszítottak az EP-ben az olaszok igen korrekt és csak támogatható cigányellenes lépései ellen.

Mi található a Nagy Műben? A szokásos – az, amit már évtizedek óta hallunk. Nem, nem a cigányság betörésére (civilizálására vagy a börtönpokol, ill. a Cigányországbeli háztulajdon közötti választás felkínálására) kitűnően alkalmas fenti programot – vagy valami hasonlót – terjesztette elő. Csak a már megszokott, alkalmatlanságukat, életképtelenségüket, megvalósíthatatlanságukat ezerszer, mindig és mindenhol, minden egyes országban bizonyított jelszavakat ismételgeti, mint egy papagáj: munka, oktatás, lakhatás. (Kapcsolódó idézet az 1. Függelékben teljességében olvasható anyagból: "A stratégia egyszerű célkitűzéseket fogalmaz meg, például, hogy minden cigány gyerek végezze el az általános iskolát, kapjanak a piacon életképes szakmát a romák, javuljon az egészségügyi helyzetük, kellemesebb környezetben éljenek.")

Annyira, de annyira ismerős ez a szöveg... Nem, nem csupán a hazai rajvédő szervezetek, alapítványok (=sikkasztóközpontok, ha így jobban tetszik) jönnek mindig ezzel az üres dumával. Mi is jó párszor idéztük már az MSZMP Központi Bizottságának Politikai Bizottsága 1961. június 20-i határozatát, amelynek második pontja a következőképp hangzott: „A határozat a cigánylakosság életkörülményeinek javítását három eszközzel látta megvalósíthatónak: munka, lakás, oktatás.” 

(Az MSZMP Központi Bizottságának Politikai Bizottsága 1961. június 20 án határozatot fogadott el A cigánylakosság helyzetének megjavításával kapcsolatos egyes feladatokról címmel. A párthatározat lényege öt pontban foglalható össze: 1. A határozat feloszlatta a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségét; a szociális és kulturális ügyek intézését a Művelôdésügyi Minisztériumra bízta.2. A határozat a romák életkörülményeinek javítását három eszközzel látta megvalósíthatónak: munka, lakás, oktatás.3. A határozat a cigánytelepek felszámolását, a határos községekbe való beköltöztetést írta elô. 4. A határozat alapelvi szinten határozta meg a romák társadalmi státuszát: "abból az elvbôl kell kiindulni, hogy bizonyos néprajzi sajátossága ellenére sem alkot nemzetiségi csoportot.” 5. A határozat a cigányságot megszüntetendô társadalmi rétegnek minôsítette, amibôl kitűnik, hogy a cigánykérdést pusztán szociális kérdésnek tekintették.)

Vagy mehetünk még régebbre: Mária Terézia is megpróbálkozott ugyanezzel, bár tény, hogy kissé drasztikusabb módszerekkel – de még mindig a cigányság számára sokkal-sokkal kedvezőbb módon, ahogy akkoriban a kérdést Nyugaton kezelték (ott ugyanis a cigányságot, annak élősködése és bűnözése miatt, üldözték és, ha tehették, agyonlőtték, felkötötték; mi meg voltunk olyan hülyék, hogy befogadtuk az ide menekülő söpredéket).

Vagy nézzük a XIX. század Finnországát, ahol már szintén hasonló módszerekkel (130-140 évvel ezelőtt!) próbáltak embert faragni ezekből a vadállatokból. >>> http://kuruc.info/r/4/11564/ Soha, sehol nem sikerült a dolog – pedig Magyarországon a „kalács” taktikájával már fél évszázada (lásd a hivatkozott PB-határozatot), Finnországban meg majdnem másfélszáz éve próbálkoznak, a többi államról nem is beszélve. Eredmény? Semmi, az égvilágon semmi. Ahogy most sem lesz. Ezzel az önáltató hülyeséggel még elszórakozunk pár évet, aztán a cigányok lesznek többségben és akkor garantáltan lesz változás. Jól tudjuk, mi – ki fognak bennünket irtani, ahogy megígérték és folyamatosan ígérik is.

