Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ellenállás klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ellenállás klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ellenállás klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ellenállás klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
9 éve | Kőműves Géza Koppány | 0 hozzászólás
Ha a magyarságért harcolsz, ne lapíts!
Ha jóravaló cél vezérelt ne restelld, ha nem születtél bölcsnek!
Kőműves Géza: Életutam.
(Részben a szabadkőművesgézázóknak. Nyilvános. Teljesen felesleges találgatni. A politikusok is közzétehetnék a sajátjukat!
Születtem: 1956.06.09-én, Kisvárdán. 1960 óta élek Sopronban.
Apám: Kőműves Imre, született 1935–ben, Sopronban. Apai nagymamám: Kovács Terézia, született Csornán.
Édesanyám: Kócs Katalin Ibolya, született 1936–ban, Kisvárdán. Anyai nagymamám Komlós Erzsébet, született Kisvárdán.
Testvérem: Kőműves Erzsébet, született 1957–ben, Kisvárdán
Gyermekem: Kőműves Piroska, született 1978–ban, Sopronban.
Alapelvem a tisztesség, a kérlelhetetlen igazságszeretet, a hunmagyarság, a Magyar Haza és minden jóravaló nép, jóravaló ember és a természet szeretete.
Címszavakban: Nemes lélek, Bölcs tudás, Kérlelhetetlen igazságszeretet, Józan szeretet, Becsület, Kötelesség, Természet szeretete, Faj és rasszvédelem, Hunmagyarság, Haza, Család, Nemzet, Méltányosság, Önzetlenség, Bátorság!
Képzettségem: Csőhálózat és berendezés szerelő,- mester, hegesztő, kereskedő – üzletvezető. További hozzáértésem, érdeklődési köröm: Szakács tudomány, húsfeldolgozás, szőlészet, borászat, gyümölcstermesztés, kertészet, természetgyógyászat, paraszti gazdálkodás, szinte az összes építőipari szakma, lakatosmunkák, alternatív energetikai megoldások, társadalomtudomány, művészet, kemenceépítés, sütőipari termékek. Bejegyzett sütőipari szabadalommal, licenciákkal rendelkező feltaláló vagyok. Több műszaki találmányt is bejegyeztethetnék, de nagyon drága, hosszadalmas és hatalmas küzdelem.
Gyerek, és siheder koromban gazdálkodással, állattenyésztéssel járó kőkemény paraszti munkának, rendszeres lovaglásnak (jellemzően szőrén) is űzője voltam. Már 12 éves koromban magamnak kalapáltam ki a kaszát és az iskola, majd a mindennapi munka mellett, mivel az apám sokat volt a munkahelyén, a húgommal és édesanyámmal műveltünk Sopronban 5- 6 hold földet, melynek zöme bérelt föld volt. A földeken és kaszálókon évi 100 mázsa szénának valót kaszáltam, a tehenek, lovak, kecskék, nyulak számára, szinte teljesen egyedül.
16 évesen egy nap alatt képes voltam levágni 1600 négyszögöl ( 5754,64 négyzetméter ) zabosbükkönyt, mert akkor kivételesen vasárnap elengedett az apám moziba, tehát kemény munkával telt gyermekkorom.
Munkahelyeim: Állami Építőipari Vállalatnál csőszerelő – karbantartó. Győr–Sopron–Ebenfurti Vasútnál csőszerelő, lakatos – karbantartó, hegesztő. S–7 Press Kft.–nél felelős kiadó, ügyvezető. Biotréd Kft.–nél árukihordó, zöldséges eladó, építőipari anyagfelelős. A Soproni Nyári Bob Kft.–nél műszaki vezető, majd „lazításként” egy évig kútásással is foglalkoztam. Egy évig szakácsként dolgoztam, továbbá kötetlen munkavállalóként, ha van, kemény munkákat végzek.
Szinte kisgyermek korom óta nem múlt el nap, hogy ne gondoltam volna Hazám ezeréves, csak néha megtört lejtmenetére, népem feudalizmusba taszítására, más népekhez viszonyítva érdemtelenül keserves sorsára, modern formában nemzetközi viszonylatban is máig tartó feudalizmusban tartására és felszabadítására. Nem telt el hét, hogy ne gondoltam volna hős eleinkre, akik tettek, áldoztak, ha kellett életet a haza oltárán, a jövő nemzedékbe vetett hit okán. Meggyőződésem, hogy ennek értelmét nem hagyhatjuk veszni, a mi további felelősségünk, lelki fejlődésünk, tetteink legyen emberségük hozadéka!
