Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Ellenállás klub

Ellenállás klub hírei

Hitler beszéde Lengyelország lerohanásának napján - korabeli lapszemle

12 éve | [Törölt felhasználó] | 0 hozzászólás

Hitler beszéde Lengyelország lerohanásának napján - korabeli lapszemle

1939. szeptember 1. - Adolf Hitler beszéde az MTI tükrében

Berlin, szeptember 1. (Német Távirati Iroda) 8:40. Hitler vezér és kancellár a következő napiparancsot adta ki a hadsereg részére:

Adolf Hitler beszéde

A lengyel állam a jószomszédi viszony általam óhajtott békés rendezését elutasította, helyette a fegyverekre hivatkozott. Lengyelországban a németeket véres terrorral üldözik ki házukból. Egy nagyhatalom részére elviselhetetlen határsértések egész sorozata azt bizonyítja, hogy a lengyelek nem hajlandók többé a német birodalom határait tiszteletben tartani. Hogy ezeknek az őrületes üzelmeknek véget vessek, nem marad számomra más eszköz, mint hogy mostantól kezdve erőszakkal erőszakot állítsak szembe. A német véderő az újjáéledt német nép becsületéért és életjogaiért a küzdelmet kemény elszántsággal fogja folytatni.

Elvárom, hogy minden katona az örök német katonai erények nagy hagyományaira való emlékezéssel teljesítse e kötelességét utolsó csepp véréig. Állandóan és minden körülmények között az lebegjen szemetek előtt, hogy a nemzeti szocialista nagy német birodalomnak vagytok a képviselői. Éljen népünk és birodalmunk. (MTI)

A Schleswig-Holstein csatahajó nyitótüze

Danzig, szeptember 1. (Német Távirati Iroda) 8:45. Forster Albert, danzigi körzetvezető a következő kiáltványt intézte Danzig lakosságához:

Danzigi férfiak és nők! Az óra, amelyre húsz év óta vártatok, elérkezett. Danzig a mai nappal visszatért a Nagynémet Birodalomba. Vezérünk, Hitler Adolf felszabadított bennünket. Danzig középületein ma először leng a horogkeresztes lobogó, a Német Birodalom zászlója. Ez leng ma az egykori lengyel épületeken és az egész kikötőben. A régi városháza és a tiszteletreméltó Mária templom tornyaiból a harangok Danzig felszabadulását hirdetik. Hálát adunk Istenünknek, hogy megadta Vezérünknek az erőt és a lehetőséget, hogy bennünket is megszabadítson a versailles-i békeparancstól. Mi, danzigiak boldogok vagyunk, hogy a Német Birodalom polgárai lehetünk.

Danzigi férfiak és danzigi nők!

Fogjunk össze ebben az ünnepélyes órában, nyújtsuk egymásnak kezünket és ígérjük meg Vezérünknek, hogy mindent megteszünk felséges nagy Németországunkért, amit erőnk megad. Éljen a felszabadított és a Birodalomba visszatért német Danzig! Éljen nagy német szülőföldünk! Éljen szeretett Vezérünk, Hitler Adolf!

Danzig, 1939. szeptember 1.

New York Times, szeptember 1.

Berlin, szeptember 1. (Német Távirati Iroda) 10:00. A Németország új javaslatait az egész német sajtó feltűnő beállításban közli. A lapok állásfoglalása már a „Lengyelország elutasítja a békét”, „A lengyelek megtagadják a tárgyalásokat” is hasonló hasábos címekből kitűnik.

A Völkischer Beobachter így ír: Ebben a komoly órában felmerül a súlyos kérdés, vajon az angol kormányt egyáltalán érdekli-e még a béke fenntartása. Még az angol kormányt sem tartjuk képesnek arra az életveszélyes önámításra, hogy London Hitler türelmét és tárgyalási készségét esetleg a Birodalom gyengeségérzetének tulajdonítsa és ennek alapján azt képzelje, hogy nincs ok sietségre. Németország nyíltan kirakta kártyáit az asztalra. A világ Hitler javaslataiból láthatja, hogy tiszta kártyákkal játszunk. Jaj azoknak a felelős tényezőknek, akik a német békejobbot kicsinyes tekintélyi okokból még az utolsó órában is visszautasítják.