A fenti „nesze semmi, fogad meg jól”, alkalmatlanságát ezerszer bizonyított cigányprogramot propagálta Orbán Viktor is az EU-hoz kapcsolódó cigókonferencia megnyitóján. Magáról az eseményről csak annyit érdemes megjegyezni, hogy azon régi ismerősünk, Balogh Artúr is megjelent, és azt megzavarta. Mint aztán azt Artúrunk a kapcsolódó cikkében (ITT>>>http://nacikhaza.blogspot.com/2011/04/farkasszemet-neztem-orban-viktorral.html van a teljes) megírta, „Hátra csavarták a kezem és kivezettek a teremből ,de előtte szétdobáltam szórólapokat amit az elkötelezett fiatal politikuscsicska- talpnyalók rögtön összeszedtek, ám öt percig csak a szemébe néztem Viktorunknak, és fürkésztem benne az embert, de amit láttam benne azt úgy is kitaláljátok!” és „Jobb ha számoltok azzal cinikus hólyagok, hogy két hónap alatt 10%- ot fogtok bukni! 10%- ot veszek el tőletek, és ha nem látok változást akkor a nyár végére 20-at.”

Az Index kapcsolódó anyagát 2. Függelékünkben találjuk. Az esetről még annyit, hogy a Balogh Artúrt éveken keresztül díszcigányként „futtató” Hírszerző a számukra igen kínos közjátékról (az ő „sztárjukról” van szó...) egy büdös szót sem írt. A korrektség nevében, ugyebár – de mit is várunk egy olyan szélsőségesen rajvédő médiumtól, amely egy, a cigányok által elkövetett brutális gyilkosságot „verekedésnek” állít be...>>> http://kuruc.info/r/2/76936/

A cigányanyag vége külön figyelmet érdemel: „Az érem másik oldalának nevezte a miniszterelnök, hogy a cigányság munkaerejére és gyerekeikre gazdasági szempontból is nagy szükség van. Ők pótolhatnák azt a hiányzó munkaerőt, amelyet a nyugati országok bevándorlásból pótolnak. Viszont a cigányság beszéli a többség nyelvét, kultúrájuk is hasonló, így munkába állításuk egy remek lehetőség volna, jobb megoldás, mint más kontinensről bevándorlókat alkalmazni.”

I. ma már a Nyugatra bevándorlók túlnyomó többsége muzulmán, azaz munkakerülő-segílyes, és soha nem akart és nem is akar dolgozni. Aki dolgozik, az jellemzően Kelet-Európából megy oda. Nálunk meg biztosan nem fog fenyegetni egy ideig a munkaerőhiány, olyan „szépen” leépítettek itt mindent (ipart, mezőgazdaságot, mindent) az elvtársak a „rendszerváltás” után. Vagy ha mégis kell munkaerő, hát fogadjunk be japán menekülteket. A cigányokat soha, senki sem tudta munkára fogni, pedig, ahogy fent is igazoltuk, mi is megpróbáltuk, a finnek is, mindenki. Eredmény semmi. Ezekre nem lehet észérvekkel hatni.

II. tartunk tőle, hogy mi magyarok, európaiak egy kínaihoz, japánhoz, koreaihoz, vagy akár indiaihoz sokkal közelebb állunk kulturálisan, mint egy cigányhoz. A cigányság kizárólag az élősködésre, bűnözésre épülő „kultúrája” szöges ellentétben áll minden civilizált népével. Ezért is üldözték, üldözik el őket mindenhonnan, ezért volt rájuk kiadva nem is olyan rég a vadászengedély egész Nyugat-Európában, ezért veszik el a franciák az állampolgárságukat és ezért vadásznak rájuk még helikopterekből is, ezért vezette be Kanada a vízumkényszert a cigóexportőr Csehországgal szemben, ezért nemzeti sport Finnországban a cigányok agyonlövése, ill. -verése, ezért lövik szó nélkül agyon a tót rendőrök a cigányt stb. Ők egész egyszerűen nem civilizáltak. A cselekedeteik, az elképesztő, brutális bűntetteik alapján ráadásul azt is kijelenthetjük, hogy nem is emberek. Egy patkány hasznosabb (lehet), mint ők. Nekik rokon „kultúrájuk” lenne? Na ne nézzük már egymást hülyének...

