Hitler 1939. október 6-i beszéde (IV.)
1939. október 6., 13:40 (MTI)
– Azok a figyelmeztetések, amelyeket a lengyel kormányhoz intéztünk, hogy ne alkalmatlankodjék tovább Danzignak újabb ultimátumszerű jegyzékekkel, és hogy mindenekelőtt ne igyekezzék a várost gazdaságilag elsorvasztani, éppen az ellenkező hatást váltották ki, s a város közlekedés-technikai kiéheztetésére vezettek. Az a figyelmeztetés, hogy hagyják abba a német népiséghez tartozók sorozatos agyonlövetését és megkínzását, illetőleg, hogy lépjenek fel ezekkel szemben, ez a figyelmeztetés e kegyetlenkedések szaporítására vezetett. Azokra a német javaslatokra, hogy az utolsó pillanatban hozzanak létre méltányos és ésszerű megegyezést, az általános mozgósítással feleltek. Nem teljesítették az Anglia kezdeményezésére hozzájuk intézett azt a német kérést, hogy küldjenek tárgyalófelet Berlinbe, és erre a kérésre második napon egyenesen sértő nyilatkozattal feleltek. Ilyen körülmények között nyilvánvaló volt, hogy a Birodalom területe ellen intézett újabb támadások esetén Németország türelme véget ér.
– Amit a lengyelek tévesen gyöngeségnek magyaráztak, az válójában felelősségérzetünk volt, és az a szándékom, hogy hacsak lehetséges, jussunk valamilyen megegyezésre. Minthogy azonban azt hitték, hogy ez a türelem és ez a nagylelkűség gyöngeség, s így mindent megenged számukra, nem maradt más hátra, mint felvilágosítani őket erről a tévedésről, és végül is visszaütni azokkal az eszközökkel, amelyeket évek óta ők maguk alkalmaztak.
– E csapások alatt ez az állam néhány hét alatt összeomlott és elsöpörtetett. Ezzel megszüntettük Versailles egyik legesztelenebb cselekedetét.
– Ha mármost e német eljárás során érdekközösség keletkezett Oroszországgal, ennek alapja nemcsak a problémák azonossága, amely problémák mindkét államot érintik, hanem az azonossága annak a belátásnak is, amely a két államban az egymáshoz való viszony kifejlesztéséről kialakult.
– Már danzigi beszédemben kijelentettem, hogy Oroszország olyan elvek alapján szervezkedett, amelyek különböznek a mi német elveinktől; Szovjet-Oroszország Szovjet-Oroszország, a nemzeti szocialista Németország nemzeti szocialista Németország. Egy azonban bizonyos: abban a pillanatban, amikor a két ország kölcsönösen tiszteletben tartja különböző rendszereit és azok alapelveit, megszűnik minden ok bármilyen ellenséges magatartásra.
– Már egy hónap előtt kijelentettem a birodalmi gyűlésen, hogy a német–orosz támadást kizáró szerződés megkötése fordulatot jelent az egész német külpolitikában. A közben Németország és Szovjet-Oroszország között megkötött új barátsági és érdekszerződés lehetővé teszi mindkét államnak nemcsak a békét, hanem az eredményes, tartós együttműködést is. Németország és Oroszország Európa legveszélyesebb helyeinek egyikét közösen megszabadítják fenyegető jellegétől, és mindegyik a saját területén hozzájárul az ott élő emberek jólétéhez és ezzel az európai békéhez. Ha ma bizonyos körök ebben mindig az alkalomnak megfelelően majd Oroszország vereségét, majd Németország vereségét akarják látni, erre a következőket kívánom válaszolni:
– Hosszú évek óta olyan költött célokat tulajdonítottak a német külpolitikának, amelyek legfeljebb egy gimnazista képzeletében születhettek meg. Abban a pillanatban, amikor Németország csak néhány százezer négyzetkilométernyi élettér konszolidálása érdekében küzd, olyan államokban, amelyek 40 millió négyzetkilométer fölött uralkodnak, arcátlan újságírók azt állítják, hogy Németország ebben a harcban világuralomra törekszik. A német–orosz megállapodásoknak óriási megnyugtató hatással kell lenniök a világszabadság éppen ez aggódó ügyvédeire, mert hisz ezek a megállapodások bizonnyal hiteles módon megmutatják nekik, hogy a Németország uráli, ukrajnai, romániai stb. törekvéseiről szóló mindezek az állítások csak saját beteg háborús képzeletük torzszülöttei voltak.
– Egy tekintetben kétségtelenül megingathatatlan Németország eltökéltsége, nevezetesen abban, hogy birodalmunk keretén is békés, szilárd és így elviselhető viszonyokat teremtsünk. És éppen ezen a téren találkoznak a legteljesebb mértékben a német érdekek és kívánságok Szovjet-Oroszország érdekeivel és kívánságaival. A két országnak eltökélt szándéka nem tűrni, hogy közöttük olyan kétes állapotok keletkezzenek, amelyek belső nyugtalanság és ezzel együtt külső zavarok csíráit is rejtik magukban, és amelyek esetleg a két nagyhatalom egymáshoz való viszonyát valamiképp kedvezőtlenül érinthetnék.
– Németország és Szovjet-Oroszország tehát világosan megvonták a kölcsönös érdekterületek határát azzal az elhatározással, hogy mindegyik a maga részén gondoskodik a rendről és nyugalomról, és mindent elkerül, ami a másik félnek hátrányára válhatna.
– A lengyel állam széteséséből adódó célok és feladatok, amennyiben a német érdekszféráról van szó, nagyjából a következők:
1.) Olyan birodalmi határ megvonása, amely megfelel a történelmi, néprajzi és gazdasági adottságoknak.
2.) Az egész terület pacifikálása az elviselhető rend és nyugalom helyreállításának szellemében.
3.) Nemcsak a birodalmi terület, hanem az egész érdekelt övezet biztonságának legteljesebb biztosítása.
4.) A gazdasági élet, a forgalom, ezzel együtt azonban a kulturális és művelődési fejlődésnek is az újjárendezése és újjáépítése.
5.) A legfontosabb feladat azonban a néprajzi viszonyok újjárendezése, azaz a nemzetiségek olyan átformálása, hogy a fejlődés végén a mainál megfelelőbb elválasztó vonalak legyenek. Ebben az értelemben azonban nemcsak erre a területre korlátozott problémáról van szó, hanem sokkal messzebb nyúló feladatról. Mert Európa egész keleti és délkeleti része telve van a német népiség nem fenntartható töredékeivel. Éppen ez az egyik alapja és egyik oka a folytonos nemzetközi zavaroknak. A nemzetiségi elv és a faji gondolat korszakában utópia lenne azt hinni, hogy minden további nélkül asszimilálhatják egy annyira értékes népnek ezeket a hozzátartozóit. Az európai élet széles látókörű rendezésének feladatai közé tartozik tehát az, hogy itt áttelepülések történjenek, és ilyen módon az európai viszályanyag legalább egy részét kiküszöböljék.
(Folytatjuk)
Kapcsolódó hírek:
Hitleri igazsággal reklámozta magát egy egyházi iskola - de persze ezt sem tűrték a liberálisok
Bevándorlók Hitler szülőházában?
A világ legirigyeltebb kétkezi munkásai németek voltak Adolf Hitler idején
Amikor Adolf Hitlert Nobel-békedíjra terjesztették fel