A Berliner Börsenzeitung szerint meg kell állapítani, hogy Anglia nem vezette a lengyeleket a tárgyalóasztalhoz. Lengyelország nyilván nem akar tárgyalni. A birodalmi kormány két napja vár Lengyelország meghatalmazott tárgyalásvezetőjére. A német megoldási javaslat közzététele után a lengyel magatartás jellemzése tekintetében minden pártatlan szemlélő megalkothatja az égető kérdések megítélésére egyedül érvényes mértéket. A Vezér végsőkig menő előzékenységet tanúsított, míg Lengyelország magatartása betetőzte kihívó politikáját. Ezzel eldől a kérdés, kit terhel a felelősség azért, amit a jövő hoz, de itt sem lehet elhallgatni az utalást Angliára, amely kitöltetlen váltójával még inkább lovat adott a lengyelek alá.

A Deutsche Allgemeine Zeitung szerint aki a nagylelkű német békejavaslatot tanulmányozza, azt megragadja az igazságnak az a szelleme, amely ezt a javaslatot elejétől végig eltölti. És aki arra a nyomorúságra gondol, amelybe a versailles-i békeparancs döntötte a világot, az tragikusan fogja érezni, hogy a folyosó kérdésével követték el akkor a nagy csalást a német néppel szemben. Ennek az igazságtalanságnak a jóvátételét célzó német javaslatok megfelelnek Wilson 14. pontjának, amelyek az 1918. novemberi Lansing-jegyzék alapján a Németország által elfogadott előzetes béke feltételei voltak. Ezekben nem volt egyéb követelés, mint a népek önrendelkezési joga és az ennek az elvnek alapján megalakuló Lengyelország számára szabad kijárat a tenger felé. Az 1939-i német javaslatok pontról-pontra ennek a programnak a megvalósítását tartják szem előtt. Ez az a történelmi adat a mostani német ajánlathoz, amely nemcsak a jövendő jó szomszédságot jelenti Kelet felé, hanem Európa békéjét is és ezzel a Nyugat megmentését. (MTI)

North-Enster Gazette, szeptember 1.

Tokió, szeptember 1. Abe japán miniszterelnök külügyminiszteri minőségében a sajtónak adott nyilatkozatában Japán külpolitikájával kapcsolatban kijelentette, hogy a tervezett úgynevezett önállósági politika egyáltalán nem jelenti Japán elkülönülését. Továbbra is követni fogják azt az új európai politikát, amelyet Hiranuma kormánya határozott el.

A német–japán viszonnyal kapcsolatban kijelentette Abe miniszterelnök, hogy ezekről a kapcsolatokról Arita volt külügyminiszter tájékoztatta és egyáltalán nem várható az, hogy Japán Németországtól elszakad. A miniszterelnök a többi között kijelentette, „sohasem hallottam egyetlen felelős helyről sem, hogy a japán kormány Németországnak jegyzéket nyújtott át, amelynek az volt a tartalma, hogy a támadást kizáró német–orosz szerződés a német–japán kommunistaellenes egyezmény megsértését jelenti.” (MTI)

Heinrich Hoffmann, Hitler magánfényképészének híres képe

Róma, szeptember 1. (Magyar Távirati Iroda) 10:10. Az olasz lapok vezető helyen közlik a német kormány közléseit Hitler vezér és kancellár javaslatairól. A lapok egyöntetűen helyeslik a német kormány javaslatait.

A Popolo di Roma szerint vannak pillanatok, amikor a kormányok vezetői kötelesek, feltárni felelősségük egész súlyát a történelem és népük előtt. A német kormány közlésének éppen ebből a szempontból van óriási fontossága. A lap szerint lehetetlen tagadni, hogy a német kormány javaslatait észszerűség és igazságosság hatja át. Németország, amelyet húsz évvel ezelőtt megaláztak, most megújult hatalmának tudatában a vele szemben elkövetett igazságtalanságok jóvátételét követeli. A lap a legnagyobb mértékben helyteleníti Varsó elutasító álláspontját és azt írja, hogy a lengyel vezetők nincsenek tisztában azzal, hogy milyen pusztulásba döntik országukat és milyen felelősséget vállalnak magukra nemzetközi szempontból is.

Német gyalogság

Róma, szeptember 1. (Magyar Távirati Iroda, 10:10. Bizalmas értesítés) A Popolo di Roma éles támadást intéz Anglia ellen, amely perfid játékkal üres váltót adott Lengyelországnak és ezzel Németország elleni ellenállásra uszította és Európát a háború felé sodorta. Anglia ezzel talán a legnagyobb bűnt követi el, – írja a lap – amelyet a történelem során valaha is elkövetett. Ha az utolsó percben a józan ész még nem hallatja szavát, Európának ítélnie kell a visszautasított német javaslatok és a lengyelek hajthatatlansága alapján, hogy kit terhel a felelősség a fejleményekért. Miután Európa nem tudja belátni, hogy a német javaslatokat miért nem lehetett elfogadni, arra az álláspontra kell helyezkedni, hogy Anglia volt az, amely felfegyverezte és hátulról biztatta a történelem egyik legnagyobb bűntényét.

