A jelenlegi 270 napról - egy tegnap délután beadott módosító indítvány szerint - mégis 90 napra csökken az álláskeresési járadék. Január elsejétől pedig a három hónap letelte után már nem jár segély. Aki három hónap alatt nem talált állást, közmunkára kényszerül. Az ország különböző területére vezényelhetik ki az embereket, rendőri ellenőrzés mellett kell majd dolgozni, átlag négy órában.

Azért ilyen rövid ideig, mert a másik négy órában kell a hely a következő munkanélkülinek. Igaz, így a bére is sokkal kevesebb, maximum a minimálbér fele, vagyis bruttó 39 ezer forint jut. Aki korábban segélyen élt, ennél is rosszabbul járhat, a tervek szerint 15 ezer 600 forintot kaphat egy hónapban a négyórás munkáért.

Külön vonattal érkeznek a munka helyszínére, konténerekben laknak és rendőrök vigyáznak rájuk - ez vár a közmunkásokra a kormány terve szerint. Pintér Sándor belügyminiszter a közfoglalkoztatás módosításáról szóló parlamenti vitában úgy fogalmazott: azt szeretnék, hogy aki munkaképes és egészséges, dolgozzon; aki a piacon nem kap megfelelő munkát, annak azt az állam biztosítsa és a közfoglalkoztatás keretében kapjon munkabért, de nem segélyt. Kitért arra, hogy az álláskeresési járadék 270 napról 180 napra csökkenne, a segély a közfoglalkoztatási bér 90 százalékát nem haladhatná meg.

Orbán Viktor viszont a Tényekben arról beszélt, hogy egyáltalán nem lesz segély január elsejétől. Mint fogalmazott: az államadósságot újratermelő tényezők között szerepel, hogy életerős embereknek szociális segélyt adnak ahelyett, hogy közmunkát szerveznének nekik. Ezért január 1-jétől már nem fizetnek segélyt, hanem közmunka-lehetőséget kínálnak.

Járadék, csak 90 napig

Pintér szavai koradélután nemcsak ebben váltak okafogyottá. A fideszes Czira Szabolcs tegnap benyújtott módosító javaslata szerint ugyanis visszaállítanák az eredeti tervet, így mégis 90 nap lenne az álláskeresési járadék maximális folyósítási ideje. A foglalkoztatási és munkaügyi bizottságban a kormánypárti képviselők támogatták a javaslatot. Czira azzal indokolta módosítóját, hogy az álláskeresők számára ellátás helyett elsősorban munkalehetőséget kell biztosítani. "Ezért az álláskeresési járadék leghosszabb időtartamát úgy kell megállapítani, hogy az ösztönözzön az álláskeresésre". A 90 nap letelte után tehát jön a közmunka.

Azt, hogy ez pontosan mit jelent, Szűcs Erika volt munkaügyi miniszter magyarázta el lapunknak. Mint azt a szocialista politikus elmondta, a kabinet azt tervezi, hogy a közmunkások maximum a minimálbérért dolgozhatnak. A még pontosabb javaslat az, hogy a szakképzettek az előző negyedévi átlagkeresetük 60 százalékát kaphatják - aki minimálbéren dolgozott, az 46 ezer 800 forintot. A legtöbben korábban segélyen éltek, őket a közfoglalkoztatotti bérrel fizetik ki, ami valószínűleg a minimálbér 40 százaléka lesz bruttóban, ez 31 ezer 200 forint. A dolog szépséghibája, hogy ezt nyolcórás munkára számolják, a közmunkásokat viszont négyórában akarják alkalmazni, vagyis a két összeget még el kell osztani kettővel.

Az ellenzéki politikus megemlítette azt is: Pintér Sándor belügyminiszter lustának és elcsökevényesedettnek nevezte azt az egymillió embert, aki jelenleg szociális ellátásból él. Eközben a munkanélküliségi ráta 11 százalék fölött van, az álláskeresés átlagos időtartama folyamatosan emelkedik, most 18,5 hónap.

Ókori módszerek, gigaberuházások

Petschnig Mária Zita közgazdász, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa a Táncsics Alapítvány napokban rendezett tanácskozásán arról beszélt, hogy épp azokat szeretnék "belökni" a munkaerőpiacra, akik bizonyos esetekben egyáltalán nem alkalmasak munkavégzésre. Bauer Tamás közgazdász pedig azt említette, annak, hogy minden munkaképes ember dolgozzon, közgazdaságilag csak akkor van értelme, ha munkájukkal versenyképes, eladható terméket, szolgáltatást állítanak elő a munkavállalók.