1. Függelék: a tegnapi anyag:

Négy év múlva már jobb lesz a cigányoknak
Az Európai Bizottság kedden elfogadta Strasbourgban a közös uniós romastratégiára vonatkozó előterjesztést. Ebben többek közt azt indítványozzák, hogy a fellépés legyen összehangolt, ám országonként a helyi adottságokhoz alkalmazkodjon, ami elősegíti a romák integrációját. A Járóka Lívia által jegyzett állásfoglalást még március elején fogadták el. Itthon leghamarabb négy év múlva lesz érzékelhető a változás.

Az európai parlamenti képviselőkkel április 5-én ismertették a romaintegrációs intézkedéseket, amelyekről az Európai Bizottság aznap délben Strasbourgban döntött. A parlament fő célkitűzése, hogy olyan kötelező erejű uniós normákat vezessenek be, amelyek megkönnyítik a romák munkavállalását, illetve az oktatáshoz, a lakhatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésüket. Az intézkedéseket Viviane Reding és Andor László európai biztosok ismertették az EP-képviselőkkel. A stratégia egyszerű célkitűzéseket fogalmaz meg, például, hogy minden cigány gyerek végezze el az általános iskolát, kapjanak a piacon életképes szakmát a romák, javuljon az egészségügyi helyzetük, kellemesebb környezetben éljenek.

A keddi sajtótájékoztatón Reding azt mondta: az előterjesztés szerint a tagországoknak még idén elkészítendő terveikben nemzeti célkitűzéseket kell megállapítaniuk, amelyek arányban állnak lakosságukkal és területükkel, és függnek az egyes tagországok kiinduló helyzetétől is. Már jövőre meg lehet ítélni, a célok teljesíthetők-e, betartásukat pedig a bizottság szándékai szerint rendszeresen ellenőrzik.

Járóka Líviának, a Fidesz roma származású európai parlamenti képviselőjének nevéhez kapcsolódik a romastratégia márciusban elfogadott szövege, ami a magyar EU-elnökség nagy dobása is lehet. A magyar vállalás szerint nyárig kell elkészülnie az uniónak egy olyan tervvel, ami segít a kontinens cigányságán. Az előterjesztés lényege, hogy a kérdéshez nem etnikai alapon közelít, a felzárkóztatást szociális, oktatási és munkahely-teremtési szempontból közelíti meg.

Látszatprogram, vagy valóban segít?

Arról már megoszlanak a vélemények, mennyire jó ötlet, hogy a pontos kidolgozást a tagállamokra bízza. Azaz: csupán annyit írna elő, hogy a kérdéssel foglalkozni kell. Kállai Ernő kisebbségi biztos a Hírszerzőnek nemrég ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: "Tartok tőle, hogy ez egy eszmei deklaráció lesz, a siker ugyanis továbbra is azon múlik, hogy a tagállamok mit tesznek majd. Magyarországon 1995 óta minden kormány készített hosszú- és rövidtávú stratégiát, és mégis ott tartunk, ahol."

A kisebbségi ombudsman amúgy is elég szkeptikus a kérdésben: egyrészt azon a véleményen van, hogy nincs kellően elkülönítve a szegény- és a romaprogram, másrészt nem látja biztosítottnak, hogy ez a jövőben megoldódna a Járóka-javaslattal. “Ez a program egy szociális felzárkóztató szegényprogram, amit nem szabad romaprogramnak nevezni, mert ez nem az. Ezzel becsapjuk a romákat” – mondta az M1 Parlamenti Napló című adásában.