Róma, szeptember 1. Amikor pénteken reggel az olasz rádió közölte Hitler vezérnek a német hadsereghez intézett kiáltványát, már mindenki tudta Olaszországban, hogy megtörtént a döntés, de itt is mindenki azon a nézeten volt, mint Németországban, hogy ennek a döntésnek meg kellett történnie, miután Lengyelország Németországnak igen mérsékelt kívánságait figyelmen kívül hagyta. (MTI)

Német csapatok megrohamozzák a danzigi postahivatalt

Párizs, szeptember 1. 10:35. A párizsi cenzorok Párizs egyik legnagyobb szállodájába költözködtek be, ahol éjszaka két és három óra között megvizsgálják a reggeli lapok kefelenyomatait.

Az Action Francaise-ben Charles Maurras ismert antiszemita író cikke csütörtökön néhány jelentéktelen sor kivételével a cenzor ollójában maradt.

Csütörtökön az Oeuvre is nagy üres foltot hoz a negyedik oldalán. A Populaire csütörtöki számát szintén erősen megcenzúrázták. (MTI)

Danzig, szeptember 1. (Német Távirati Iroda) Forster körzetvezető a danzigi német vasutasokhoz a következő fölhívást intézte:

„A szabadság napja elérkezett. Közel húsz év után először leng a danzigi vasút pályaudvarain és mozdonyain a Német Birodalom zászlója: a horogkeresztes lobogó. Ezzel vége a lengyel erőszak uralmának. Az idegen urak el vannak távolítva. A vasút ismét a ti vasutatok lett. A ti példás küzdelmetek, hűségetek a német ügyhöz és a Vezérhez, ezáltal elnyerte legnagyobb jutalmát. A közel jövő nagy feladatok elé állít benneteket. Elvárom tőletek, hogy mint Hitler Adolf katonái, mint eddig is, ezután is teljesítitek kötelességeteket. (MTI)

Szétlőtt lengyel páncélvonat

Berlin, szeptember 1. (Német Távirati Iroda) 10:50. Néhány perccel 10 óra után megérkezett Hitler vezér és kancellár tábori szürke egyenruhában a Kroll-operába. Nagy lelkesedéssel üdvözölték. Tíz óra 11 perckor Hitler vezér és kancellár szólásra emelkedett. (MTI)

Berlin, szeptember 1. 10:55. A birodalmi gyűlés mai rendkívüli ülését pontosan tíz órakor nyitotta meg Göring vezértábornagy, a birodalmi gyűlés elnöke. Bejelentette, hogy csak ma hajnali három órakor hívatta össze a birodalmi gyűlést, amelynek tagjai repülőgépen, gépkocsikon, vonatokon siettek Berlinbe. A birodalmi gyűlés tagjainak nagy része már ott van, ahol ma a német férfi lénye legjavát adja, a birodalmi véderő soraiban, ahol mint katona állja meg a helyét.

Az elnök ezután felkérte Hitler kancellárt beszéde elmondására.

Hitler kancellár beszéde elején hangoztatta, hogy a Birodalom már hónapok óta szenvedi egy olyan problémának a gyötrelmeit, amely probléma a versailles-i szerződés, helyesebben a versailles-i diktátum elfajulásából keletkezett és elviselhetetlenné vált a német nép számára. Danzig – mondotta a kancellár – német város volt és német város ma is, a korridor német volt és német ma is. Mindezek a területek kulturális feltárásaikat a német népnek köszönhetik és a német nép nélkül mindezeken a keleti vidékeken a legmélyebb barbárság uralkodnék.

– Danzigot elszakították tőlünk. A korridort Lengyelország más német keleti vidékekkel együtt és mindenekelőtt az ott élő német kisebbséggel annektálta. Ennek a német kisebbségnek a leggyötrelmesebb sors jutott. Több mint egymillió németnek kellett 1919–20-ban hazájától megválnia.

– Mint mindenkor, ezen a téren is igyekeztem békés revízióra irányuló javaslatok útján az elviselhetetlen állapotokat megváltoztatni. Hazugság az az állítás, hogy mi minden revíziós javaslatunkat csak nyomás alatt akarjuk megvalósítani. Az alatt a húsz [hat – a szerk.] esztendő alatt, amióta a nemzeti szocializmus uralmon van, mindig azon igyekeztünk, hogy békés tárgyalások és békés megértés útján valósítsuk meg a revíziókat.