Szűkebb családomban soha senki nem volt tagja pártnak! Az egykori baloldali gondolkozást és párttagságot nem tartom szégyennek, ha emberséggel párosult. Ezt egykori szintnek is be lehet tudni, ha őszintén kinőttek belőle. A kapitalizmust, a parazita jobboldaliságot, a kiváltságokat, miként a jobbára érdemtelen, örökölhető nemesi előjogokat, az álliberalizmust, szocializmus válfajait, az álmagyar, szélsőbalos nácizmust, fasizmust és részben ezeket majmoló mai hungarizmust szintén nem szeretem. A „demokratikus” többpártrendszerben, bármely izmusban vetett hitet is fosztóképzőnek tekintem. A pártok jellemzően arra alkalmasak, hogy eszközei legyenek a háttérhatalomnak, el lehessen kerülni az egyéni felelősséget, komoly következmények nélkül be lehessen csapni a népet. Tehát a kormányzás, nemzeti képviselet céljából a pártformációt csak rövid időre szóló, átmeneti megoldásként tudom elfogadni. A párturalmat fel kell számolni!
Nem szívlelem a néphülyítő, elnyomó politikának, háttérhatalomnak aládolgozó vallásokat, egyházakat, stupid szektákat, a természetes emberi élettől elrugaszkodott, ingyenélő klérust, melyek sokszor károsak: manipulatívak, demagógok, természet és emberellenesek, sok esetben kiszolgáltatottá tesznek, homályosítanak s rossz célra is felhasználhatóvá alakítják az embert.
Az én hitem- inkább a tiszta ész általi feltételezés: a világot szülő, teremtő ősgondolatra, őslélekre, az elsőre és egyre (princípium), annak éltető erejére, szellemiségére (kivintesszenciájára), valamint dimenziónk természeti törvényeire s nemes lélekre alapoz. De egy nép nem manipulatív hagyományát, mítoszát tiszteletben tartom, elfogadom. Miként hunmagyar őseim tapasztalatára, ebből táplálkozó tudására alapozott, természetalapú, őskeresztény anyahitét, szeretetvallását, melyet Jézus is követett és terjesztett: A világot teremtő Uranya / Ősmama, Napistenfia és Holdara hite.
Mely a később a világot teremtő Nagyboldogasszony Anyánk – Babba Mária, valamint Istenfia - Jézus és felesége- Kisboldogasszonyunk - Mária Magdaléna fogalmává lett.
Ellentétben az apajogú (patriarchális), judeo- római- „keresztény” manipulációval, amiben, ha lehet mellőzik az anyát, mint teremtőt: „Az Atyának és Fiúnak és Szentlélek nevében. Ámen!”- TORZIÓT.
Alapvetően nem azt tartom fontosnak, ki honnan jött, ha nem követett el ember által megbocsáthatatlan bűnt, hanem azt, hogyha bűne volt, vezekelt-e, hol tart és őszintén merre megy. Alapvetően nemes szándékú, jó ember-e, s ha magyar állampolgárról van szó, igaz magyar, igaz hazafi e, mert ha már egyszer idevetette a sors, oszlopa, éltető eleme legyen a Hunmagyar Nemzetnek! Legyen lélekben, gondolkodásban, sorsban, testben velünk közösséget vállaló bárhonnan jött halandó is!
Ha rólam az derülne ki, hogy valamely idegen a vérségem, magyarságomon, hazaszeretetemen mit sem változtatna, mert egy idegen ősét sem kényszeritették ide erőszakkal és a befogadó, Otthont, Hazát adó magyarságot minimum tisztelem, szeretem és ha nem így éreznék, távoznék az enyéimhez. Belső, sumák, gerinctelen ellenségre, ellendrukkerekre nincs szüksége egyetlen népnek, nemzetnek sem!
