Prónay Pál (tótprónai és blatniczai) 1874. november 2-án született Romhányban. Budapesten a Ludovika Akadémián végzett, magyar katonatiszt volt.

A Tanácsköztársaság kikiáltása után Szegeden 1919. júniusában leszerelt tisztekből és altisztekből különítményt szervezett, majd Horthy támogatásával megalakította a Magyar Nemzeti Kormányt.

A Tanácsköztársaság bukása után különítménye a zsidó Szamuely Tibor vezette bolsevik Lenin-fiúk által elkövetett rémtettek elkövetőit tömegesen büntette meg vidéken és a fővárosban egyaránt.

" ... a tiszti századok ellen Horthy sem mert akkor nyíltan és határozottan fellépni, mert hatalmát és erejét mégiscsak mi képeztük. Õneki ragaszkodni kellett tehát a különítményekhez, és nem mert gátat vetni a büntetõexpedícióknak, melyek a zsidósággal való alapos leszámolást tűzték ki célul, mert különben elpártol tőle a nemzeti alapon álló tábor, és más valaki köré csoportosul."

/Prónay Pál/

< Mindenkit érdemei szerint…

1921-ben a további elcsatolások megakadályozása érdekében fegyvert fogott. A nyugat-magyarországi felkelők egyik vezére, az Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME) és az Etelközi Szövetség vezetőségi tagja lett.

1921. október 4-én összehívott nemzetgyűlésen kikiáltotta a független Lajtabánságot. A felkelők megválasztották lajtai bánnak. A felkelés eredményeképp rákényszeríttette az antant hatalmakat a soproni népszavazás (1921. december 14.) kiírására. Neki köszönhetjük, hogy Sopron és körülötte még néhány elcsatolásra szánt falú ma is magyar!

Prónay a Lajtabánságban >

A második királypuccs idején megtagadta a legitimista (királypárti) katonai egységek megtámadását, ezért Bethlen István és Gömbös Gyula kizáratta az Etelközi Szövetségből. Prónayt nyugdíjazásával félreállították, ám a továbbiakban is aktívan részt vett a nemzetiszocialista megmozdulásokban.

Idős kora ellenére, fiatalos lendülettel veszi ki részét a felgyorsult eseményekből. A Hungarista hatalomátvétel után újabb különítmény szervezésébe fogott.

1945. február 11-én 71 évesen részt vett a Budai várból történő kitörésben.

A szovjet csapatok 1945. március 20-án elfogták és elhurcolták. A Szovjetunió Állambiztonsági Szerveinek Különleges Tanácsa 1946. június 10-én 20 év kényszermunkára ítélte.

Lajtabánsági felkelők –1921-ben.

Az Orosz Föderáció 1991. október 18-i „A politikai üldözések áldozatainak rehabilitálásáról” szóló törvényének 3.§ b. pontja értelmében 2001. június 27-én rehabilitálták.

Önéletrajzának egy részét – Lajtabánság történetének leírásával együtt – 1963-ban „A határban a Halál kaszál” címen könyv alakban kiadták.

A család egy jelentősebb kastélya Acsán található. A nagyközség főutcája melletti magaslaton, többhektáros egykori díszparkban áll a Prónay-kastély és néhány melléképülete. Az evangélikus templom alatt van a Prónay család sírboltja, amely a bejárat melletti előcsarnokból közelíthető meg.

A belső csarnokban több sírfelirat is látható, közülük - a templomot is építtető - Prónay I. Gáboré 1758-ból való.

Sólyom Gábor – Jövőnk.info