Egyelőre nem lehet tudni, milyen lesz a romastratégia Magyarországon, a tervezet részleteire nyárig várni kell. Balog Zoltán, a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár az Indexnek azt mondta, a vita magyar álláspontjáról egyeztettek ugyan hazai civilekkel és romaszervezetekkel, de végül az alig jutott át Brüsszelbe, ugyanis a Bizottság nem kért segítséget a munkájához. Az államtitkár azt is elmondta, fontos, hogy ne belügyként, hanem uniós ügyként foglalkozzanak a romákkal.

"Európa-szerte 10-12 millió uniós állampolgárról van szó. Hogy ne következhessen be, hogy az egyik állam kiválóan oldja meg a problémát, a másik pedig sehogy, és így a rosszul sáfárkodó ország roma lakossága átvándorol a másikba, kell egy egységes romastratégia. Az út és a cél világos, az eszközök is azok. Látványos, gyors csodaeredmények nem lesznek, de a lényeg, hogy elindultunk az úton."

A romastratégia látja a cigányt?

Hogy min múlik a javaslat sikere, azt Forgács István romaügyi szakértő szerint most még nehéz megmondani. “Tény, a tagállamok szuverén joga, hogy úgy alakítsák saját nemzeti romastratégiáikat, intézkedéseiket, ahogyan az nekik a legkedvesebb. Úgy gondolom, nem lehet semmit sem ráerőltetni az adott tagországra. Az ugyanakkor mindenképpen lehetőség, hogy az egyes tagállamok jó gyakorlatai kedvezően hathatnak más országok intézkedéseire, hozzáállására – ebből pedig szerintem az következik, hogy egy jó stratégia olyan lehetőségeket kínál majd, amelyekkel a tenni akaró kormányok valóban élhetnek majd” – fogalmazott. Elvileg az EP felmérné, milyen kistérségeknek van a legnagyobb szükségük segítségre, ahová aztán célzottan lehetne pénzt juttatni. Az EP ugyanakkor ösztönzőt is beépítene a rendszerbe, ha valaki jól költi a pénzt, jutalmat kaphat.

Továbbra is kardinális kérdés, mennyire beszélhetünk majd a jövőben az Unión belül kifejezetten roma ügyről: “Fontos lenne színt adni a dolgoknak, azaz beszéljünk arról, hogy számos kérdés valóban romakérdés. A stratégia segíthet ráirányítani talán az államok többségének a figyelmét arra, hogy ügy biztosan van, ehhez pedig erőforrásokat kell rendelni” – mondta Forgács István.

A romaügyi szakértő szerint az volna igazán hatékony, ha lenne roma integrációs biztosa az EU-nak. “Ha lennének kimondottan a roma felzárkóztatást elősegítő források, vagy akár egy roma integrációt előmozdító fejlesztési bank, az biztosan segíthetné az ügyet. Az újfajta, a korábbiaknál eredményesebb kormányzati megközelítések pedig nagyon sok pénzzel lennének jutalmazhatók az Uniótól. Olyan forrásokra gondolok, amelyek most is elérhetők, de a színtelenségükből adódóan egész egyszerűen nem lehet nyomon követni, valóban segítik-e a tagállamokban a roma felzárkóztatás folyamatát, vagy sem.”

Forgács szerint önmagában kiemelt jelentőségű, hogy elkészült a Járóka- féle jelentés, mert az a tény, hogy létezik egy ilyen, eleve kijelölheti azt az utat, amire szükség van – történetesen azt, hogy a roma integrációról beszélni kell Európában. "Ugyanakkor sajnálom, hogy nem merünk színt adni a dolognak. Mintha az európai cigányok kérdése egybemosható lenne a szegénység kérdésével, ahogyan azt Magyarországon is sokan vallják” – mondta.

A magyar kormány is döntően színtelennek képzeli el az ügyet, amit jól jelez Balog Zoltán álláspontja, amelyet az M1 Parlamenti Napló című adásában is kifejtett: ő azon a véleményen van, hogy a kérdést a mélyszegénységtől nem lehet külön kezelni, hiszen nem lenne igazságos, ha egy családot azért támogatnának, mert roma, egy másik, hasonló helyzetben lévő nem roma családot pedig éppen ezért érne hátrányos megkülönböztetés. Ő úgy látja, ezen a halmazon belül van csak értelme a romák helyzetéről beszélni. Szerinte két megközelítést kell összehozni: az etnikait és a szociálökönómiait. Az első része egy antidiszkriminációs program, a másik fő eleme a munka és tanulás.

