Internálják Wachsler Dávid zsidó tollkereskedőt és strómanját: Unterhofer Mihályt - korabeli lapszemle
A magyar honvéd
Győri Nemzeti Hírlap, 1938. augusztus 11. eredetiben itt, itt és itt.
A honvédség és a nemzet kapcsolatairól tartott igen érdekes, nagyjelentőségű előadást a fővárosi sajtó képviselői előtt vitéz Rátz Jenő honvédelmi miniszter. Bevezető szavaiban hangoztatta, hogy a sajtó közvélemény-formáló erejét kívánja igénybe venni a honvédelem nagy munkájához és ezért azt szeretné, ha a sajtó képviselői személyesen is megismernék a honvédség vezetőit, hogy személyes kapcsolatok révén lássák a magyar honvédséget, a csapatokat, az intézményeket és azoknak mindennapi munkáját.
Magyar honvédség – 1940
Ma, amikor a világpolitika a legnagyobb erőfeszítéseket teszi, hogy elkerülje egy borzalmas világháború kitörését, ma, amikor polgárháború dúl Spanyolországban, s a távolkeleti háború szovjet–japán összetűzéssel fenyeget, ma különös jelentősége van annak, hogy a magyar honvédelmi miniszter az egész nemzet közvéleményéhez fordul, az egész nemzet nagy nyilvánossága előtt kívánja ismertetni a magyar honvédséget. Ma a honvédség – mondotta Rátz Jenő – a nemzet és fordítva: a nemzet ma a honvédség. A nemzet minden egyes tagja akár hivatalában, vagy műhelyében dolgozik, egyformán ki van téve a háborús veszedelemnek. A hadsereg nagyságát a rendelkezésre álló népesség szabja meg, az anyagi felkészültséget az ország teherbíró-képessége határozza meg s csak egy tény van, amit a végsőkig ki tudunk és ki lehet használni: a nemzet katonás szelleme. Erről a katonás szellemről beszélt a továbbiakban a honvédelmi miniszter, aki hangsúlyozta, hogy korántsem kívánja militarizálni az országot, nem akarja azt, hogy mindenki egyenruhában járjon – és vezényszóra lépjen, de azt kívánja – és ezt kívánja a nemzet érdeke is, – hogy kölcsönös megértéssel megadjuk a nemzetnek azt a felvilágosítást, melyre szükség van, amikor éppen úgy veszedelembe kerül háború esetén a polgár, mintha a fronton küzdene.
A katonás szellem lényege a nemzet iránt való áldozatkészség, a munkakedv és munkaszeretet, a vezetőség iránti bizalom, a bátorság és a nemzet szebb és boldogultabb jövőjébe vetett törhetetlen hit. Ebben a tekintetben igen eredményesen dolgozik a honvédség a béke érdekélten is, a katonai szolgálat ideje alatt a honvédség felmérhetetlen értékű, nemzetnevelő munkát végez. A bevonuló újoncok szolgálati kiképzésük során megtanulják a fegyelmet és megtanulják azt, miként lehet egy nagy tömeg akaratát egy nagy cél felé irányítani, minden egyes egyén mindenkiért, az összességért dolgozik. Utalt ezután a nemzet ezeréves hadi múltjára, hangoztatta az ősi katonás szellem ápolásának szükségességét és rámutatott arra, hogy ebben a tekintetben milyen komoly és szép feladat előtt áll a magyar sajtó. A magyar sajtó, mely mindig szeretettel, megértéssel és megbecsüléssel foglalkozott a honvédelem kérdéseivel és amely sajtónak most szép és fokozott feladata, hogy a magyar honvédség óriási nemzetnevelő munkájáról felvilágosítsa a nemzeti közvéleményt.
A magyar sajtó képviselői megértéssel és a legteljesebb szolgálatkészséggel fogadták a honvédelmi miniszter érdekes és értékes fejtegetéséit. Vitéz Rátz Jenő a nemzeti közvélemény meggyőződésének adott hangot, amikor kijelentette, hogy a mai időkben nincs különbség a nemzet tagjai és a honvédelem tagjai között. Valóban „a honvédség maga a nemzet és a nemzet maga a honvédség!”