Utalt Hitler kancellár arra, hogy a tarthatatlan állapotoknak ilyen békés revízióra irányuló valamennyi javaslatát elutasították. Ilyen javaslatok voltak a fegyverkezések korlátozására, illetőleg megszüntetésére irányuló javaslata, a hadviselés korlátozására, illetőleg az embertelen eszközök kiküszöbölésére irányuló javaslata, az a javaslata, hogy állítsák vissza a német felségjogot a német területeken, az osztrák probléma, majd később a szudétanémet probléma békés rendezésére irányuló javaslata. Valamennyi ilyen javaslatára azt felelték: Lehetetlen. Azt is mondták, hogy törvénybe ütközik. A versailles-i diktátum, amelyben – mondotta emelt hangon a kancellár – számukra nem törvény. Elképzelhetetlen, hogy amikor ránk szegzett pisztollyal milliónyi németet zsarolnak ki tőlünk és kényszerítenek egy ilyen okmány aláírására, utána ezt az okmányt, amelynek aláírását kizsarolták tőlünk, törvénynek minősítsék.

Hitler vezér ezután áttért Danzig és a korridor kérdésére, amelynél szintén gyakran megkísérelte, hogy a problémát békésen oldják meg. Az kétségtelen volt, hogy a kérdést meg kell oldani, még pedig sürgősen kell megoldani. Újból hangsúlyozta Hitler kancellár, hogy a danzigi kérdés rendezésére irányuló legutolsó német javaslatok a leglojálisabb és a legszerényebb javaslatok voltak. (Folyt. köv.)

Danzig, 1939. szeptember 1.

Berlin, szeptember 1. 11:00. Hitler vezér a pénteki birodalmi gyűlésen mondott beszédében bejelentette, hogy tábori szürke kabátját, amelyet ma ismét felvett, csupán a győzelem után fogja levetni, vagy már nem lesz életben. Utódjául azután Göring vezértábornagyot jelöli ki. Ha Göring vezértábornaggyal valami történnék, akkor utódjául Hess Rudolf birodalmi miniszter következnék. Ha Hess Rudolfnak is valami baja történnék, akkor törvény útján egy szenátust hívnak egybe, amely a maga kebeléből fogja a legméltóbbat, azaz a legbátrabbat választani. (MTI)

(A Hitler-beszéd I. folytatása) 11:10. – Csak én lehettem abban a helyzetben, hogy ilyen javaslatokat tegyek. Nagyon jól tudom, hogy ezekkel a javaslatokkal ellentétbe kerültem azokkal az áldozatokkal, amelyeket milliónyi német hozott.

– Ezeket a javaslatokat nemcsak elutasították, hanem azokra mozgósítással válaszoltak és még jobban súlyosbították a danzigi német kisebbségre nehezedő nyomást. Lengyelország Danzig szabad város ellen indította meg a küzdelmet.

A lengyel gyalogság

– Lengyelország nem volt hajlandó rá, hogy a korridor kérdését olyan módon rendezze, amely valóban méltányos és mindkét fél érdekeinek megfelelő lett volna. Lengyelország arra sem volt hajlandó, hogy a kisebbségekkel szemben fennálló kötelezettségeit megtartsa. Németország azonban mindig megtartotta a kisebbségekkel szemben fennálló kötelezettségeit. Németországban a kisebbségeket nem üldözik. Nincs olyan francia, aki azt állíthatná, hogy a Saar-vidéken lakó francia kisebbséget bármikor a legcsekélyebb mértékben is igazságtalanság vagy üldöztetés érte volna.

– Négy hónapon át nyugodtan tekintettem az események alakulása elé, bár ez idő alatt sem mulasztottam el azt, hogy ismételten a leghatározottabb formában ne ismételjem figyelmeztetéseimet.

– Alig három hete annak, hogy ismét figyelmeztettem a lengyel nagykövetet és felhívtam figyelmét arra, hogy abban az esetben, ha Lengyelország továbbra is elnyomná a német kisebbséget, vagy pedig kísérletet tenne arra, hogy akár vámpolitikai, akár más intézkedésekkel megbénítsa Danzig életét, Németország nem nézné többé ölbe tett kézzel a dolgok alakulását.

– Senki se higgye azt, hogy a mai Németország ugyanaz, mint amely előttünk volt. Kísérletet tettek arra, hogy a német kisebbség elleni eljárást jogosultnak tüntessék fel azzal, hogy úgy állították be a dolgot, mintha a németek provokálták volna az elnyomást. Ha azonban gyermekekről és asszonyokról van szó, akkor nyilvánvaló, mennyire kevéssé helytálló ez az érvelés. Egy bizonyos: A világon nincsen olyan nagyhatalom, amely huzamosabb ideig tűrné, hogy ilyen állapotok alakuljanak ki.

