Frissítés: Figyelmeztető lövések dördültek el a szevasztopoli reptéren
Feltehetően orosz katonák figyelmeztető lövéseket
adtak le a krími Szevasztopol általuk elfoglalt ukrán
légitámaszpontjánál, amikor mintegy 300, korábban ott szolgáló ukrán
katona megpróbált visszatérni a bázisra.
A szevasztopoli Belbek repülőtér katonai részét
őrző, mintegy tucatnyi orosz katona kedden arra figyelmeztette a
fegyvertelenül felsorakozó ukránokat, hogy ne közeledjenek. A levegőbe
figyelmeztető lövéseket adtak le, és arra hívták fel a figyelmet, hogy
lőni fognak rájuk, ha folytatják menetelésüket.
Blokád alatt a krími laktanyák
Ihor Tenjuh ügyvezető ukrán védelmi miniszter az
Inter kijevi televíziónak adott nyilatkozatában azt mondta, az orosz
katonák blokád alatt tartják az ukrán hadsereg krími laktanyáinak
többségét. Tenjuh szerint az oroszok a laktanyák blokádjával próbálják
provokálni az ukrán katonákat. Azt akarják elérni, hogy az ukrán katonák
reagáljanak a provokációra, és mihelyt ezt megtörtént, végrehajtják rég
kitervelt hadműveletüket. Tenjuh emlékeztetett arra, hogy hasonló
forgatókönyv szerint zajlottak az események 2008 augusztusában
Grúziában.
Nyomásgyakorlás
Az oroszbarát krími hatóságok hamarosan leállítják
a víz- és áramellátást az orosz katonák által körülvett ukrajnai
laktanyákban – állította a helyszínen tárgyaló orosz küldöttség egyik
tagja hétfő éjjel. A Vlagyimir Putyin elnök hívei közé tartozó Szergej
Markov volt parlamenti képviselő a hatóságokkal folytatott tárgyalásait
követően újságíróknak azt mondta, hogy a laktanyákban maradt katonák
helyzete „egyre kényelmetlenebb lesz”, ha kitartanak az ukrán kormány
mellett, és a laktanyákban maradnak. Markov szerint a nyomásgyakorlás
jegyében az ideiglenes ukrán kormányt támogató katonák fizetést sem
kapnak.
Kohn-Kerry Kijevben bátorítja bábjait
Kijevbe utazott az amerikai külügyminiszter, hogy Washington támogatásáról biztosítsa az új ukrán vezetést.
John Kerryt kedden közép-európai idő szerint 13 órakor várják az ukrán fővárosba.
Barack Obama amerikai elnök hétfőn a nemzetközi
jog megsértésének nevezte Oroszország ukrajnai akcióit. Felszólította a
kongresszust, hagyjon jóvá segélycsomagot az új ukrajnai vezetés
számára.
A Pentagon hétfő este jelentette be, hogy felfüggeszti a katonai együttműködést Oroszországgal.
Az Európai Unió külügyminiszterei keddig adtak
határidőt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy vonja vissza csapatait,
ellenkező esetben az EU következményekkel járó intézkedéseket fog hozni,
például felfüggeszti a vízumügyi, illetve a kapcsolatok általános
újraszabályozását célzó tárgyalásokat Moszkvával, valamint "fontolóra
vesz további célzott intézkedéseket".
Felfegyverezhették a krímieket az oroszok
Lengyel titkosszolgálati értesülések szerint a
Krím félsziget lakosságának egy részét Oroszország csendben
felfegyverezte - írta Moszkva ötödik hadoszlopa című cikkében kedden a
Rzeczpospolita című lengyel lap.
Moszkva az elmúlt években intenzíven hozott létre
Ukrajnában társadalmi szervezeteket az orosz és oroszbarát lakosság
bevonásával. Ily módon az oroszoknak van ott egy, a kijevi hatalomtól
független, nem hivatalos intézményi hálózatuk.
A leginkább oroszbarát hangulat a Krím félszigeten
uralkodik. Megerősítik ezt a lengyel hírszerzési értesülések is. A
lengyel titkosszolgálatok már két héttel ezelőtt figyelmeztették a
varsói vezetőket: Moszkva megkísérelheti felhasználni a szeparatista
erőket arra, hogy elszakítsa a félszigetet Ukrajnától.
