Görögországban háború van 

Nemrég a portfolio.hu hírt adott arról, hogy az EKB 100 milliárd eurónyi titokban kiadott hitellel tartja életben a görög bankrendszert. "A belga központi bank elnöke, Luc Coene korábban erről azt mondta, ha közzétennék a szükséghelyzetre vonatkozó információkat, csak súlyosbítanák a bajt." 

A hír nem meglepő. Meg akarják tartani Görögországot mindenáron, a pénz itt már nem számít. 

Korábban írtuk, a görög pénzügyminiszter bejelentette, hogy a görög bankok készpénztartaléka legkésőbb júniusban elfogy. Csakhogy júniusban újabb választások lesznek, és az esetleges tárgyalások is csak azt követően indulhatnának meg. Külső beavatkozás nélkül garantált, hogy összeomlik a görög bankrendszer. Csakhogy ezt a cionista hatalmi elit nem engedi meg - azért nem, mert ami jelenleg Görögországban zajlik, az már rég túl van a pénz, hitel, gazdasági mutatók, foglalkoztatási ráta és hasonlók kérdésén. 

Görögországban háború zajlik. Az összeomlóban lévő rendszer és az azt igazgató hatalmi elit sorban vívja a harcokat az idővel. 

Mi a háború? 

Az akarat rákényszerítése a másikra, minden eszközzel. A territórium kiterjesztése, és annak erővel fenntartása a másik akarata ellenére. Látható, hogy Görögországban háború zajlik. Egyelőre nem fegyverekkel, - de minden elérhető eszközzel, és lehetőleg minél csendesebben. Gazdasági erővel, pénzzel, befolyással, megfélemlítéssel, manipulációval, aljas köpönyegforgatással és hazugságokkal.

Ebben a háborúban még nincsen két fél, ezért - egyelőre - nem kerültek elő a fegyverek. Az is látható, hogy a cionista hatalmi elit nem csak saját hatalma fenntartása miatt vívja ezt a háborút, hanem a teljes lelepleződés ellen. Ugyanis ha lehull a lepel, és az ellenség láthatóvá válik, a másik fél is meg fog jelenni. Akkor pedig előkerülnek a fegyverek. 

Emiatt a hiteleket csendben és titokban utalják ki. Nem akarják elveszíteni Görögországot, mert az egy csata elvesztését jelentené - és minden csata elvesztése a háború végét hozza közelebb. Márpedig ha a háború véget ér, akkor az egyik félnek mennie kell. Görögországban most olyan elkeseredett harc folyik, hogy azt nem lehet se pénzben, se más anyagi dologban kifejezni. Mégis tudni lehet - ha a görögök kilépnek, kihez fordulnának? Az oroszokhoz, kínaiakhoz, esetleg a muszlim világhoz. Bárhogy is alakul, a görögök elvesztése a cionizmus ellenségei malmára hajtja a vizet. 

Az is látható, hogy a demokrácia álarca félig lelóg az ördög-pofáról. Görögországban nincsen megválasztott kormány, akinek a törvényeik szerint jogosultsága lenne bármilyen hitelt is felvenni, vagy egyáltalán külföldre bárkivel bármiben megegyezni. A hitelről valaki mégis megegyezett valakivel.

Milyen következtetést vonhatunk le ebből? 

Jelen helyzetben senkit nem érdekel, hogy a hatályos törvények kit mire hatalmaznak fel. A megállapodásokat megkötötték, bankvezető a bankvezetővel, vakoló a vakolóval, szép csendben a páholy homályában, vagy luxushotelben méregdrága vacsora mellett. A kormány megválasztása másodlagos, a kormányt majd utólag értesítik, hogy kinek mennyit kell fizetnie és milyen ürügy okán. Mivel törvényesen megválasztott kormány nincs, olyan személyek kötötték meg a megállapodásokat, akiket soha senki nem választ meg, kormányok jönnek mennek, de ők a helyükön vannak, és akkor is tárgyalnak egy ország nevében, mikor annak nincs törvényes kormánya, ami tárgyalhatna. 

Lassan lehull a lepel, és akkor megjelenik a másik fél. Akkor pedig előkerülnek a fegyverek. A kapkodás érezhető, a részletekre pedig már egyre kevésbé figyelnek, mert félő, hogy kicsúszik a kezükből az irányítás. 

Fenyvesi Áron - Jövőnk.info