– Még egy utolsó kísérletet tettem arra, hogy rendezzük az ügyet, bár magam sem voltam meggyőződve róla, vajon a lengyel kormány képes-e ellenállni a zabolátlanul dühöngő, vad szoldateszkának. Még egy utolsó kísérletet tettem arra, hogy elfogadjam az angol kormány közvetítő javaslatát. Ez a javaslat abban állott, hogy az angol kormány közvetlen kapcsolatot teremt Lengyelország és Németország között. E helyen azonban meg kell állapítanom a következőket: kormányom tagjaival együtt két napon keresztül hiába vártam arra, hogy a lengyel kormány végre elküldje hozzánk teljhatalmú megbízottját.

Lengyel foglyok, 1939 szeptember

– A lengyel megbízott válasza még mindig csak megfontolásokról beszélt. Ha azonban a Német Birodalomról feltételezik, hogy az ilyenfajta halogatásokba beleegyezik vagy azokat tűri, akkor a német nép nem érdemelne mást, mint azt, hogy eltűnjék a politikai színpadról. És e ponton lényegileg csalódtak bennem. Békeszeretetemet és nagy türelmemet senki sem értelmezheti gyengeségként vagy éppen gyávaságként.

– Ezért tegnap este elhatároztam, hogy az angol kormánnyal is közlöm, hogy ilyen körülmények között nem látom a lengyel kormányban azt a hajlandóságot, hogy komolyan tárgyaljon. A közvetítő javaslat tehát nem vezetett sikerre. Közben a lengyel kormány elrendelte az általános mozgósítást és a határmenti súrlódások továbbfokozódtak. Az elmúlt éjszaka folyamán nem kevesebb, mint tizennégy határmenti incidens történt és ezek közül három rendkívül súlyos volt.

– Elhatároztam, hogy Lengyelországgal ugyanabban a hangnemben beszélek, mint amelyben Lengyelország velünk beszélt.

– Ha pedig a nyugati államférfiak kijelentik, hogy az ő érdekeiket érintem, akkor ez a beállítás igen sajnálatos. De egyetlen pillanatig sem ingathat meg elhatározásomban. Tulajdonképpen mit is akarnak tőlünk többet? A leghatározottabban kijelentettem, hogy ezektől a nyugati államoktól semmit sem követelünk és a jövőben sem fogunk semmit sem követelni. Ünnepélyes formában biztosítottam Franciaországot arról, hogy a mai német–francia határt véglegesnek tekintem. Újból, meg újból felajánlottam Angliának, hogy létesítsünk baráti kapcsolatokat, sőt – ha lehetséges – lépjünk a legszorosabb együttműködésbe. A szeretet azonban nem lehet pusztán egyoldalú, hanem kétoldalúnak kell lennie. Ismét kijelentem, hogy Németországnak nyugaton semmiféle érdekei nincsenek. Ez az elhatározásom végleges, és e felfogás a jövőben is változatlan marad.

– Ami pedig a többi európai államot illeti, ez államok egy része megérti magatartásunkat. Különösen áll ez Olaszországra. Olaszország kezdettől fogva teljes mértékben mellénk állott. Meg fogják azonban érteni, hogy a harcunk végigküzdéséhez nem fogok idegen segítséghez folyamodni, mert ezt a harcot magunk vívjuk végig.

Invázió

– A semleges államok biztosítottak bennünket semlegességünkről és mi is garantáltuk nekik ezt a semlegességet. Mindaddig, amíg megtartják a semlegességet, mi is tiszteletben tartjuk.

Hitler ezután a német–orosz szerződés megkötéséről beszélt és megállapította, hogy Németországot és Oroszországot két különböző elmélet vezérli. Egyetlen kérdés volt csak, amelyet a két állam között rendezni kellett. Németországnak nem áll szándékában az, hogy külföldre exportálja saját elméletét. Abban a percben, amikor Oroszország lemondott arról, hogy elméletét külföldre exportálja, nem forgott fenn semmiféle ok arra, hogy a két állam egymással szemben álló álláspontot foglaljon el.

– Tudatára ébredtünk annak – folytatta a kancellár, hogy az orosz és a német nép egymás ellen folyatott harcából csak mások húzhatnának hasznot. Éppen ezért elhatároztuk, hogy szerződést kötünk egymással és ez a szerződés kettőnk között minden időkre kizárja az erőszak bárminemű alkalmazását. (Folyt. köv.)