Mi több, a lengyel hírszerzés szerint a Krím
lakóinak egy részét az oroszok csendben felfegyverezték. Így például a
kozákokat, akik Oroszországhoz szeretnék csatolni a félszigetet. A
lengyel hírszerzés azt is jelezte, hogy az ukrán hadsereg nem fog
ellenállni az oroszoknak, mert a tisztikar többsége Moszkva-barát. Az
ukránok egy puskalövés nélkül engedték át az ellenőrzést az oroszoknak a
Krímben - fűzi hozzá a lap.
Varsó meggyőződése szerint a Krím Ukrajna számára
elveszett, Oroszország átvette a félsziget ellenőrzését. A nemzetközi
megfigyelők kiküldése, amiről Angela Merkel német kancellár állapodott
meg Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, egy időre lecsillapítja a
helyzetet.
Viszont ez egyenértékű annak elismerésével, hogy
az ukrán terület ügyében Oroszországgal kell tárgyalni. A tárgyalások
évekig elhúzódhatnak, mialatt Moszkva fogja ellenőrizni a félszigetet. A
helyzet hasonlít a 2008. évi grúz-orosz háborúhoz, az Abházia és
Dél-Oszétia feletti orosz ellenőrzés átvételéhez. Oroszország hasonló
mechanizmust alkalmazhat Ukrajna és a volt Szovjetunió más területein
is.
A lengyel belügyminisztérium megkezdte a
felkészülést egy esetleges nagy menekülthullám érkezésére
Nyugat-Ukrajnából, ami az orosz-ukrán konfliktus első súlyos
következménye lehet Lengyelország számára - írta a lengyel lap.
Moszkva leállíthatja az amerikai hitelek törlesztését
Washington az ukrajnai beavatkozás miatt fenyegette meg szankciókkal Moszkvát.
A keményvonalas hírében álló Kreml-tanácsadó,
Szegej Glazjev közölte: ha az amerikai szervek befagyasztják orosz
üzletemberek és magánszemélyek számláit, Moszkva javasolni fogja az
orosz kézben lévő amerikai államkötvények eladását.
Oroszország korábban többször érvelt amellett,
hogy az amerikai dollár helyett a jelenleg csak a Nemzetközi Valutaalap
(IMF) elszámolási egységeként szolgáló SDR lehetne az első számú
tartalékvaluta a világon.
Szaakasvilinek déja vu-je van
Déja vu-érzésről ír a Financial Times európai
kiadásának keddi számában Miheil Szaakasvili volt grúz elnök az
Ukrajnában kialakult helyzetet elemezve. A 2008-as grúziai helyzethez
hasonlítja az ukrán válságot, mondván: Moszkva akkor is útleveleket
osztogatott Grúzia szakadár területein, majd agitátorokat küldött az ott
élők felheccelésére, végül beavatkozott állampolgárai védelmére
hivatkozva.
Szaakasvili azt állítja, az Ukrajnával szomszédos
egyik ország vezetője elárulta neki, hogy Putyin 2012-ben azt javasolta,
hogy Ukrajnát osszák fel Oroszország és nyugati szomszédai között, és
nem tűnt úgy, mintha viccelne. A volt grúz elnök szerint országa
ötödének megszállására a Nyugat nem megfelelően reagált, és ez is
okolható azért, hogy Putyin most Ukrajna ellen is hasonló lépéseket
tesz.
Putyin elrendelte a rendkívüli hadgyakorlatok befejezését
Vlagyimir Putyin elnök utasítást adott kedden,
hogy az orosz katonai egységek térjenek vissza eredeti állomáshelyükre a
múlt héten elrendelt hadgyakorlatokról – közölte kedden az orosz elnök
szóvivője.
Korábban írtuk: Lejárt az orosz ultimátum, de hajnalban elmaradt a támadás
Nem volt jele kedd reggelig bármiféle incidensnek a Krímben azután, hogy lejárt az orosz erők állítólagos ultimátuma.