Ősnép, ősnyelv és ősi, gazdag kultúra a magyar, melynek jelentősége nem a kivagyiság, hanem az emberiség és a hunmagyarság számára fontos ősi értékek, a kérlelhetetlenül fontos igazság és egyáltalán az emberiség továbbélése okán is nélkülözhetetlen.
Kissé viccesnek tűnhet, de már az általános iskola 5.-6. osztályában agitáltam az embertelen szocializmus és az orosz megszállás ellen, ezért szüleimet többször figyelmeztették.
15-16 éves koromban sok év börtönt kockáztatva, az éj leple alatt, mésszel, meglehetősen nagy izgalmat keltő, nagyméretű szovjet és rendszerellenes feliratokat készítettem a soproni fő utcán (Egykori Lenin krt-on, ma Várkerület.): „EL A KEZEKET MAGYARORSZÁGTÓL! SZABAD, FÜGGETLEN MAGYARORSZÁGOT! VESSZEN A CCCP! LE A SZOCIALIZMUSSAL!” Az akció utáni reggelen hemzsegtek a rendőrök, hatalmas ponyvákkal takarták az írásokat és miként felgöngyölték, mögötte úgy sikálták. Tudomásom szerint évekig tartó nyomozás után, szerencsémre nem kaptak el.
Március l5-ék hajnalán nemzeti színű és gyász-szalagos „NÉP NEVÉBEN” feliratos koszorú vagy csokor, Petőfi szobornál történő elhelyezésével tiltakoztunk a rendszer ellen. 1985-ben negyedmagammal a rövid életű Magyarországi Függetlenségi Mozgalom elnevezésű soproni szervezetet hoztuk létre.
A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasútnál végzett munkámért kiváló dolgozói kitüntetés után, miniszteri kitüntetésre terjesztettek fel, de mint rendszer ellenségének a pártbizottság megfellebbezte a felterjesztést.
1980 – 83 között nem egy alkalommal arra lettem figyelmes, hogy fekete autókból ( Volga, …) hangpuskával lövik az ablakom.
1987-ben kerültem kapcsolatba a budapesti un.„demokratikus ellenzékkel”. Sopronba szállítottam és terjesztettem a kiadványokat. Agitációim és a rendszer folyamatos bírálata folytán beidézések, fenyegetés, követés, lehallgatás, beépítési próbálkozás alanya voltam. Gyakran már a munkába menet követtek. Akár a szőlőmben jöttem össze barátaimmal, még ott is civil ügynökök jelentek meg a környéken.
Miként az újraszövés alatt lévő judeo- pókhálót nem ismerő, a rendszerváltásért küzdő, lelkes balek a Szabad Kezdeményezések Hálózatának és az SZDSZ-nek alapító tagja és 35 fős országos tanácsának tagja lettem. Közben személyes tapasztalatok, - közte a paktum, rohamosan ébredeztem és 1994- re véglegesen rájöttem, hogy negatív, kozmopolita, magyarellenes közegbe keveredtem. Persze a lényeget tekintve az MDF- ben, vagy más pártban sem tapasztalhattam volna jobbat.
1989-ben az erdélyi forradalom hevében gyógyszert, kötszert, élelmiszert vittünk egy soproni társammal az aradi kórházba, az út még repkedő puskagolyókkal volt „színesítve”. Aradon gépfegyverropogás és közelünkben süvítő golyók fogadtak minket. Az aradi híd, melyen menet átkelünk, visszára már alá volt aknázva, kerülnünk kellett. Majd karácsony környékén a székelyudvarhelyi segélyszállítmány megszervezését végeztem és én voltam a konvoj egyik vezetője. A két alkalmat megelőző években, még a Caucescu-rendszer alatt, Erdélyben be nem szerezhető, a betegeknek nélkülözhetetlen gyógyszereket, leveleket csempésztem ki másodmagammal, vonaton.
1989-ben a Demokrata Fórum debreceni csoportja által kiötlött, zárt körben „biztonságos, problémamentes” formában, maximum 110 fővel tervezett Páneurópai Piknik szervezésében való részvételre kaptam felkérést a debreceni Dr. Filep Máriától. Az alapötletet elégtelennek találtam, átformálva, továbbtervezve röpke néhány óra alatt nemzetközileg meghirdetett, nyitott formává terveztem, majd a tervem szerint történtek kivitelezéséért harcoltam.