Berlin, szeptember 1. (NTI) 11:37. Annak ellenére, hogy a rádió reggel 6 órától kezdve minden tíz percben külön hírszolgálatot teljesített és közölte a birodalmi kormány határozatait, a birodalmi fővárosban mint mindennap, most is, rendes mederben folyt az élet. Nyolc órakor, amikor az üzleteket kinyitották, benépesedtek az utcák és a háziasszonyok a szükséges bevásárlásokat eszközölték. Egy csapásra megváltozott ez a kép, mikor 9 óra után bejelentették, hogy 10 órára összehívták a birodalmi gyűlést és a birodalmi gyűlés lefolyását valamennyi német rádióállomás közvetíti. Számos üzem, amennyire az idő rövidsége megengedte, közös rádió készüléket állított föl és valamennyi vendéglő közvetítette a birodalmi gyűlés lefolyását.

London, szeptember 1. (Havas) Az Imperial Airways légi összeköttetéseit a kontinenssel megszakították. Az angol birodalom repülőszolgálata rendes keretek között tovább folyik. (MTI)

Varsó, szeptember 1. (Lengyel Távirati Iroda) 11:40. Rendes német csapatok támadást indítottak és hajtottak végre Dzialdowo és Chojnice pomerániai városok, továbbá Lengyel-Felsőszilézia és Czenstochowa vidéke ellen. Krakkóból és Katowicéből légi bombázásról érkezett jelentés. (MTI)

Varsó, szeptember 1. Mint a Lengyel Távirati Iroda jelentéséből kitűnik, szeptember 1-én hajnalban a német birodalmi véderő csapatai több helyütt átlépték a lengyel határt Kelet-Poroszország felől és a Német Birodalom felől is. A német csapatok megtámadták a danzigi Westerplatto lengyel helyőrségét, amely a támadást visszavetette. A német repülők több légi támadást intéztek Krakkó és a felsősziléziai városok, Czenstochowa, Tczow, Puck és Grodno ellen, amelyekre bombákat dobtak. (MTI)

Stuka-támadás

(A Hitler-beszéd. III. folytatás.) 11:45. – Ez a szerződés mindenekelőtt biztosítékokat nyújt arra, hogy a két állam ne őrölje fel erejét az egymás elleni harcban. Csődöt fog mondani a nyugati hatalmaknak bármilyen kísérlete, hogy ezen a helyzeten változtassanak. Ez a politikai elhatározás a jövőre nézve óriási jelentőségű fordulatot jelent s ez a fordulat végleges. Azt hiszem, hogy az egész német nép örömmel üdvözli ezt az elhatározást.

– Oroszország és Németország a világháborúban egymás ellen harcolt, és e harcból mindkettőnek csak kára származott. Másodszor nem-szabad ennek bekövetkeznie, és nem is fog bekövetkezni.

– Az orosz–német egyezményt tegnap Moszkvában és Berlinben ratifikálták. Ezt a megállapodást Moszkvában is ugyanazzal az örömmel és lelkesedéssel fogadták, mint Németországban. Molotov népbiztos beszédének kitételeit a magam részéről pontról pontra aláírhatom.

A kancellár ezután ismét a danzigi kérdésre tért át és így folytatta:

– Szilárd elhatározásom, hogy

1.) megoldom a danzigi kérdést,

2.) megoldom a korridor kérdést és

3.) gondoskodom róla, hogy a német–lengyel viszonyban olyan változás következzék be, amely biztosítja a két állam békés együttélését.

– Elhatározott szándékom addig harcolni, amíg vagy a jelenlegi lengyel kormány nem hajlandó ez előzetes feltételek teljesítésére, vagy pedig amíg nem lesz olyan más lengyel kormány, amely erre hajlandóságot mutat. A német határról el akarom távolítani a bizonytalanság elemét és meg akarom szüntetni az állandó polgárháború légkörét. Úgy akarok cselekedni, hogy a szükséges ténykedések ne álljanak ellentétben eddig tett javaslataimmal. Nem akarok harcot gyerekek és asszonyok ellen. Ezért utasítottam a német légi haderőt, hogy támadását kizárólag katonai célpontokra korlátozza. Ha azonban az ellenfél ebből úgyszólván menlevelet olvas ki maga számára és azt hiszi, hogy a maga részéről fordított módszereket alkalmazhat, akkor olyan választ fogunk neki adni, hogy belesüketül és belevakul. Lengyelország az elmúlt éjjelen támadást intézett német terület ellen. Reggel 5 óra 45 perc óta viszonozzuk a tüzelést. Mostantól kezdve pedig minden egyes bombára bombával válaszolunk. A méregre mérges gázzal válaszolunk. Aki saját maga eltávolodik az emberséges háborúviselés módszereitől, az nem várhat mást, mint hogy ugyanazon a hangon válaszolnak neki.

