Az előző évi 1,6 milliárd forint helyett jövőre csak 500 milliót ad a kormány abortuszokra. Érthetetlen, hogy miért kell a kormánynak egyáltalán anyagilag finanszírozni a nemzethalál végső stádiumát szimbolizáló magzatgyilkosságokat?

Az MSZP kézzel-lábbal tiltakozik az ellen, hogy a „szabad döntés jogát” törvényileg korlátozzák – az élethez való jog legkevésbé sem hatja meg őket. De a Fidesz „csak” 500 milliós finanszírozása sem értékelhető másképp. Az indoklás el is árulja a lényeget: a megvonás oka, hogy az elkülönített támogatás nem lett kihasználva – tehát kevesebből is kijön. Magyarul itt is spórolunk.

Idén 32 ezer abortuszt hajtottak végre. A népesség drasztikusan fogy, a „forradalmi”, „nemzeti”, stb. kormány pedig semmilyen intézkedést ez ellen nem tesz. A kérdés kezelése el is dönti egy kormány valós szándékait. Az elmúlt húsz év alatt egyetlen kormány nem volt, amely a folyamatok megállítására, ne adjisten megfordítására törekedett volna! Ennél a hatalmi „elitnél” a Kádár-korszak is sokkal különb volt, akkor eredményes lépések történtek ez irányba.

Tegyük azonban hozzá, hogy a közvetlen, azonnali törvényi intézkedések sem volnának elegendőek, megfelelőek, hogy érdemi változás történjen. A hasonló gyalázatos támogatások megvonása, vagy a magzatelhajtás törvényi tiltása ugyanis édeskevés az erkölcsi hozzáállás megváltoztatása nélkül. Ha olyan nemzedékek születnek, melyek lélek nélkül fogantak, senkinek nem kellenek, szeretet nélkül nőnek fel, nem sokkal vagyunk előrébb. Érték nélküli, kiüresedett, lelki sérült tömeg.

Olyan lejtmenetben vagyunk, annak is a vége felé, ahol a drasztikus törvények legfeljebb a megállást jelenthetik, de a visszaforduláshoz jóval több kell. Morális, erkölcsi átalakulásra van szükség. Ennek megindulása olyan folyamat, melynek kivitelezése nem várható egy olyan vezetőrétegtől, mely még a törvényi lépéseket sem képes meghozni!

Életszemlélet változásra van szükség, erkölcsi megújulásra, melyekhez nem csupán törvények kellenek, de nevelés. Népnevelés. Vissza kell térni a hagyományos alapértékekhez. A divatos szingliség, szexuális szabadosság, a dolgozó nő ideálja, hedonizmus és nihilizmus helyett újra értékké kell emelni a tiszta szerelmet, egészséges párkapcsolatot, házastársi hűséget, az anyaság szentségét, a család eszményképét. Erkölcsi megújulás szükséges, vagy vége a nemzetnek!

Ehhez képest ott tartunk, hogy a kormány félmilliárdot szán magzatelhajtásra! Gyalázat! Lesz tennivaló bőven, ha végre kimúlik ez a beteg, értékrend nélküli, velejéig romlott rendszer!

Bükkfalvi Roland