Internálják Wachsler Dávid zsidó tollkereskedőt és strómanját: Unterhofer Mihályt
1942. augusztus 11., eredetiben itt.
A hatóságok mindenütt felvették a harcot a strómanok ellen és „addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik” közmondás alapján előbb-utóbb, de mind oda kerül, ahova való: az internálótáborba, mint az alábbi példa is mutatja.
A győri hatóságok is számos egyént figyelnek, többekről tudják, sejtik, hogy stróman az illető, „zsidóbújtató” magyarul mondva, csakhogy éppen valahogy bizonyítékra várnak, hogy lecsaphassanak az illetőre. Rendszerint a legbiztosabban érzi magát a stróman és zsidója, amikor lecsap a villám és hűsre kerül az együttes.
Így járt most Wachsler Dávid nyerstermény-kereskedő, tollkereskedő, volt bőrkereskedő és miegyéb foglalkozású, Híd utca 19. szám alatti gazdag zsidó is, aki – mivelhogy zsidó – nem kereskedhetett tovább bőrökkel. Ezt a sok hasznot hajtó foglalkozást azonban nem akarta parlagon hagyni Wachsler, a gazdag szigeti zsidó, hanem szépen összebeszélt ifjabb Unterhofer Mihály szabadhegyi, Tüzér utca 31. szám alatti lakossal, akit strómanjának szemelt ki. Unterhofer pénzt kapott a zsidótól és színleg ő vette át a bőrüzletekkel való foglalkozást. Közős raktáruk volt, annak bérét közösen fizették. A Bőripari Elosztó Rt. a zsidótól természetesen megvonta az engedélyt még ez év februárjában, ezért kellett Unterhofer. Amikor kiderült a strómanság, Unterhofer engedélye is megszűnt.
Július 18-án Unterhofer – a stróman – kirándult Csanakra és Glancendorfer Károly ottani mészárostól 10 darab nyers borjúbőrt vásárolt, de azt nem jelentette be. Ellenben utasítást adott egyik alkalmazottjának, hogy a bőröket vigye a győri vágóhídra és ott adja át valakinek azzal, hogy a bőrök Glacendorfer tulajdonát képezik. Ilyen ravasz módon akarta félrevezetni a hatóságokat, ez azonban nem sikerült...
A rendőrség erélyes és rajtaütésszerű nyomozása során kiderült, hogy a stróman 6500 pengőt kapott kölcsön Wachlertől és erről könyvelési tétele is van a zsidónak, ami súlyosan terhelő ránézve. – Wachsler ennek ellenére tagadja, hogy kölcsönt adott Unterhofernek, aki viszont beismeri már a kölcsön felvételét.
A rendőrség a lefoglalt borjúbőröket kiadatta illetékes helyre, ugyanakkor a honvédelmi törvénybe ütköző bűntett és a zsidótörvény kijátszása miatt elrendelte Wachsler Dávidnak és strómanjának: ifjabb Unterhofer Mihálynak az internálását.
Ettől függetlenül az ügyészség bűnvádi eljárást indít mindkettejük ellen és a törvényszék külön ítélkezik súlyos ügyükben.
A győri keresztény társadalom elégtétellel veszi tudomásul, hogy ismét lebukott egy stróman és bizonyára nem is az utolsó...
(Kuruc.info)
Kapcsolódó hírek:
Köves Slomóék Izraelben folytatták az antimagyar szervezkedést - külön dicséretet kaptak a Kuruc-ellenes fellépésért
Szertartás és zsidó szokások, avagy nem akarok hávdálát
Moszkva háborús bűnössé nyilvánított egy izraeli-ukrán oligarchát
Újabb zsidóinvázió: tízezer tetűhintást szabadítanak rá a fővárosra ebben a nagy melegben