Horthy Miklós kormányzása alatt nem esett bántódása a muraközi zsidóknak, a németekkel szorosabban együttműködő Szálasi azonban kiszolgáltatta őket a hitleri eszméknek. Ezt Vladimir Kalsan muzeológus mondta a muraközi zsidóság történetét bemutató kiállítás megnyitóján.

A Muraközi zsidóság című, főleg korabeli dokumentumokat tartalmazó tárlat a holokauszt emléknapja apropóján, január végén nyílt meg a lendvai zsinagógában.

A Vladimir Kalsan által ismertetett kiállítási anyag a csáktornyai Muraközi Múzeum tulajdonát képezi, ugyanakkor számos ponton kapcsolódik hazánkhoz is. A ma már Horvátországban található Muraköz ugyanis a történelmi Zala vármegye részeként egészen a trianoni békediktátum elfogadásáig a Habsburg-birodalom, majd az Osztrák-Magyar Monarchia területéhez tartozott, azaz valójában magyar fennhatóság alatt volt. Az itt élő zsidók története ennek okán számos hasonlóságot mutat a többi magyarországi hitközségével. Az első muraközi zsidó ház a XVII. század legvégén, 1693-ban épült fel, majd közel száz évre rá már a zsidó hitközség is megalakult a régió központi településén, Csáktornyán. 1795-ben már külön zsidó temetőt létesítenek, 1836-ra pedig felépül a zsinagóga, amelyet a II. világháború alatt rombolnak le. Az egykori impozáns épület helyén ma emlékmű található.

város felvirágzásában a zsidó kereskedők és mesteremberek fontos szerepet vállaltak. A gazdasági életre gyakorolt hatásuk mellett meghatározó szerepet töltöttek be a közélet, a kultúra, majd a sport területén is. Számuk folyamatosan gyarapodott, a XVIII. század végén 8 zsidó család élt Csáktornyán 45 taggal, harminc évre rá már 36 családot, s közel kétszáz főt jegyeztek fel, az 1857-es összeírás szerint a Muraközben 536, 1881-ben pedig már 1053 izraelita vallású személy élt, ami a lakosság másfél százalékát tette ki. Arányuk Csáktornyán még erősebb, a városban élők 11,31 százaléka, összesen 431 fő tartozott a zsidó hitközséghez.

A február végéig látható tárlat a muraközi zsidóság életvitele mellett a II. világháború során bekövetkezett holokausztba is bepillantást nyújt. 1944 áprilisában a térség összes izraelitáját elhurcolták, Csáktornyáról 391 főt szállítanak el Nagykanizsán keresztül a náci haláltáborokba, ahol legtöbbjüket kivégzik, de jellemzően a túlélők, illetve azok leszármazottai sem térnek vissza a horvátországi városba. A csáktornyai zsidó közösség ma 18 tagot számlál.

(zalai hírlap)

Kitartás.hu komenntár: A fenti  cikk is példázza, hogyan hamisítják tudatosan történelmünket. A tények ugyanis szöges ellentétben állnak a fentiekkel. 

1944. áprilisában a Horthy Miklós kormányzó által kinevezett Sztójay-kormány volt hatalmon, amiben Szálasi és pártja nem vett részt!
1944. májusában és júniusában többször tiltakozott Szálasi a zsidók deportálása ellen, mivel ők magyar állami illetőségű személyek, dolgozzanak itthon, ne Németországban. Ráadásul javasolta, cseréljük ki őket magyar hadifoglyokra.

Röviden ennyit a történelmi hitelességről, Kalsan úr!