Hitler: Követelem a három és félmillió német felszabadítását! - Lapszemle 1938-ból
Minden ütésre visszaütéssel válaszolok – Soha többé nem hajlunk meg idegen akarat előtt
A vezér és kancellár kemény és határozott beszédben szállt síkra a németség érdekében
Nürnberg, szeptember 12. MTI. Hitler vezér és kancellár ma este tartotta meg nagy érdeklődéssel várt beszédét a kongresszusi csarnokban. A több mint egy és negyedóráig tartott beszédben elsősorban visszapillantást vetett az 1923. szeptember 2-án Nürnbergben tartott első pártülésre, és hangoztatta, hogy a 15 év előtti zászlót, melyet akkor kis csoportok követtek, ma 75 millió birodalmi német követi. Hivatkozott a nemzeti szocializmus gazdasági téren elért eredményeire és arra, hogy a nemzeti szocialista uralom rövid idő alatt lerázta a versailles-i békeszerződés megszégyenítő béklyóit. Hangoztatta, hogy a nemzeti szocialista államvezetés mindenkor a nép egyetemes érdekeit tartja szem előtt. A világon csak két olyan ország van, amelynek lakossága 99 százalékban sorakozik kormányai mögé, ami azonban az úgynevezett demokrata államokban történik, az nem egyéb, mint a félrevezetett közvélemény fenntartása és további félrevezetése.
Hitler ezután szóvá tette a csehszlovákiai helyzet tarthatatlanságát. Ez állam lakosságának túlnyomó részét megkérdezés nélkül arra kényszerítették, hogy tagja legyen ennek az államnak és abba bele is törődjön, ugyanakkor megkezdték a lakosság e részének elnyomását és alapvető életjogaitól fosztották meg. A világ közvéleményére rá akarták azt a felfogást kényszeríteni, mintha a cseh államnak különleges politikai és katonai küldetést kellene teljesíteni. Ez a feladat azonban ellentétben áll a cseh köztársaság lakossága túlnyomó részének létérdekeivel. Nem a nép jogai, hanem az elnyomók politikai szükségletei irányadók, aki pedig ez ellen felemeli szavát, az az állam ellensége, akit el kell pusztítani.
Az elnyomott nemzetiségek között három és félmillió német, tehát kb. annyi, mint Dánia összlakossága. Ezek a németek is a Mindenható teremtményei, aki nem azért teremtette őket, hogy ki legyenek szolgáltatva idegen hatalomnak. A Mindenható nem azért teremtette a hétmilliónyi csehet, hogy a három és félmillió németet kínozza és elnyomja. Ezeken az állapotokon nem lehet frázisokkal segíteni. Tényeit bizonyítják, hogy a szudéta németeket meg akarják semmisíteni, elnyomják és megfojtják őket, ha valami nem tetszik a cseheknek, véresre verik őket. Hát ez az állapot rokonszenves leheti a mi derék demokratáinknak, de én csak azt mondhatom, hogy nekünk ez a dolog nem lehet közömbös. (Percekig tartó viharos éljenzés.) És ha ezen a helyzeten nem tudnak segíteni, akkor majd mi fogunk segíteni. (Itt újból elemi erővel tört ki a viharos éljenzés. Hitler csak percek múlva tudta folytatni beszédét.)
Lehetetlen állapot, hogy valamely nemzetiség millióit elnyomják. Ez nem mehet így örökké. Már február 23-iki beszédemben mondottam, hogy a német birodalom nem fogja többé tűrni három és félmilliónyi német elnyomatását és üldöztetését és kérem a külföldi államférfiakat, vegyék tudomásul, hogy itt nem frázisról van szó. (Tomboló éljenzés.)
Nem mondunk le igényeinkről
A nemzeti szocialista állam Európa békéje kedvéért nagyon súlyos áldozatokat vállalt magára. Nemcsak nem ápoltunk semmiféle revansgondolatot, de azt teljesen ki is küszöböltük. Franciaország a XVII. században elvette Elszász Lotharingiát, ami 1871-ben súlyos háború után visszakerült Németországhoz. A világháborúban megint elvesztettük Elszász Lotharingiát. Jóllehet a németeknek a strassburgi dóm nagyon sokat jelentett, ha tehát mégis végleg lemondtunk Elszász Lotharingiáról, ezzel nyilvánvaló bizonyságot tettünk békeszeretetünkről. Minket senki sem kényszeríthet arra, hogy lemondjunk igényeinkről, ha nem akarunk lemondani róluk. Lemondottunk Elszász Lotharingiáról, mert az volt az akaratunk, hogy végleg befejezzük az örökös viszályt Franciaországgal. Ugyanezt a magatartást tanúsítottuk valamennyi másik határunkon is. A nemzeti szocializmus tehát mélyen átérezte nagy felelősségét és a legsúlyosabb áldozattal lemondott igényeiről, hogy megőrizze a békét és egyengesse a megértés útját. Több mint lojálisak voltunk.
Ezt az önmérséklést és önkorlátozást azonban sok oldalon csak Németország gyengeségének magyarázták. Szeretném ma ezt a tévedést eloszlatni. Mi nagyon jól megértjük, hogy Franciaország az egész világon síkraszállt érdekeiért, de szeretnénk biztosítani a külföldi államférfiakat arról, hogy Németország is síkraszáll érdekeiért. Nincs az az európai állam, mely a békéért többet tett volna, mint Németország, de értsék meg, hogy minden áldozatnak megvan a határa.
Ezeket a kijelentéseket azért teszem, mert az idén olyan esemény történt, mely mindnyájunkat arra kényszerít, hogy magatartásunkat megjelöljük. Ebben az évben Csehszlovákiában községi választásokat akartak tartani. Féltek a német nemzetiség és a többi nemzetiség egységétől, ezért a cseh kormány arra a gondolatra jutott, hogy a leghathatósabb eszköz a brutális megfélemlítés. Azzal a számítással, hogy a cseh karhatalom láttára a szudéta németség óvakodni fog a szavazástól és hogy ezt a tüntetést a világ előtt érthetővé tegyék. Benes úr, Csehszlovákia elnöke azt a hazugságot terjesztette el, hogy Németország csapatokat mozgósított és hogy ezek bevonulni készülnek Csehszlovákiába. (Pfuj kiáltások) Kb. egy esztendő előtt egy másik ország sajtója azt a hazugságot terjesztette, hogy húszezer főnyi német csapatot tettek partra Marokkóban.
Akkoriban elég volt, hogy a francia nagykövetnek nyilatkozatot tettünk és sikerült ezt a szélhámosságot kiküszöbölnünk. A mostani alkalommal egy másik nagyhatalom nagykövetét biztosítottuk, hogy ebből a cseh állításból egyetlen szó nem igaz. Ezt a kijelentést megismételtük és azonnal közöltük a prágai kormánnyal is. A prágai kormánynak azonban szüksége volt erre a csalásra, mert ez ürügyül szolgált neki példátlanul terrorisztikus eszközeihez a választok befolyásolása végett. Itt most utólag kijelenthetem, hogy: 1. abban az időben egyetlen német katonával sem volt több zászló alatt, mint máskor, 2. egyetlen német katonát sem küldöttünk a határra, ellenkezőleg utasítást adtunk, hogy még a legcsekélyebb látszatát is kerüljék annak, mintha részünkről nyomást gyakorolnánk Csehországra. Mindazonáltal gyalázatos módon olyan hangulatot terjesztettek, mely szinte egész Európa mozgósítására vezetett csak azért, mert a cseh kormány katonai nyomás alatt akarta a választásokat megtartani. Nem átallottak ilyen célból egy nagyhatalmat gyanúsítani, egész Európát felriasztani, sőt véres háborúba dönteni (Pfuj kiáltások.) Nincs azonban nagyhatalom, mely másodszor is elviselhet ilyen alávaló megtámadást. Nemzeti szocialista vagyok és minden ütésre visszaütéssel válaszolok.