Az ukrán belügyminisztérium hétfőn közölte, hogy
az orosz flotta ultimátumot intézett az ukrán erőkhöz, hogy kedd hajnali
4-ig adják meg magukat, vagy ha nem, "viharra" számíthatnak.
A Reuters később azt közölte, az orosz
fekete-tengeri flotta nem tervezi megtámadni az ukrán hadierőt a
Krímben. A Vedomosztyi online kiadása pedig azt írta, hogy az orosz
védelmi minisztérium is cáfolta az ukrán hadsereg Krím félszigeten
állomásozó egységeihez bármilyen ultimátumot intéztek volna.
Kedd hajnalban a Krímben állomásozó ukrán erők
egyik parancsnokhelyettese a helyi ART TV-nek a BBC szerint azt mondta,
nem próbálták meg megrohanni a bázist. Azt állítja nem volt hivatalos
ultimátum, közvetve, a mobiltelefonokra érkeztek ilyen jelzések.
Az ukrán határőrség viszont a Harkivi, a Luhanszki
és a Donecki területek és Oroszország határánál az orosz haditechnika
felhalmozódására figyelt fel - közölte egy hétfő esti jelentésre
hivatkozva az ukrán külügy kedd hajnalban. Emellett orosz haditechnika
és katonák összevonását figyelték meg a kercsi kompkikötőnél.
Ukrán határőrök szerint tizenöt harckocsi és tíz
páncélozott katonai jármű érkezett a kikötőhöz, illetve Kercsi-szoroson
való átkeléshez szükséges pontonhidakat is láttak ott. Az Ukrajnához
tartozó Krími félszigetet a dél-oroszországi Krasznodari területtől
elválasztó Kercsi-szoros a kompátkelőnél alig néhány kilométer széles.
Martonyi aláírná a társulási szerződést Kijevvel
Martonyi értékelése szerint a közös uniós
álláspontot tartalmazó szöveg megfelel Magyarországnak. Az uniós
miniszterek elítélték, hogy Oroszország agressziós cselekménnyel
megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Kilátásba
helyezték, hogy ha az orosz fél nem „deeszkalálja” a helyzetet – vagyis
nem csökkenti az általa kiélezett feszültséget –, az unió a kétoldalú
viszonyra nézve következményekkel járó intézkedéseket fog hozni, például
felfüggeszti a vízumügyi, illetve a kapcsolatok általános
újraszabályozását célzó tárgyalásokat, valamint „fontolóra vesz további
célzott intézkedéseket”.
Ami az EU–ukrán társulási szerződést illeti, arról
a miniszterek közös állásfoglalása úgy fogalmaz, hogy az unió „újra
megerősíti” a szerződés aláírására vonatkozó ajánlatát, és hogy ez a
társulási viszony „nem jelenti az EU és Ukrajna közötti együttműködés
végcélját”.
Martonyi János ezzel kapcsolatban elmondta: a
visegrádi négyek – Magyarország mellett Lengyelország, a Cseh
Köztársaság és Szlovákia –, amelyek közös külügyminiszteri látogatást
tettek a minap Ukrajnában, egyik legfontosabb közlendőjükként azt
hangsúlyozták EU-beli partnereiknek, hogy sürgetően szükséges a
társulási szerződés aláírása. Erről nem kell uniós szinten újabb döntést
hozni, és késlekedés nélkül el lehet kezdeni az aláírás technikai
előkészítését – vélekedett.
A magyar külügyminiszter emellett a V4-ek közös
álláspontjának fontos elemeként kiemelte, hogy Ukrajna új kormányát
legitimnek kell tekinteni – és ezt az ellenzékbe vonult Régiók Pártjának
parlamenti frakcióvezetője is elismeri –, valamint hogy nagyon gyorsan
össze kell állítani az Ukrajna megsegítésére hivatott pénzügyi csomagot.
Kárpátaljai benyomásairól szólva Martonyi egyebek
közt elmondta, hogy a kárpátaljai autonómia gondolata kizárólag
Magyarországon merül fel, Kárpátalján senki nem beszél róla.
