A zsidókkal, a zsidósággal szembeni előítéletek részben mélyen gyökereznek a német többségi társadalomban - állította meg az antiszemitizmus vizsgálatára a Bundestag által kiküldött szakértői bizottság első jelentése. Felméréseik szerint a németek 20 százalékánál tapasztalható lappangó antiszemitizmus. Annak legfontosabb hordozója a szélsőjobb, de a szélsőbaloldal egyes személyiségei is vallanak Izrael bírálataként palástolt antiszemita nézeteket. A független szakértők az igazságszolgáltatás, a rendőri szervek, a pártok, az egyházak együttműködését igényelték a helyzet javítása érdekében.

A négy parlamenti párt, a CDU/CSU, az SPD, az FDP és a Zöldek kezdeményezésére (amelyet hasonló indítvánnyal támogatott a Balpárt) a Bundestag 2008 novemberében hozott határozatot „Az antiszemitizmus elleni harc erősítéséről és a németországi zsidó élet további támogatásáról." A Bundestag felhívta a kormányt, jelöljön ki tudósokból, gyakorlati szakemberekből álló bizottságot a helyzet felmérésére és a feladatok megszabására. A különböző elméleti és gyakorlati irányzatokhoz tartó jeles szakemberek munkáját két neves német történész - professzor: Juliane Wetzel, a Berlini Műszaki Egyetem, illetve Peter Longerich, a Londoni Egyetem tanára koordinálja.

A testület most kiadott első jelentése szerint a német többségi társadalomban jelentős mértékben találhatók - különböző formában megjelenő - antiszemita nézetek. Azok széles körben elterjedt előítéleteken, kliséken alapulnak - illetve azon, hogy a németeknek egyszerűen nincsenek ismereteik a zsidókról, a zsidóságról. A felmérések azt tükrözték, hogy a megkérdezettek 20 százalékánál volt tapasztalható lappangó antiszemitizmus. Egyrészt élnek a „klasszikus" vádak, miszerint túl nagy a zsidók befolyása és azok összeesküsznek egymással, másrészt az ugyancsak régi „érv", miszerint a zsidók maguk „felelősek" azért, hogy üldözik őket. Ugyanakkor a felmérés megállapította: a legtöbb, a zsidókkal szembeni ellenérzés, vád reakció a Holocaustra, illetve Izrael állam létére.

Veszély szélsőjobbról és a szélsőséges iszlámtól

A nyílt antiszemitizmus legfontosabb hordozója a szélsőjobboldali tábor. Ezt támasztja alá, hogy az antiszemita bűncselekmények több, mint 90 százalékát az e táborhoz tartozó személyek követik el. A másik, jelentős veszélyt jelentő hordozóvá vált a szélsőséges iszlámizmus. Ezek a Németországban javarészt nem nyíltan fellépő csoportok a korszerű technika eszközeit felhasználva terjesztik az antiszemitizmust. A bizottság sürgősen kivizsgálandónak tartja, mennyire terjednek el ezek az eszmék a Németországban élő muszlimok között.

A német társadalomban és kultúrában a zsidókkal kapcsolatos negatív kliséket, az antiszemita nézeteket, csak hosszú távon és következetes intézkedésekkel lehet megváltoztatni, állapítja meg a jelentés. A jelenleg alkalmazott intézkedések messzemenően eltérőek, attól függően, honnan jönnek - s azokat nem hangolják össze. Különböző helyeken különböző felfogások vannak arról, mi az antiszemitizmus és hogyan kell harcolni ellene - átfogó stratégia erre Németországban nincs.

Ezt felismerve a bizottság javaslatokat dolgozott ki arra, hogyan vonják be e stratégiába az igazságügyi szerveket, a rendőrséget, az oktatáspolitikát, a politikai pártokat, az egyházakat, a sport- és egyéb szervezeteket. Javasolták: teremtsenek megfelelő testület felállításával állandó információs kapcsolatot az állami szervek és a társadalmi szervek között. Különösen az antiszemitizmus megelőzése érdekében létező vagy tervezett intézkedéseket kellene összehangolni. Jóllehet léteznek már sikeres programok, módszerek, azokat - mivel kevéssé ismertek - nem használják ki megfelelően. Ugyanakkor a felvilágosító munkában nem csak a Holocaustra és a történelem egyes állomásaira kellene összepontosítani, hanem napjaink életére, összefüggéseire.

(ger-mania.hu)