Kiköltöztettek közel háromszáz cigányt Gyöngyöspatáról, a Véderő által szervezett tábor miatt. A többségében nőket és gyerekeket a csillebérci gyermektáborba, valamint fővárosi szállodákba vitték. Kérdés, hogy ki pénzelte az akciót?

Nyilván senki nem gondolja komolyan, hogy az oda érkező néhány fiatal le fogja rohanni a cigánysort, a teljes hazai média és több száz rendőr figyelmétől kísérve. Az akció hangulatkeltő jellegű – hogy ezt esetleg mivel spékelik meg, az kérdés.

Mindenesetre elgondolkodtató, mert ezt nem holmi Kolompár ötlötte ki. Szervezés, pénz, támogatás. A cigányok annak is megtalálták a módját, hogy teljes joggal sorakozhassanak fel kaszával-kapával, úgymond területrendezési-takarítási akció, „munkakarnevál” (?) ürüggyel – ezt sem maguktól találták ki.

A településre közel négyszáz rendőrt vezényeltek, úgymond megakadályozni, hogy az érkezők a helyi cigánytelepen vonuljanak keresztül, és a táborozásra használt területet is biztosítják. Minthogy a cigánysoron nemigen akar senki flangálni (örülnek, hogy élve kijutottak onnan), a cigányok támadása viszont annál valószínűbb, gyakorlatilag az úgymond félkatonai alakulatot védik.

Intésünket az érintettek nem, a hatalom viszont komolyan vette. Ha más tervek nem lapulnak a tarsolyban, az erős rendőri jelenlét megakadályozhatja a helyzet elfajulását, ami egy ilyen értelmetlen rászervezésből borítékolható lenne.

A szervezet a (talán nem szándékos) botránypolitizálásba hajló lépéssel reklámot kapott – de a rendezvénnyel szemben elvárást is. Ilyen felhajtás után ugyanis a tábornak létszámot illene demonstrálnia. Valamint, ha – amint várható – a hírnév csábításának engedve beengedik a sajtót, minőséget is.

Kérdéses, hogy a különböző csoportosulások tagsága, szimpatizánsai mennyire lesznek erre önmaguktól mozgósíthatóak? Mert jellemzően a gyöngyöspatai események kapcsán érintett szervezetek egyike sem biztosította szolidaritásáról a szervezőket, és nem kérte tagjai részvételét.

Jobb szereti mindenki a saját pecsenyéjét sütögetni, és a túllelkesült kisebb csoportoknak dolgaikat már maguknak kell elrendezni. Ellenben minden cirkusz, az esetleges kudarc, netán provokációs művelet is általánosítva vetítődik ki – de ez már senkit nem érdekel.

Egy közepes létszám talán menti a mundér becsületét, de a testi épségért majd a rendőröknek jár köszönet. Ha más nem is történik, egy ilyen jellegű tábor botrányosított nyilvánosság elé lökése viszont remek ürügyet nyújt majd a hatalomnak a hasonló jellegű tevékenységek korlátozásában. Vannak dolgok, amiket nem feltűnősködve, ország-világ elé tárva kell csinálni. Különösen, ha annak következményei mást is érintenek.

Bükkfalvi Roland