Megjegyezte, ha a ruszinok felvetnék ennek az autonómiának a gondolatát,
akkor el kellene majd gondolkodni azon, hogy az jó dolog lenne-e a
térség lakosságának mindössze 12 százalékát kitevő magyaroknak. A magyar
érdek az – hangsúlyozta a miniszter –, hogy ne alakuljon ki
ruszin–ukrán konfliktus.
Martonyi szerint felelőtlen dolog, ha
Magyarországról vetik fel a kárpátaljai autonómia gondolatát vagy a
föderalizmust. „Ne vigyék mások bőrét a vásárra” – mondta. Megjegyezte
ugyanakkor: ha a kárpátaljai magyar közösség saját maga úgy döntene,
hogy igényt fogalmaz meg egy Tisza-melléki járás kialakítására, akkor
azt az anyaország támogatná.
A miniszter szintén beszámolt arról: amikor
Beregszász városvezetése szóvá tette neki a kinevezett kormányzó mint
megfelelő intézkedésekre feljogosított hivatali elöljáró hiányát, akkor
magyar részről ezt jelezték Kijevbe. Ott pedig ennek nyomán kormányzót
neveztek ki, mégpedig olyan embert, akinek van magyar kötődése is.
Katonailag nem avatkoznának be a britek
A Downing Street szóvivője azt mondta, hogy a brit
kormány kizár bármilyen katonai jellegű beavatkozást, mivel a válság
békés, diplomáciai megoldását tartja az egyedüli járható útnak.
Nem volt hivatalos ultimátum egy parancsnokhelyettes szerint
A Krímben állomásozó ukrán erők egyik
parancsnokhelyettese a helyi ART TV-nek a BBC szerint azt mondta, nem
próbálták meg megrohanni a bázist. Azt állítja, nem volt hivatalos
ultimátum, közvetve, a mobiltelefonokra érkeztek ilyen jelzések.
Moszkva kritizálja az EU-külügyminisztereket és az ukrán ellenzéket
Vlagyimir Csizsov orosz EU-nagykövet sérelmezi,
hogy az EU-külügyminiszterek hétfői brüsszeli rendkívüli tanácskozásukon
elfogadott zárónyilatkozatukban említést se tettek az ukrán hatalom és
az ellenzék február 21-i megállapodásáról, amely kiutat kínált a
politikai válságból. Még közvetett hivatkozás sincs a február 21-i
megállapodásra „Viktor Janukovics államfő és a három személy között,
akik abban a pillanatban az ellenzék vezetői voltak, most pedig vezető
posztokon vannak Kijevben” – közölte Csizsov.
„Ez a megállapodás – amelyet három uniós ország
(Németország, Franciaország és Lengyelország) külügyminisztere is aláírt
– lehetett volna az az eszköz, amely révén kiutat lehetett volna
találni a politikai zsákutcából, de ehhez végre kellett volna hajtani a
benne foglaltakat” – mondta Csizsov, aki szerint az egyezményben
vállaltakat csak Janukovics teljesítette.
„Az ellenzékiek semmit se tettek: nem
szolgáltatták be a fegyvereket, nem bontották el a barikádokat, nem
tették szabaddá a kormányzati épületeket. De ami a legfontosabb:
ahelyett, hogy végrehajtották volna a menetrendben felvázoltakat,
jelesül, először végrehajtották volna az alkotmányos reformot, majd
megrendezték volna a választást, mindent fordítva tettek, sebtében
kiírva a választásokat. És ami nem kevésbé fontos: hová lett a nemzeti
egységkormány megalakításáról szóló ígéret?” – firtatta az orosz
nagykövet.
Csizsov szerint az Arszenyij Jacenyuk vezette
ukrán kabinet már csak azért se mondható egységkormánynak, mert maga a
miniszterelnök „győztesek kormányának” nevezi. „A kérdés az, hogy ebben a
helyzetben ki a legyőzött? A történtekből látszik, hogy meglehetősen
kényelmetlenül érzik magukat Kelet-Ukrajna és a Krím lakói, és érdemes
megjegyezni, hogy ők alkotják az ország lakosságának a többségét” –
mondta Csizsov.
