Két fideszes és öt jobbikos képviselő azt kezdeményezi, hogy a kormány vonja meg a nyugdíjkiegészítés helyébe lépő pótlékot azoktól, akiknek 1990 előtti tevékenysége összeegyeztethetetlen a demokratikus értékrenddel.

Indoklásuk szerint noha 1991-ben felülvizsgálták a nyugdíjprivilégiumokat, olyanok is megtarthatták a nyugdíjkiegészítésüket, akik az 1990 előtti rendszerben végzett tevékenységük miatt méltatlanok erre.

A javaslat alapján az illetékes miniszternek október 31-ig felül kellene vizsgálnia a nyugdíjpótlékra való jogosultságot, és meg kellene szüntetnie azt, ha a pótlékban részesülő részt vett a demokratikus államberendezkedés felszámolásában 1945 és 1949 között, az 1956-os forradalom leverésében és a megtorlásokban, illetve ha 1948 és 1989 között végzett titkosszolgálati tevékenysége, akkor betöltött állami vezetői tisztsége vagy az állampártban, illetve a Kommunista Ifjúsági Szövetségben ellátott vezető tisztsége miatt érdemtelen rá.

A felülvizsgálati eljárásban az előterjesztés szerint öttagú szakértői bizottságnak kellene részt vennie, s az a döntéseit négy tag egyetértésével hozhatná. A bizottság tagjait a miniszter jelölhetné ki, a grémium a nyugdíjkiegészítés megállapítására vonatkozó iratok vizsgálatán túl adatokat kérhetne az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától és más levéltáraktól.

A fentiek vonatkoznának az özvegyi jogon folyósított nyugdíjpótlékokra is.

Az előterjesztés azon a huszonegy évvel ezelőtti törvényen módosítana, amely kimondta: nem részesülhet politikai indokú nyugdíjkedvezményben, illetve juttatásban az, aki részt vett az 1956-os forradalom leverésében.

A Jobbik 2010 júliusában törvényjavaslatot nyújtott be a szocialista rendszerek által biztosított politikai nyugdíjprivilégiumok megszüntetéséről és a szocializmus áldozatainak társadalombiztosítási kompenzációjáról. Ez volt az első ellenzéki törvényjavaslat, amelyet - 2010 novemberében - tárgyalni kezdett a Ház.

Csakhogy a Jobbik azóta hiába kérte több mint kéttucatnyi alkalommal az Országgyűlésben a napirend kiegészítését és a vita folytatását. Legutóbb épp hétfőn, amikor ezt az LMP-frakció, valamint a fideszes Ángyán József, Bencsik János és Braun Márton is támogatta, négy kormánypárti képviselő tartózkodott, a kormányoldal nagy többsége viszont leszavazta.

A jobbikos javaslat azt rögzítette volna, hogy az előző rezsim állami és pártvezetőinek az e tevékenységükért járó nyugdíjuk megállapításakor a havi jövedelemnek az általános szabályokhoz képest lényegesen alacsonyabb mértékét - egy százalékát - kell figyelembe venni, a csökkentett nyugellátás összege azonban nem lehet kevesebb a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj felénél. A kiemelt nyugdíjak csökkentésével keletkezett többletforrásokat a szocialista rendszerek áldozatainak, illetve az áldozatok családtagjainak támogatására fordította volna az ellenzéki párt.

A kormány nevében Halász János államtitkár akkor azt mondta: a javaslat céljait a kabinet támogatja, de az indítvány azok elérésére alkalmatlan. Emlékeztetett, hogy az Országgyűlés már 1991-ben elrendelte a tényleges nyugdíjprivilégiumok visszavonását, lehetővé vált azonban, hogy egyes nyugdíjkiegészítéseket pótlékká alakítsanak, s ez akár olyanok esetében is megtörténhetett, akiknek tevékenysége nem összeegyeztethető a demokratikus értékrenddel.

A fideszes és jobbikos képviselők közös javaslata most e pótlékok felülvizsgálatát célozza. 
(Stop)