Mint alapító és ügyvezető, a Soproni SZDSZ Ügyvezetői Testülete elé vittem a tervet, ahol feles lett a döntés, de a stratégiám által vezérelve, mivel bíztam a tagságban, sikerült a döntést a radikális, könnyen meggyőzhető gyűlés elé vinni. A tagság elfogadta tervem és taggyűlési felhatalmazással, ultimátummal a tarsolyomban mentünk tárgyalni az MDF-es Dr. Magas László lakására. Ha nem az ötletem szerint: Nyílt formában, nemzetközileg meghirdetve, hanem az eredeti ötlet szerint, zárt körben, szűrve, „megbízható” meghívottakkal formához ragaszkodnak az alapötletet adó MDF -esek, akkor nem veszünk részt a Pikniken. Ez nagy nehézséget jelentett volna az MDF részére, hiszen a soproni SZDSZ–ben szervezési hozzáértés és nagy, „ütőképes” taglétszám volt.
A soproni MDF vezetést sikerült egy- két este leforgása alatt meggyőzni, miként a Kisgazdákat is, viszont az eredeti zártkörű, hatalommal konfrontálódni semmiképpen nem akaró ötlethez ragaszkodó debreceniek meggyőzése emlékezetem szerint minimum másfél- kéthetes huzavonával járt, közben az MDF-es Filep Máriáék égették a drótot Pozsgaiékkal és a belügyminiszterrel, de végre megszületett az igenlő döntés.
Tehát a számomra természetes úttörő és hazafi hozzáállással a rendezvény lényegét kötelességgel formáltam. Harcolnom kellett, hogy az ügynökök lebeszélése közepette meggyőzzem honfitársaim az ötletem szerinti kivitelezés jelentőségéről. Persze a történtek után egy- kettőre megváltozott az emlékezet, azok lettek a legnagyobb hősök, akiket közvetlenül, vagy közvetve meg kellett győznöm. Na! De én is Kezet foghattam Merkellel és még jobban letisztult számomra a kép, hogy most, 2014- ben is roppant messze vagyunk a valódi, pozitív irányú változásoktól, a Hunmagyar Nemzet felszabadításától.
Az én Páneurópai Piknikem még véletlenül sem az asszír- latin- „zsidó” hatalmi központjának, az USA- nak, Izraelnek és alközpontjuknak - EU – nak a gyarmatosítási lehetőségéről, hanem a népek önrendelkezéséről és barátságáról szólt, „csupán”!
Egyébként a hiteles történet az állambiztonsági szervek, többek között a rólam szóló, minden valószínűséggel szekérderéknyi irataiban fellelhető. Bár feltételezem, hogy a „rendszerváltás” utáni kormányok is nagytakarítást végeztek, ki-ki az érdeke szerint, hiszen a Történeti Hivataltól többszöri kérésemre sem jutottam hozzá a 2000-ben küldött 12 oldalnyi anyagnál többhöz, melyben szerintem nem véletlenül egy mondat nem szerepel a Piknik vonatkozásában.
Röpke idézet a kapott anyagból, mely szerint nagy mennyiségnek kellene lenni, főleg a piknikes időből, ha már 1988- ban napi jeletéseket készítettek rólam: „…Kőműves Géza … lakos, által -unk társadalomra veszélyes kategóriában ellenőrzött személy vargha és 6-8 fő szdsz. Tag jelenlétében felvetette, hogy a legnagyobb veszélyt a következőkben látja. Az mszmp. bejuttatja tagjait „embereit” az alternatív szervezetekbe, akik belülről bomlasztják azokat, mert vezető pozícióba is jutottak. Ennek kivédésére jegyzőkönyvet kell vezetni, hogy később vissza lehessen keresni, ki és hogyan nyilatkozott. vargha furcsának tartotta a felhívást. Kőműves kijelentése a helyi szdsz. Vezetők között- mivel magukra is értették- feszültség és bizalmatlanság forrásává vált. / kőműves szerepel az 1988= 13-63-67.sz. napi jelentésekben.
Intézkedés: a iii/iii. osztály az információt hasznosítja operatív munkája Intézkedés: a iii/iii. osztály az információt hasznosítja operatív munkája során, tájékoztatást adott tartalmáról a bm.iii/iii-4. osztálynak.