Feltételeket szabnának az oroszok
Egy orosz külügyi illetékes keddre virradóra azt
közölte, hogy Moszkva abban az esetben hajlandó megvitatni a nyugati
országokkal az ukrajnai helyzetet és a válság rendezésének lehetőségeit,
ha végrehajtják a február 21-i kijevi megállapodást, amelyet az akkori
ukrán hatalom és az ellenzék kötött, és amely magában foglalja az
alkotmányos reform végrehajtását és az egységkormány megalakítását,
illetve a tárgyalási folyamatban részt kell vennie minden ukrán
politikai erőnek – idézte a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.
A RIA Novosztyi jelentésével kapcsolatosan az
Ukrajinszka Pravda kijevi hírportál felhívta a figyelmet arra, hogy a
február 21-i megállapodást éppen Oroszország képviselője, Vlagyimir
Lukin emberi jogi ombudsman nem volt hajlandó aláírni. A megállapodást
azért nem hajtották végre, mert Janukovics nem írta alá a parlament
által elfogadott törvényt, amely a 2004-es alkotmányhoz való
visszatérésről rendelkezett, holott a megállapodás értelmében ezt 48
órán belül meg kellett volna tennie – jegyezte meg a kijevi hírportál.
Nincs katonai együttműködés, nincsenek kereskedelmi tárgyalások
Az Egyesült Államok az ukrajnai beavatkozás miatt
haladéktalanul leállítja a katonai együttműködést Oroszországgal –
közölte helyi idő szerint hétfő este a Pentagon. John Kirby
ellentengernagy, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője szerint az
intézkedés minden hadgyakorlatra, kétoldalú tárgyalásra,
kikötőlátogatásra és tervezési konferenciára kiterjed. Egyebek között
elmarad egy májusra tervezett közös haditengerészeti hadgyakorlat.
A változás nem érinti az amerikai katonai erők
európai vagy földközi-tengeri elrendezését, az Egyesült Államok nem tett
konkrét lépéseket a Krím félsziget orosz megszállásának
ellensúlyozására.
Az Egyesült Államok kereskedelmi képviselőjének
hivatala helyi idő szerint hétfő este azt jelentette be, hogy az USA az
orosz katonai akció miatt felfüggesztette az Oroszországgal folytatott
kereskedelmi és beruházási tárgyalásokat. „Felfüggesztettük Oroszország
kormányával a soron következő kereskedelmi és beruházási tárgyalást,
amely része lett volna az üzleti és kereskedelmi kapcsolatok
elmélyítésének” – közölte a hivatal szóvivője.
Újabb telefonos csúcsot tartottak Ukrajnáról
Francois Hollande francia államfő David Cameron
brit miniszterelnökkel és Bronislaw Komorowski lengyel elnökkel
folytatott telefonbeszélgetése során azt hangsúlyozta, hogy
Oroszországnak el kell fogadnia egy, a nemzetközi jognak megfelelő
megoldást az ukrán válságban - közölte hétfő este a francia elnöki
hivatal.
Büntető lépéseket jelentett be az USA
Az Egyesült Államok az Ukrajna elleni orosz
katonai akció miatt felfüggesztette az Oroszországgal folytatott
kereskedelmi és beruházási tárgyalásokat - jelentette be helyi idő
szerint hétfő este az USA kereskedelmi képviselőjének hivatala. A
Pentagon azt is bejelentette, leállítja a katonai együttműködést
Moszkvával.
Mindkét csúcsvezető szomorkodik azon, hogy "Oroszország a történelem rossz oldalán áll" |
Obama: Oroszország a történelem rossz oldalán áll
Oroszország „a történelem rossz oldalán áll” és
ukrajnai akcióival megsérti a nemzetközi jogot – jelentette ki hétfőn
Barack Obama amerikai elnök.
Obama rámutatott, hogy az Egyesült Államok
diplomáciai és gazdasági lépéseket mérlegel Oroszország elszigetelésére.
Sürgette, hogy a kongresszus mihamarabb dolgozzon ki egy segélycsomagot
Ukrajna számára. Szavai szerint az ukrajnai katonai akciók folytatása
„költséges ügy lesz” Oroszország számára.