Andor László, az Európai Bizottság magyar tagja Forgács Istvánhoz hasonlóan vélekedett, amikor az Indexnek azt mondta: fontosnak tartja, hogy a stratégiával roma dimenziót kapnak az Európa 2020 (az átfogó gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai program) vállalásai.

Andor semmiféle kivetnivalót nem talál abban, hogy a tagállamokra bízzák a részletek kidolgozását, bár mint mondja, ebből volt a parlamenten belül filozófia vita. “Végül aztán arra jutottunk, nem szerencsés szociálpolitikai kérdéseket uniós szintre emelni, a tényleges felelősség ugyanis a tagállamoké. Hiba lett volna azt a látszatot kelteni, hogy majd Brüsszel megoldja ezt, és a többi érdekelt résztvevő csak mellékszereplő lehet.”

Andor László szerint 2013 után könnyebb lesz a különböző alapokból pénzt nyerni és lehívni. “Fontos, hogy ne legyenek széttöredezettek a felhasználások, és hogy az alapok áttekinthetőbbé váljanak.” Erre nagy szükség is van, ugyanis amikor az Állami Számvevőszék 2008-ban megvizsgálta a magyar cigánytámogatásokat, azt látta, a rendszerváltás után úgy költekeztek a magyar kormányok, hogy nem lehetett átlátni, tényleg a romáknak megy-e a pénz, és tényleg jó célokra megy-e. Az Európai Bizottság magyar tagja szerint négy év múlva már látható eredménye lesz a közös romastratégiának.

Hogyan tovább?

Az uniós romastratégia kialakításához az Európai Bizottság mellett a Tanácsnak is véleményt kell alkotnia. A Bizottság április 8-án, a Nemzetközi Roma Napon mutatja be ezzel kapcsolatos közleményét. Mindezek után alakítja ki a magyar elnökség a tagállami romaintegrációs stratégiák európai keretrendszerére vonatkozó javaslatát, melyet várhatóan a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács 2011. május 19-ei ülésén elfogadásra terjeszt elő. Közben a Tanács egyéb formációi is megvitatják a Bizottság elképzeléseit, majd május végén az uniós ügyekért felelős miniszterek, júniusban az állam- és kormányfők végzik el az utolsó simításokat a keretstratégián.

2. Függelék: a zsIndex mai cikke:

Orbán nagy cigányügyi bejelentésre készül

Orbán Viktor történelmi lehetőségnek nevezte a cigányság felemelését, az EU-hoz kapcsolódó roma konferencia megnyitóján. Beszédét egy cigány blogger kicsit megzavarta. A magyar kormány erőfeszítéseit méltatta a Viviane Reding biztos. Orbán kormánya részéről nagy cigányügyi bejelentést ígért a jövő hétre.

A jövő héten valami nagy, a cigányság felzárkóztatásáról szóló bejelentésre készül a kormány. Erről Orbán Viktor beszélt csütörtökön, az EU roma integrációs stratégiáját megvitató konferencia nyitóünnepségén, Molnár Ferenc Caramel fellépése előtt.

Orbán részletekbe nem ment bele, csak annyit érzékeltetett, hogy hatalmas léptékű bejelentésről van szó. Több mint százezer közmunkásról és több tízezer, piacképes szakmához jutó fiatalról, továbbá a kisebbségek kulturális önkormányzatiságának elismeréséről érkezik majd a bejelentés.

A nagy terv formai szempontból egy megállapodás lesz Farkas Flóriánnal, az Országos Cigány Önkormányzat elnökével (és egyébként fideszes országgyűlési képviselővel). A nagy megállapodásról többet most nem árult el.