Jóváhagyom: dr. cseszregi józsef r. ezredes:/főkapitány áb. helyettese /: modok árpád r. alezr.:/
ért. és táj. Tiszt”
Valóban - „mivel magukra is értették”- érthették is, nem véletlenül ijesztgettem őket, mert éreztem, tudtam, csak bizonyítani nem tudtam, hogy még az ügyvezető testület is ügynökökkel van tűzdelve. Többek között utólag bizonyosodott, hogy a fenti eseménynél jelen lévő ügyvezető társam is írta rólam a napi jelentéseket, akit később „beugrattam” és kényszer alatt bevallotta az ügynöki ténykedését. Nem egyedül ő volt ügynök! Munkahelyemen, a GYSEV-en is napi megfigyelés tárgya voltam, hiszen az ügynökök ott is ténykedtek. Volt rá bizonyíték a beszerzett anyagban is.
1990-1994 között közvetlenül a lakosság által megválasztott önkormányzati képviselőként ténykedtem.
Folyamatosan ébredtem rá, hogy az egész rendszerváltás- tervezett gengszterváltás és csak a forma változott. Igazolódott az egyre érő gyanúm, hogy az SZDSZ is, akár a többi párt, egy nemzetközi összeesküvés vezette lobbi, melyek, ha kell, a kisembereiket is beáldozzák, miként a többi párt és azokkal egyetemben nem a magyar nemzet javáért dolgozik. 1994-ben, a paktum után rögtön szakítottam az SZDSZ-el.
Évekig magányos harcot vívtam, az „egész” rendszer ellen. Szerény, kétkezi munkával szerzett jövedelmemből évi tízezreket, néha százezreket költve, ébresztő írásaimat több ezres példányszámban terjesztettem.
1998. március 19-én a Magyar Fórum különszámában megjelent a MIÉP-et támogató írásommal segítettem utoljára, látszólag hiteles nemzeti erő parlamentbe kerülését. A lapban csak Csurka, Szőcs Géza és az én írásom kapott teret. A választás után Csurka kézfogással és köszönömmel nyugtázta a segítségemet. Majd rájöttem, hogy a MIÉP is elégtelen manipuláció. A MIÉP-be történő jelentkezésem, még aznap, vagyis a jelentkezés napján lezajló taggyűlésen hallottak, látottak után rögtön visszavontam. Egy MIÉP-es vezető jóvoltából saját szememmel olvashattam a levelet, melyben Csurka utasítást adott, hogy igyekezzenek engem lejáratni. Az ok, hogy a Hunmagyar Világszövetség szervezésébe kezdtem. Magyarországon szinte elsőként a Szent Korona népszerűsítésén fáradoztam. Komoly pozíciót betöltő pestieknek is tetszett, lelkesen beígérték az együttmunkálkodást, de inkább kaptak rajta és Hun Szövetség néven sajátították ki a kezdeményezést. Sajnos a szövetségünk sorsa a mindenki által ismert eszközök hiányában és emberi önzés okán derékba tört.
2006-ban kezdtem az új magyar vérszövetség kötését. Október 23-án ott voltam a harckocsi mögött.
2007-ben a vérszövetség kötések mellett a Magyar Nádori Szövetség építésén fáradoztunk de a „Magyarok” Szövetsége elnevezésű, nagy valószínűséggel a választásokban vesztes Fidesz és egyéb ügynökök által létrehozott, a kiüresedő, Fidesz- es Polgári Körök hagyta űr kitöltése, és a magyarság számukra ártatlan foglalkoztatására, a szövetségünk semlegesítésére létrehozott szervezet teljességgel ránk telepedett. Volt, hogy még a tervezett rendezvényünk címét is ellopták és a terv szerinti időpontra szervezték meg. Régi, jól bevált ügynöki módszerek.
2014. január 2. Sopron. Kőműves Géza
apor45@gmail.com
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
BIOLÓGIAI FEGYVERKÉNT HASZNÁLJÁK AZ EMBERT!
A drót mögött is gyarmat lesz!
KŐMŰVES GÉZA KÖZÍRÓ KONCHITÁRÓL!
"elrendeljük, hogy a magyarok KIÍRTASSANAK!"