– Ezt a harcot bárki ellen is addig fogom folytatni, amíg nem látom biztosítva a Német Birodalom biztonságát és jogait.

Címercsere, Danzig

– Hat esztendőn keresztül dolgoztam a német haderő fejlesztésén s e célból több mint kilencven milliárdot költöttünk. A német véderő ma a legnagyszerűbben van felszerelve. Megrendíthetetlen hittel bízom ebben a haderőben. Ha Önökhöz fordulok és ha a német néptől áldozatokat kívánok, akkor erre jogom van. Hajlandó vagyok arra, hogy éppen úgy, mint ahogyan a múltban megtettem, most is meghozzak minden személyes áldozatot. Egyetlen német férfitól nem kívánok mást, mint azt, hogy hozza meg ugyanazt az áldozatot, amit én négy esztendőn keresztül meghoztam. (Folyt. köv.)

Varsó, szeptember 1. (Lengyel Távirati Iroda) 11:52. Eddig a következő német támadásokról érkezett jelentés:

1.) támadás Myszyniec ellen és légi bombázás Myszyniec, Grajewo, Chorzele, valamint Varsó északi negyede felett;

2.) Felsősziléziában támadás az Ostrowtól délre fekvő Neumittelwalde ellen;

3.) légitámadás Poznan ellen reggel 7 órakor;

4.) a poznani kerületben fekvő Leszno irányában megindult támadás;

5) Zsaszyn határállomás elfoglalás a német csapatok részéről;

6.) harcikocsik támadása a Kraszta és Przepice között húzódó határszakaszon;

7.) egy tankokkal felszerelt gyalogsági zászlóalj támadása Lubliniec, Tarnowskie ós Gory ellen;

8.) a gleiwitz-ratibori határon át harcikocsi-támadás Mikulowo környékén;

9.) Krakkó légi bombázása;

10.) Katowice légi bombázása;

11.) a Krakkó közelében levő alagút sikertelen bombázása;

12.) tank-támadás Szlovákia felől Zakopane irányában;

13.) német csapatok 5 óra és 6 óra 45 perc között a Visztula és Deutsch-Eylau között átlépték a lengyel határt;

14.) Tczew légi bombázása és támadás a Visztulán átvezető híd ellen;

15.) támadás a danzigi Westerplatte ellen, amelyet a helyőrség visszavert;

16.) támadás a Lengyel-Pomerániában fekvő Notec (Neise) folyó környékén;

17.) tank-támadás a poznani kerületben fekvő Smilow helység ellen. (MTI)

(Hitler beszéde. IV. folytatás.) 12:00. – Németországban nem lehet olyan nélkülözés, amelyet ne vállalnék azonnal én is. Egész életem ettől kezdve még fokozottabb mértékben népemé. Mától kezdve nem akarok más lenni, mint a Német Birodalom első katonája. Ezzel ismét felöltöttem magamra a katonazubbonyt és ezt a zubbonyt csak akkor vetem le, ha Németország győzött vagy ha már ezt a győzelmet nem érhettem meg.

– Ha pedig bármi történnék velem, akkor első utódom Göring tábornagy. Ha Göring tábornaggyal is valami történnék, akkor utóda Hess miniszter. Nekik éppoly vakon kell engedelmeskedni, mint nekem. Ha pedig Hesst is baj érné, akkor külön tanács válassza meg a maga kebeléből az új vezért, aki a legméltóbb, tehát a legbátrabb.

– Mint nemzeti szocialista és mint német katona veszem fel a harcot. Egész életem nem volt más, mint harc népemért s annak feltámadásáért. Egy szót nem ismerünk és ez a szó: meghódolás.

Német hadifoglyok, Varsó

Hitler ezután emlékeztette a birodalmi gyűlés tagjait, hogy egykor Nagy Frigyes sokkal kedvezőtlenebb körülmények között felvette a harcot a túlerővel.

– Biztosíthatom az egész világot, – folytatta a kancellár – hogy a német történelemben nem fog megismétlődni 1918 novembere. Éppen úgy, mint ahogyan készen vagyok arra, hogy életemet is feláldozzam, ugyanezt várom minden egyes német férfitól. Teljesen lényegtelen az egyén élete, csak a nép élete fontos.