Benes úr ne ajándékozzon
A régi Németország békeszeretete az önmegtagadásig ment s mégsem tudta elkerülni a háborút. Mindezek tekintetbevételével május 28-án igen súlyos intézkedéseket rendeltem el. Először a hadsereg és a flotta megerősítését, parancsomra, azonnal rendkívül kiszélesítették. Parancsot adtam a nyugati erődítési művek azonnali kiépítésére. Ezek még a tél beállta előtt teljesen elkészülnek. Az ércből és betonból való front mögött pedig ott áll a felfegyverzett német nép. Ezeket az erőfeszítéseket, melyek példátlanok, azért tettem, hogy használjak a békének, de semmi körülmények között sem vagyok hajlandó tovább vég nélküli nyugalommal nézni a csehszlovákiai német néptársak további elnyomását. Benes úr taktikát űz, beszél, tárgyalásokat szervez egészen genfi mintára, eljárási kérdéseket hoz előtérbe, így azonban a dolog huzamosan nem mehet, itt nem szólamokról van szó, hanem jogokról, mégpedig a megsértett jogokról. Benes úr ne ajándékot adjon ezeknek a szudéta németeknek, mert nekik joguk van a maguk életét élni, miként minden más népnek. Ha azonban a dolgok mégis így mennek, továbbra is elnyomják a német néptársakat, akkor ennek súlyos következményei lesznek. Azt hiszem, többet használok a békének, ha erre nézve nem hagyok kétséget.
Nem tűrünk második Palesztinát
Azt követelem, hogy a csehszlovákiai három és félmillió német súlyos elnyomása szűnjék meg. (Hosszantartó viharos helyeslés.) Sajnálnám, ha e követelésem miatt viszonyunk más európai államokkal szemben kárt szenvedne. Egyébként Csehszlovákia dolga, hogy a szudéta németség hivatott képviselőivel a megegyezést így vagy úgy létrehozza. Az én dolgom és nekünk mindnyájunknak dolga az, hogy gondoskodjunk arról, hogy a jogból ne legyen jogtalanság. Nem vagyok hajlandó arra sem, hogy itt Európa szívében második Palesztinát engedjek létrehozni. A szegény arabok védtelenek és talán elhagyottak, a csehszlovákiai németek azonban sem nem védtelenek, sem nem elhagyottak. (Hosszantartó viharos helyeslés.)
Nem érdemeltem volna azt, hogy németnek nevezhessem magamat, ha nem tettem volna az előbbi kijelentéseket a következmények teljes tudatában. Ha pedig azt a példátlan viselkedést tekintjük, melyet egy kis állam az elmúlt hónapok folyamán Németországgal szemben tanúsított, úgy érthető, hogy mi ebben az államban alig láthatunk mást, mint egy az uborkafára felkapaszkodott országot. A német nép felocsúdott ájultságából és ma az újra fényesen tündöklő birodalmi császári koronát maga a német nép viseli.
A kancellár ezután Németország és Olaszország történelmi hivatásáról szólt, végül felhívta a jelenlevőket, hogy felemelt fővel járhatnak ismét azzal az eltökéltséggel, hogy soha többé nem fognak meghajolni idegen akarat előtt.
A tömeg ezután háromszor Sieg Heil kiáltással köszöntötte beszéde befejeztével.
(Kuruc.info)
Kapcsolódó hírek:
Hitleri igazsággal reklámozta magát egy egyházi iskola - de persze ezt sem tűrték a liberálisok
Bevándorlók Hitler szülőházában?
A világ legirigyeltebb kétkezi munkásai németek voltak Adolf Hitler idején
Amikor Adolf Hitlert Nobel-békedíjra terjesztették fel