Kertész Ákos Magyarországról: „ez a trágyadomb fertőz”
2012. január 12. 09:05:36

A kertészi remeklést nem óhajtom részletesen ismertetni, mert a szöveg nagyon hosszú és zavaros. Csupán néhány idézetre szorítkozom.

Kertész az európai uniót az USA mintájára képzeli el: egy vezér, egy központi bank, egy szövetségi kormány, egy központi nyomozó iroda, stb. Hozzáteszi, hogy „Amerika könnyebb helyzetben van és volt mindig, mint Európa”. Hogy miért? Mert „nekik nem kellett 1000-1500 éves hamis nemzeti mítoszokat legyűrniük, nem kellett autokrata és feudális függési rendszereket meghaladva kiépíteniük a demokráciájukat”. Aha. Kertész elfelejti megemlíteni az amerikai „holocaustot” - vagyis az indiánok tervszerű kiirtását, a maradéknak rezervátumokba telepítését -, s természetesen egy szót sem ejt a négerek sorsáról, a rabszolgaság intézményéről. Kertész szerint a lényeg: Amerika könnyebb helyzetben volt. Pont.

Európának Amerikát kell követnie - mondja ki a verdiktet a zsidó író. Az egységes Európa megteremtésének azonban elengedhetetlen feltétele a népi-nemzeti identitások felszámolása. Íme:

„Az egységes Európa minden szempontból utópia marad, ha népei föl nem számolják egyszer s mindenkorra nacionalista mítoszaikat, hazug, mert hosszútávon önpusztító ’nemzeti érdekeiket’. Sőt: Európát csak és egyedül a minél szigorúbb integráció, a következetes szövetségi rendszer mentheti meg attól, hogy ne verje le lábáról a válság, hogy ne öregedjen el mind gazdaságilag, mind kulturálisan, hogy ne váljon Ázsia egy jelentéktelen félszigetévé.”

Kertész szerint az a baj, hogy ezek a fránya európai népek „még mindig nem fogták föl igazán, hogy ez túlélésük záloga”. Hiába, az európai népek fiai nincsenek megáldva akkora bölcsességgel, mint a bizonyára „genetikusan” kiválasztott Kertész és sorstársai.

Európa népei tehát még nem ismerték föl jövőjük zálogát, de az öreg kontinens népei közül a legrenitensebb a magyar nép. Finoman fogalmaztam: Kertész keményebb szavakat használ:

„És a legkomiszabb, legönzőbb, legirigyebb kölyök ebben a világóvodában az a magyar nép, amelyik maga fölé emelte vezérnek Orbán Viktor.”

Kertésznek tehát megint „a magyar nép”-pel van baja. Azzal a néppel, amelynek ő nem tagja. Kertész ugyanis a zsidó nép tagjaként mond ítéletet és véleményt, márpedig egyetlen nép fia sem szereti azt, ha egy idegen nép tagja ócsárolja őt és nemzetét. A magyar nép tisztességes tagjai ezért rühellik a Kertész-féléket.

S most jöjjön a következő idézet:

„Azt is mondtam már, sőt, mondtuk többen is, hogy Magyarország annyira jelentéktelen, annyira érdektelen mind a Nyugat, mind a Kelet számára, hogy ha betonnal leöntenék mind a 93.000 négyzetkilométerét, azt se venné észre körülöttünk senki, ezért hagyják Orbán Viktort kukorékolni ezen a bűzlő magyar trágyadombon.”

Kérdem én: az elrabolt területen létrehozott, 20.000 négyzetkilométernyi cionista állam lebetonozását sem venné észre a zsidó nép „nagy” fia, Kertész Ákos? A csöpp, fitymányi cionista állam is jelentéktelen, érdektelen? Ezért hagyja a Nyugat Netanjahut és a többi cionista gazembert kukorékolni a bűzlő zsidó trágyadombon?

Kertész szerint azonban a Nyugat nem hagyhatja szabadon „kukorékolni” Orbán Viktort. Hogy miért?

„Mert ez a trágyadomb fertőz, és a fertőzésveszélytől nem lehet eltekinteni.”

A bűzlő magyar trágyadomb tehát - fertőz. Ha a bűzlő zsidó trágyadombot minősíteném fertőzőnek, bizonyára antiszemitának nevezne Kertész és megannyi sorstársa. A judeonáci Kertész előtt viszont szabad a pálya. Gyalázkodhat, mocskolódhat, őt védi a kiválasztottság, no meg a „holocaust” füstös-kormos mítosza. A szavai mögött lappangó kiirtási büszkeség.

Még két idézet jő. Íme az első:

„Mohács óta egyszer volt a történelem kegyelméből szabad és független Magyarország: 1989-90-ben. Hogy élt a magyar a szabadság, a demokratikus fejlődés, a józanul kontrollált piacgazdaság által teremthető jólét lehetőségével? Orbán Viktor uralma aláhajtotta a fejét.”

Az egybeírt „aláhajtotta” nem az én gépelési hibám, betűhíven idézem Kertészt. Hogy ki alá hajtotta a fejét Orbán Viktor, nem derül ki a szövegből (talán Kertész sem tudja). De nem is ez a lényeg. Mohács - tehát a 16. század dereka - óta 1989-ig soha nem volt szabad és független Magyarország? Tényleg? A Horthy-korszakban - az 1944-es német bevonulás előtt - talán megszállt, rabigában nyögő ország voltunk?

Végül lássuk a kertészi iromány utolsó mondatát. A zsidó író nyíltan kimondja: fennáll az újabb megszállás veszélye, ha - de ezeket a szavakat inkább külön bekezdésben idézem:

„/…/ ha egyszer Európa a saját érdekében nem tűri tovább ezt a mocsokfészket itt Hegyeshalom és Záhony között és a közreműködésünk nélkül tesz rendet.”

Magyarország tehát bűzlő trágyadomb, a cikk végén már - mocsokfészek. Ez Kertész Ákos Kossuth-díjas zsidó író véleménye. Minden kommentár fölösleges.

UTÓIRAT

Hat évvel ezelőtt a Szombat című zsidó lapnak nyilatkozott a zsidó nép fiaként Magyarországon lakó Kertész Ákos. Többek között ezeket mondta:

„A zsidók ma már, nagyon remélem, nem is tudnak és nem is akarnak asszimilálódni. A diaszpórának az a dolga, hogy megőrizve zsidóságát, integrálódjon a magyar társadalomba, s átadja kulturális és morális értékeit.”

Az amerikai népszava idézett cikkében a zsidóságát megőrző Kertész Ákos átadta a maga kulturális és morális értékeit. Én ezekből az „értékekből” nem kérek. Azért, mert fennáll a fertőzés veszélye.

Kertész Ákost már megfosztották díszpolgári címétől. Többen javasolták, hogy a Kossuth-díját is vissza kellene vonni. Én a díjak, kitüntetések visszavonásával nem értek egyet: ha már megkapta ezt vagy azt a díjat, hagyjuk meg nála. Más, kulturáltabb megoldást tartok hasznosnak és célravezetőnek. Tisztelettel kérem a hazai kultúra hivatalos őreit, hogy a jövőben megjelenendő Kertész-könyvek kiadását - különböző alapítványokon keresztül - a magyar állam egyetlen fillérrel se támogassa. A zsidóságát megőrző öregecske író más bűzlő trágyadombon keressen szponzorokat….

Falusy Márton