A kancellár ezután kijelentette, hogy éppen úgy, mint ahogyan ő az egész népért felelős, az egyes képviselőknek teljes felelősségük tudatában kell a nép közé visszatérniök. Végül a német asszonyokhoz és a német ifjúsághoz intézett buzdító szavakat és kijelentette, hogyha Németország akarata elég erős, akkor nincs a világon az a szenvedés, amely térdre kényszeríthetné a németeket.

Washington, szeptember 1. (Havas) Roosevelt elnök hajnali két óra ötven perckor értesült távbeszélőn Biddle varsói amerikai és Bullitt párizsi amerikai nagykövet útján, hogy Németország megtámadta Lengyelországot és négy lengyel várost bombáztak. Az elnök elrendelte, hogy az amerikai hadsereg és a haditengerészet vezetőit azonnal értesítsék. (MTI)

„Bombazápor Varsó felett” – USA

Varsó, szeptember 1. (Lengyel Távirati Iroda) Mosoicki lengyel köztársasági elnök a következő üzenetet intézte a köztársaság polgáraihoz: Ma éjszaka százados ellenségünk megindította a támadást a lengyel állam ellen. Ezt leszögezem Isten és a történelem előtt. Ebben a történelmi pillanatban az állam valamennyi polgárához fordulok abban a szent meggyőződésben, hogy az egész nemzet készen áll szabadságának, függetlenségének és becsületének védelmére és a haderő legfőbb vezére köré csoportosulva megadja a méltó választ a támadónak, amint ez már nem egyszer megtörtént a lengyel–német viszony történetében. Isten áldásával az egész lengyel nemzet vállvetve halad a hadsereg oldalán igazságos szent ügyéért a végső diadalra vezető csatára. (MTI)

Támadás

Párizs, szeptember 1. (Magyar Távirati Iroda, 16:40. Biz. jel.) Párizsban úgy vélik, hogy Szlovákia elfoglalásának súlyos eseménye csak növeli a feszültséget. A lapok közlik a lengyel tiltakozást és kiemelik Lengyelország és Magyarország veszélyes helyzetét. Az Epoque kedvezően ítéli meg Magyarország élénk visszahatását Szlovákia elfoglalására. Az Ordre azt írja, hogy Hitler egyedüli válasza Roosevelt üzenetére Szlovákia bekebelezése volt. Az Excelsior szerint Németországnak ez a lépése nyugtalanító katonai helyzetet teremtett. A Ropubliqe úgy véli, hogy Berlin egy új hibát követett el Szlovákia bekebelezésével, mert feláldozta a magyar barátságot. A magyarok mindig azt állították, hogy Szlovákiának vissza kell térnie Magyarországhoz. A magyar okoskodás jogos. Szlovákia nem független, tehát miért ne lehetne magyar védnökség alá helyezni? A lap továbbá azt állítja, hogy ha Magyarország a múlt év őszén elfoglalta volna Szlovákiát, most Németország nem tudná délről is fenyegetni Lengyelországot. Célozva Róma–Budapest–Varsó tengelyre, a lap leszögezi, hogy Magyarország baráti viszonyban él Olaszországgal és Lengyelországgal. (MTI)

Róma, szeptember 1. (Stefani) A római déli lapok egyöntetűen megállapítják, hogy Nagy-Britannia a felelős az új háborúért. A Piccolo című lap hangsúlyozza, az angol politikának köszönhető, hogy az emberek millióit feláldozzák, de nem Danzig 300.000 lakosáról van szó, hanem Nagy-Britannia világuralmáról. Ezúttal nem lehet vita a háborús felelősség kérdéséről. (MTI)

New York, szeptember 1. (NTI) A danzigi és a folyosó-kérdés szabályozására tett német javaslatok az amerikai sajtóban óriási feltűnést keltettek, mert azokat az eddigi hiedelmekkel szemben rendkívül mérsékeltnek tartják. Különösen kiemelik a lapok a népszavazás tartamára a folyó igazgatására kiküldendő nemzetközi bizottságra, valamint a Lengyelország és Németország közötti vitás kérdések elintézésére tett javaslatokat. (MTI)

Varsó, 1939 szeptember

Címkék: hitler

Kapcsolódó hírek:

Hitleri igazsággal reklámozta magát egy egyházi iskola - de persze ezt sem tűrték a liberálisok

Bevándorlók Hitler szülőházában?

A világ legirigyeltebb kétkezi munkásai németek voltak Adolf Hitler idején

Amikor Adolf Hitlert Nobel-békedíjra terjesztették fel

Kommentáld!

Hozzászólások

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben

Ez történt a közösségben:

Friss események »

Szólj hozzá te is!

Impresszum

Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu

Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Médiaajánlat FAQ

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó: