Fajtajelleges vágyak - és meglepő ítéletMegerősítette a Móse Kacav volt izraeli elnök elleni ítéletet a legfelsőbb bíróság csütörtökön.A 65 éves zsidóbűnözőt tavaly decemberben egy tel-avivi bíróság hét év börtönbüntetésre ítélte, mert az 1990-es évek végén kétszer megerőszakolta egy munkatársát, 2000 és 2007 között pedig két másik nőt szexuálisan zaklatott. Ez az első alkalom, hogy egy volt izraeli államfő rács mögé kerül.
A három bíró egyhangúlag szavahihetőnek találta a koronatanút, aki egyébként az áldozatok egyike volt. A bíróság egyúttal elutasította a védelem álláspontját, miszerint a nők szerelmi viszony keretében beleegyeztek a szexuális kapcsolatba Kacavval.
A volt elnök az eljárás kezdetén még tagadta, hogy bármelyik nővel közösült volna. A legfelsőbb bíróság kötelező érvényű döntésével szemben fellebbezésre nincs lehetőség, Kacav december 7-én kezdi meg a börtönbüntetés letöltését.
(MTI)
Egy kis múltidéző: a Hetek cikke a perverz zsidó 2004-es magyarországi látogatásáról:
Az izraeli államfő figyelmeztető szavai a holokausztról és a terrorizmusról
Korunk pestise a terror
A világsajtó vezető hírei közé került Móse Kacav izraeli államfő budapesti látogatása, miután az első tudósítások szerint ő lett volna a célpontja a palesztin származású magyar orvos által tervezett terrortámadásnak.
Móse Kacav izraeli elnök és Medgyessy Péter miniszterelnök. Üzenet a jövő generációjának Fotó: MTI
A "civilben" egy iszlám közösség vezetőjeként ténykedő szélsőséges férfit izraeli sajtóhírek szerint azzal gyanúsítják, hogy a héten megnyílt Páva utcai holokauszt emlékközpont felrobbantására készült. A világon ötödikként – Jeruzsálem, Washington, London és Berlin után – megnyíló budapesti intézményről a lapunknak is nyilatkozó Móse Kacav azt mondta, hogy az a "jövő generációjának szól. Arra emlékeztet, hogy a nácikat számos magyar segítette a népirtás végrehajtásában, bár voltak olyanok is, akik mentették az üldözött zsidókat." Az elnök azonban úgy véli, hogy az emlékhely önmagában nem elegendő, az oktatásnak is támogatnia kell a felnövekvő nemzedéket abban, hogy megértsék a hatvan évvel ezelőtti tragédiát.
A látogatás során az izraeli államfő beszédet mondott az Országházban. "Az Oslói Egyezmény aláírása óta Izraelnek egyetlen békés napja nem volt" – állította előadásában Móse Kacav. Az izraeli elnök szerint országa ma az államalapítás, a függetlenség elnyerése óta történelmének egyik legnehezebb korszakát éli. "A terror megakadályozza, hogy tárgyalásokat folytassunk, és békét kössünk a szomszédainkkal.
A palesztin államot nem lehet csecsemők, karon ülő gyermekek vagy zsinagógában imádkozó békés civilek vérére építeni. Nem tűrjük el, hogy Allah, az iszlám, a Korán nevében ártatlan izraelieket támadjanak és gyilkoljanak meg. Megdöbbentő, hogy nem hallani egyetlen muzulmán vezetőtől sem, hogy elítélnék, amikor szülők gyermekeikre vallási idézetekre hivatkozva csatolnak bombákat, vagy küldenek kisgyermekes anyákat, hogy izraeliek között felrobbantsák magukat" – mondta Kacav.
Az izraeli elnök ugyanakkor leszögezte: hisz abban, hogy a palesztinok észhez térnek, és rájönnek, hogy a terrorral semmit nem lehet elérni, és béke csak akkor lesz, ha a palesztin nép felelős vezetői megállítják a vérontást.
Hallani ugyan mérsékelt hangokat a másik oldalról, amelyek az erőszak megállítására szólítanak fel, hiszen ezek már a palesztinok létét is veszélyeztetik. Sajnos, ezek a hangok még gyengék, erőtlenek és ritkák. De már léteznek, és bátorítani kell őket.
Addig azonban "az erőszak brutális támadásaival szembenézve Izrael arra kényszerül, hogy egyoldalú lépésekre szánja el magát a közel-keleti helyzet normalizálása érdekében. Ezért kellett Izrael kormányának döntést hoznia a védelmi kerítés felállításáról, amely kívül tartja a terroristákat, az öngyilkos merénylőket. A kerítés nem határ, és végképp nem végleges határ: olyan kényszer? eszköz, amelynél jobb pillanatnyilag nem áll rendelkezésünkre. Izrael demokratikusan választott kormányának az a kötelessége, hogy megvédje polgárait az agresszorokkal szemben. Akkor is, ha a világ ezzel szemben szenvtelen hozzáállást tanúsít" – mondta Kacav.
Az izraeli elnök kijelentette: mindenki előtt világos, hogy a terrorizmus ma már nem korlátozódik a Közel-Keletre, hanem az egész világ biztonságát veszélyezteti. Ma már nem létezik olyan ország, amely immunis lenne a terrorizmusra, amely határokat nem ismerő dögvész, a pestis modernkori megtestesítője.
Móse Kacav az Országházban elmondott beszédében felszólította Európa vezetőit, hogy egyértelműen és erőteljesen lépjenek fel a terror és a terrorista szervezetek ellen. Ezeket a szervezeteket állami szintről segítik Iránból, Szíriából vagy Libanonból. "Az emberiségnek joga van a félelem nélküli életre – mondta az izraeli államelnök. A szabadsághoz vezető úton azonban bizonyos kockázatokat is vállalni kell. Ehhez azonban a vezetőknek kell morálisan elfogadható példát mutatniuk."
Az izraeli államfő elmondta, hogy a holokauszt után hatvan évvel Európa-szerte újra tanúi lehetünk az antiszemitizmus feléledésének. "Ez nemcsak az európai zsidó közösségek létét fenyegeti, hanem az európai szabadság és demokrácia örök értékeit is. A szabad világ vezetőinek fel kell venniük a harcot mindenféle rasszista megnyilvánulással, diszkriminációval, idegengyűlölettel szemben. Mindent meg kell tennünk azért, hogy az a rettenet, rombolás és halál, amelyekben a huszadik században részünk volt, nem ismétlődhessék meg." Kacav méltatta, hogy a történelem során a magyar irodalom nagyjai – Arany Jánostól Kertész Imréig – mindig is együtt éreztek a szenvedő zsidósággal. Ady Endre közösséget vállat a "bélyeges sereggel", Petőfi Sándor pedig ezekkel a szenvedélyes szavakkal ostorozta kora antiszemita hangadóit: "De a legszomorúbb az, hogy nincs olyan gyalázatos ügy, melynek pártfogói, apostolai ne támadnának. Ezen égbekiáltó igazságtalan zsidóüldözésnek apostola lett néhány zugprókátor, akik most széltire prédikálnak a zsidók ellen, s aki az igazság mellett szót emel, arra a megvetendő hamis próféták elég szemtelenek azt kiáltani, hogy a zsidók által meg van vesztegetve."
Az elnök, aki keletről jött
Móse Kacav Izrael nyolcadik elnöke 1945-ben született, a számos tóraiskolája és zsinagógája miatt Kis Jeruzsálemnek is nevezett iráni Jazdban. A Kacav család 1951-ben, mintegy 2400 diaszpórában töltött év után költözhetett vissza Izraelbe – az elnök felmenői ugyanis még i. e. 586-ban, az úgynevezett babiloni fogság idején kerültek száműzetésbe – de a család hányattatásai ezzel még nem értek véget.
A Kacav család első izraeli lakóhelyét, a Kirját Malah-i menekülttábort az 1951-es tél heves esőzései elmosták, Móse Kacavot több más gyermekkel együtt kitelepítették, így családjának sokáig nem volt tudomása hollétéről. A Kacav család még további négy évig lakott menekülttáborban.
Móse Kacav középiskolai tanulmányai mellett mezőgazdasági szakmai ismereteket is elsajátított, tehenészetben és gyümölcsfaültetvényen dolgozott. A középiskola elvégzése után az Izraeli Légierőnél teljesített szolgálatot, emellett építkezéseken is dolgozott, hogy családját támogatni tudja. Leszerelés után a Hapoalim Bankban dolgozott banktisztviselőként, valamint asszisztensként a Volcani Mezőgazdasági Kutatóintézetben. Ugyanebben az időben újságíróskodott is a Jediot Aharonot nev? napilapnál, és elnöke volt a Bnei Brit nev? ifjúsági szervezetnek, ahol később megismerkedett feleségével, Gilával.
Móse Kacav – miután sikerült további egyetemi tanulmányaihoz elegendő pénzt összegyűjtenie – közgazdaságot és történelmet tanult a jeruzsálemi Héber Egyetemen, Kirját Malahiból elsőként. Ez az elsőség a továbbiakban is jellemezte életét: egyetemi tanulmányai alatt huszonnégy évesen választották meg Kirját Malachi polgármesterének, a legfiatalabbként az országban. Részt vett az 1967-es hatnapos, majd az 1973-as jom kippuri háborúban is, amelynek során azoknak a csapatoknak a tagja volt, amelyek átlépték a Szuezi-csatornát és elérték Szuez külvárosát.
1977-ben a Likud színeiben indult a képviselőválasztáson, és ő lett a Knesszet első telepes képviselője. Móse Kacav már fiatalon fontos pozíciókat tölthetett be: Menahem Begin kormányában építésügyi miniszterhelyettes, majd Jichak Samir idején népjóléti miniszter volt. A Likud 1992-es vereségét követően a párt frakcióvezetője lett a Knesszetben. Benjamin Netanjahu kormányában miniszterelnökhelyettes, turisztikai miniszter, illetve az izraeli arabokért felelős miniszter. Móse Kacavot 2000-ben választotta az ország nyolcadik elnökévé a Knesszet, így ő lett az ország első szefárd (keleti származású) elnöke. (Lukács András)
Kacav üdvözli a keresztény szolidaritást Izraellel
Móse Kacav a Heteknek adott interjú során elmondta: Izrael nagyra értékeli, hogy az elmúlt években több ezer magyarországi evangéliumi keresztény vett részt szolidaritási utazásokon, és ezekben a napokban is újabb nagy létszámú delegáció indul útnak Budapestről. Az izraeli elnök hangsúlyozta, hogy biztosítják valamennyi vallási szempontból jelentős, szent hely szabad megközelíthetőségét, Jeruzsálemben, Galileában és az ország más pontjain. "Aki Izraelbe utazik – mondta Móse Kacav – több ezer éves történelem részesévé válhat. Azok az evangéliumi keresztény hívők, akik a Bibliát követve keresik Jézus nyomdokait, számos helyszínen láthatják, hogy az eredeti utcák, épületek ma is ott állnak, ahol két évezrede."
Kapcsolódó hírek:
Köves Slomóék Izraelben folytatták az antimagyar szervezkedést - külön dicséretet kaptak a Kuruc-ellenes fellépésért
Szertartás és zsidó szokások, avagy nem akarok hávdálát
Moszkva háborús bűnössé nyilvánított egy izraeli-ukrán oligarchát
Újabb zsidóinvázió: tízezer tetűhintást szabadítanak rá a fővárosra ebben a nagy melegben