Minden, ami az atlantista cionmédiában az USA-ról megjelenik, nyilvánosságra kerül, hazugság. Sok esetben annak is a legveszélyesebb formájával találkozhatunk, a féligazságokba csomagolt elképesztő méretű hazugságokkal. A közvélemény-kutatások, a statisztikai adatok, a gazdasági fellendülés, vagy agressziómagyarázat, és minden más csak szemérmetlen, az egész világot hülyének néző cionista hazugságözön.

A pofátlanság csúcsa azonban az, hogy amikor kiderül az igazság, akkor úgy tesznek, mintha semmi közük sem lenne az egészhez. Ők varázsolták az Uncle Sam kalapjából elő Bin Ladent, de amikor állítólag kivégezték, úgy tettek, mint ha semmi közük sem lett volna az egészhez. Ugyan ez volt a helyzet Szaddam Husszein esetében is, és folytathatnánk a felsorolást napestig. Kadhafi addig volt "jófiú", amíg vissza nem kérte az aranyát. Ekkor megölették. A demokrácia nevében.

Mindig mindenkit megölnek, és leginkább azokat, akiket "barátjuknak" neveztek - egykor. Még senki nem úszta meg élve. Az ellenségeik előtt viszont a kezdetektől kezdve rendre le kellett térdelniük. Az első háborújukat Tunéziával vívták, lesújtó végeredménnyel. A világháborúkban közröhej tárgyaivá váltak, és ha nincs atombombájuk, soha nem foglalják el Japánt. Koreában megalázó körülmények között kellet tűzszünetet kötniük, és Vietnamban a világtörténelem legszégyenletesebb futását produkálták, miután vegyi anyagokkal és napalmmal óriási károkat és tömeggyilkosságokat hajtottak végre. Ezekből annyit azért tanultak, hogy katonailag erős államokat már nem mertek megtámadni. Irak is egy csőd, de Afganisztán viszont csőd a köbön. Egy olyan országgal állnak háborúban és vesztésre, ahol még egy valamirevaló lakatosműhely is ritkaság, nem pedig korszerű fegyvergyár. Vergődnek a szövetségeseikkel együtt, közben padig a bábjaik kivétel nélkül leköpik őket.

Iránnal már bajban vannak, mert hagyományos háború esetén olyan veszteségeket kellene elszenvedniük, amit már képtelenek kiheverni. Erkölcsi vereségről már nem is kell beszélni, az erkölcsük már régen az ebek harmincadjára került. Ezért Iránt nem is provokálják már, mert hátha lépniük kellene, és azzal vége lenne az erő mítoszának, nyithatnának vagy egy tucat új arlingtoni jellegű temetőt.

Ezeket a közismert tényeket a legújabb cirkuszi mutatványuk miatt, az Észak-Korea elleni pöffeszkedésük és melldöngetésük okán szedtük a teljesség igénye nélkül sorba. Alighanem ez az utolsó műsorszámuk, és végkép bezár az USA cirkusz, még le is fogják bontani.

Az USA nem mer már komoly háborút felvállalni sehol a világon. Az impotens és degenerált nyugati demokráciákon kívül ma már mindenki az ellensége, még azok is, akik ma a legnagyobb barátságukról biztosítják őket. Bárhol keverednének komolyabb háborúba, azonnal ezernyi ellenséggel kellene szembe nézniük. A világ minden pontján meggyűlne a bajuk azokkal, akik nem csak ellenségeiknek nevezik őket, hanem utálják és megvetik azt az undorító képletet, amit képviselnek, és terjeszteni szándékoznak.

Ha Iránt kemény diónak tartják, akkor Észak-Koreát hová sorolják? Olyan Észak-Korea az USA számára, mint a bálna számára a szigony. Nem érdemes vele összefutni, mert nincs szabadulás. Különösen azért, mert igen nagy az esélye a két Korea összeborulásának - minden katonai retorika ellenére. Az egész USA cirkusz ezt akarja megakadályozni, ez a célja a feszültségkeltésnek.

Csakhogy a két Korea megveti az USA-t. Most ők is eljátsszák a saját játékaikat, az USA ellenében. A nigger vezette cionista mulatt-mesztic államot a két fajilag tiszta társadalom nem tartja semmire. Az USA hadiipara olyan, mint egy felfújt hólyag, és ha egyszer csak egyetlen atombomba felrobbanna valamelyik nagyvárosában, napokon belül szétesne az egész ország. Los Angelesben csak egy fél napra kimaradt az áram egy városrészben, és megkezdődött, napokig tartott a rablás, fosztogatás, erőszakoskodás. Nagy volt az áldozatok száma is. New Orleansban egy kis árvíz hetekig tartó fosztogatással, erőszakkal járó kisebb háborút váltott ki, ahol a hadseregnek és a nemzeti gárdának komoly veszteségei voltak. Ha Washington kapna egy atomtámadást, egy órán belül az USA minden áruháza és bankja ki lenne rabolva. Azonnal véget is érne a harmadik világháború.

Ezt csak a vak nem látja, és hiába minden pöffeszkedés, az USA nem fog a jövőben megtámadni már senkit. Az igazi háborúra kell készülnie, a saját határain belül. Ezért retteg minden terrortámadástól, ezért valósítja meg az orwelli szisztémát, ezért hoz létre egy olyan erőszak-szervezetet, melyhez viszonyítva az NKVD és a Gestapó együtt is csak egy kiscserkészekből álló csapatnak tekinthető. Az USA vezetése fél, és a félelem rossz tanácsadó, de ha kiegészül a cionista tanácsokkal, az kész tragédia. USA! Le kell tenni a lantot. Konyec filma!

Kassai Ferenc - Hídfő.net