Megint összeül az Észak-Atlanti Tanács
Lengyelország kérésére a NATO-főtitkár ismét
összehívta a szervezet legfőbb döntéshozó testületét – közölte hétfőn
este az észak-atlanti szövetség. Varsó a NATO-t létrehozó washingtoni
szerződés negyedik cikkére hivatkozva kérte a tagállamok nagyköveteinek
összehívását, amely azt teszi lehetővé, hogy egy tagállam egyeztetéseket
kérjen a többi szövetségessel, ha fenyegetve érzi területi
integritását, politikai függetlenségét, vagy biztonságát.
„Az Ukrajnában és környékén zajló fejlemények
fenyegetést jelenthetnek a szomszédos szövetséges országokra, és
közvetlen és komoly következményekkel lehetnek az euroatlanti térség
stabilitására és biztonságára” – írja közleményében a NATO.
A testület 48 órán belül másodszor ül majd össze
kedden délelőtt. Vasárnapi ülésükön a szövetségesek arra a
megállapításra jutottak, hogy az Ukrajna területén végrehajtott orosz
katonai akció sérti a nemzetközi jogot, egyúttal elítélték az orosz
katonai eszkalációt a Krímben, és súlyos aggodalmukat fejezték ki
amiatt, hogy az orosz parlament felhatalmazást adott erő alkalmazására
Ukrajna területén.
Azt az ülést Anders Fogh Rasmussen saját jogon hívta össze, nem valamelyik tagország kérésére a negyedik cikk alapján.
Orosz fegyveresek érkeztek.
Orosz fegyveresek érkeztek
Orosz fegyveresek érkeztek kompon Kercsbe, és
hatalmukba kerítették a határőrség állomáshelyét – közölte hétfő este az
ukrán határőrség szóvivője. A jelentés szerint előbb két mikrobusz
érkezett fegyveresekkel a kompon, és áttört a határátkelőhelyen. Később
egy másik komppal már három teherautónyi fegyveres jutott be a Krím
félszigetre. Ők elfoglalták a határőrség létesítményét. A kompkikötőt
már előzőleg ellenőrzésük alá vonták oroszbarát katonák. A határőrség
állítása szerint a második komp útját az fekete-tengeri orosz flotta
hajói fedezték.
Rendkívüli ülést tartottak
A szlovák kormány a nemzetközi jog megsértésének
tartja egy idegen hadsereg felhatalmazás nélküli beavatkozását egy
független állam területén – jelentette ki Robert Fico a szlovák kormány
biztonsági tanácsának rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatón hétfőn
éjjel. A pozsonyi kormány biztonsági tanácsa közvetlenül azt követően
ült össze hétfőn este, hogy Miroslav Lajcák külügyminiszter visszatért
az ukrán helyzetnek szentelt brüsszeli uniós külügyminiszteri
találkozóról.
Janukovics kérte Putyint a beavatkozásra az orosz nagykövet szerint
Viktor Janukovics elmenekült ukrán elnök kérte
arra orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint, hogy avatkozzon be Ukrajnában –
jelentette be Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet New Yorkban, a
világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) hétfői tanácskozásán. Csurkin
közölte, hogy felhatalmazták Janukovics nyilatkozatának felolvasására és
arra, hogy azt bemutassa a BT tagjainak. A dokumentum szerint a
politikus országának „törvényesen megválasztott képviselőjeként” úgy
véli, hogy „Ukrajna a polgárháború szélére sodródott”. Janukovics a
nyilatkozat szerint „a törvényesség, a béke, a rend, a stabilitás és az
ukrán nép megvédése érdekében” kérte Putyintól a beavatkozást.
(MTI - HVG - MNO nyomán)
Kapcsolódó hírek:
BIOLÓGIAI FEGYVERKÉNT HASZNÁLJÁK AZ EMBERT!
A drót mögött is gyarmat lesz!
KŐMŰVES GÉZA KÖZÍRÓ KONCHITÁRÓL!
"elrendeljük, hogy a magyarok KIÍRTASSANAK!"