Orbán beszéde az Európai Roma Platform ötödik ülésének nyitányán hangzott el, ez az intézmény néhány éve létezik, és az európai cigányság problémáival foglalkozik. Az eddigi négy megbeszélést Brüsszelben tartották, ez az első alkalom, hogy az EU-t elnöklő ország magához vette a házigazda szerepet.

A pénteki tanácskozás témája az európai roma stratégia, amit a magyar elnökség el akar fogadtatni az összes uniós kormánnyal. A stratégia egyik alapját az Európai Parlament már elfogadta, ez is magyar ügy lett, hiszen a szöveg beterjesztője Járóka Lívia (Fidesz) volt. Az Európai Bizottság is elkészítette a maga változatát, két napja mutatták be, az emberi jogokért felelős luxemburgi biztos, Viviane Reding Orbán felszólalása után méltatta kezdeményezésüket.

Eddig csak beszéltünk, most végre teszünk is valamit, mondta. Szerinte botrány, hogy Európában tízmillió cigány nyomorog, és a gyerekeik sem tudnak kilépni a szegénység ördögi köréből, mert kevesen járnak közülük iskolába. „A változásért minden európainak tennie kell” – mondta. A biztos szerint a magyar kormány példamutatóan aktv az ügyben.

Ha a tanács, vagyis az EU tagállamainak kormányai is elfogadják a parlament és a bizottság által egyengetett stratégiát, akkor mind a huszonhét tagállamnak közös szempontrendszer szerint saját roma-integrációs programot kell indítania, amit majd Brüsszel számon kérhet a tagállamokon.

Ennek lényege az iskoláztatás, az egészségügyi ellátás, a lakhatás és a munkához jutás segítése a romák körében. A részleteket az egyes kormányokra bízzák, de a terv szerint az ellenőrzés szempontjai egységesek lesznek.

Balogh Artúrnak nagyon nem tetszik

Orbán beszédét egy kis közjáték zavarta meg, bár a miniszterelnök egy pillanatra sem akadt meg beszédében. „Ne lőj rám” feliratú pólóban megállt a közönség között Balogh Artúr cigány politológus és blogger, aki angol és magyar nyelvű papírokat szórt szét. Ezután a biztonságiak kivezették. Tiltakozunk című, „A cigányok” aláírással ellátott felhívása szerint a roma stratégia készítői kizárták a cigányokat az előkészítésből, nem elég szigorúak a tervezett szankciók, az EU kormányai eltűrik a náci uszítást, a romákat pedig zaklattják, gettókba zárják, politikusaikat pedig korrumpálják. Balogh Artúr az Indexnek akciója után azt mondta, hogy szerinte a magyar kormány is szélsőjobboldali és hazug.

Orbán: Történelmi lehetőség

Orbán Viktor szerint eddig a legjobb szándékok ellenére sem sikerült javítani a cigányság helyzetén, sem életkörülményeik, sem a gyerekek iskolai teljesítménye nem javult. Szerinte a magyar kormány kétharmados többségből fakadó különleges ereje, és az EU összefogása lehetőséget ad, hogy végre előrelépés történjen. Saját parlamenti többségét ugyanúgy történelmi felelősségnek és lehetőségnek nevezte, mint délelőtti, az OECD ülésén elmondott beszédében, amikor az adósságcsapdáról és a versenyképességről beszélt.

Elviselhetetlennek nevezte az EU-n belüli szociális különbségeket Orbán, és jelezte, hogy a mostani helyzet bizalmatlanságot, előítéletet, agressziót és előítéleteket szül.

Az érem másik oldalának nevezte a miniszterelnök, hogy a cigányság munkaerejére és gyerekeikre gazdasági szempontból is nagy szükség van. Ők pótolhatnák azt a hiányzó munkaerőt, amelyet a nyugati országok bevándorlásból pótolnak. Viszont a cigányság beszéli a többség nyelvét, kultúrájuk is hasonló, így munkába állításuk egy remek lehetőség volna, jobb megoldás, mint más kontinensről bevándorlókat alkalmazni.
 2011. április 08. péntek, 07:58