Márpedig a jelek szerint erről szó nincs, a gyors és hatékony modern gépi munkákat minden beruházásnál nélkülözik, a feladatokat kétkezi munkával végzik majd a munkások, így ugyanis jelentősebb lesz az EU-s támogatás, hiszen több ember foglalkoztatására lehet majd lehívni a pénzt. Orbán Viktor miniszterelnök pontosan definiálta a közmunkát: a gátépítés, a csatornatisztítás, a víztározó-építés nem 21. századi technológiával fog történni Magyarországon, hanem közmunkában - mondta az egyik kereskedelmi televíziónak adott interjújában.

Ami biztos: július elsejétől a közfoglalkoztatásra szánt forrásokat kivonják a Munkaerő-piaci Alapból, és Pintér Sándor irányítása alatt létrejövő új Közmunkaalapba helyezik, vagyis a tárcavezető felügyeli ezentúl a közmunkaprogramokat is.

Az erről szóló, már megjelent kormányhatározat szerint a Belügyminisztériumban közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkárt neveznek ki. "Hatalmas logisztikai kihívás több százezer embert mozgatni, lehetőleg nagy projektek révén számukra munkát szervezni, ami csakis egy jól szervezett és irányított hierarchikus rendszerben képzelhető el. Erre az egykori rendőr Pintér alkalmasabb, mint egy közgazdász vagy egy minisztériumi bürokrata" - mondta a Hírszerzőnek egy, a döntés hátterét ismerő, neve elhallgatását kérő államtitkár. Már arra vonatkozóan is vannak tervek, hogy milyen területen dolgoztatnák tömegesen a közmunkásokat, jövőre három területen indulnak óriásberuházások.

Szoros rendőri kontroll

A Puskás Ferenc Stadiont lebontják, a 60 milliárd forintba kerülő újat közmunkások építik fel. A debreceni nagyerdei stadion 12 milliárdból készül el, a húszezres szurkolótáborra tervezett épületen 4000 közmunkás dolgozik majd, akik kizárólag az Észak- Kelet Magyarországi és a Központi régiókból érkeznek. Rájuk mintegy 1300 visszahívott szolgálati nyugdíjas rendőr figyel majd. A munkások és a rendre ügyelők is konténerekben laknak majd.

A második nagy projekt a víztározók építése lesz. A Beregi-víztározó megépítése egyszerre 8000 közmunkás csapatot tud eltartani, akik ide is kizárólag Kelet-magyarországi régiókból jöhetnek, melléjük 2500 rendőrt vezényelnek majd. A gátak építése is a közmunkások feladata lesz, a kulcsi megcsúszott löszfal megerősítése 2200 Fejér megyeinak ad munkát, rájuk 350 visszahívott hivatásos felügyel majd. A budapesti Római-part új gátjának megépítését 1800 közmunkás végzi el, 150 rendőr szeme előtt.

A Szolnok-Csongrád közötti Tisza szakasz gátjain, mintegy 120 kilométeres kacskaringós védőmű-rendszeren 6500 közmunkás fog dolgozni 1200 rendőr felügyelete alatt. A főútvonalak felújítására és az erdősítésekre további 5500 közmunkást vezényelnek.

Sokkal fontosabb lenne, hogy az idősotthonokban, a kórházakban, a bölcsődékben és az óvodákban legyen elég gondozó, mint az, hogy nyolcezren a debreceni stadiont építsék - jegyezte meg ezzel kapcsolatban Szűcs Erika. 

A kormány tervei, számokban

- 270-ről 90 napra csökken az álláskeresési járadék
- Január 1-től megszűnik a segély, amit jelenleg a 270 nap után adnak
- Több ezer közmunkást vezényelnének az állami gigaberuházásokhoz
- Táborokban, konténerekben laknának az állástalanok
- A nyolcórás közfoglalkoztatotti bér bruttó 31 ezer 200 forint lesz
- Négyórában foglalkoztatnák a közmunkásokat, ők 15 ezer 600 forintért dolgoznának

Muhari Judit - Népszava

Jövőnk.info megjegyzés: Igazán felháborodni nem tudunk, legfeljebb azon, hogy részben a mi ötleteinkkel dolgoznak. A dolog legnagyobb szépséghibája, hogy csak felerészben fog megvalósulni. A segélyeket megvonják, munka viszont nem lesz - pláne nem gigaberuházás.

Eltekintve attól, hogy ez is csak a megtakarításról szól, a felvetések nagyrészt jogosak. Nincs segély (a mi rendszerünkben sem lesz), dolgozni kell. Ugyanakkor viszont a munkát meg kell fizetni. Ha nincs más, akkor igenis irány a gát (ezt mintha mi már leírtuk volna valahol), de akár a belvizet is lehet csatárláncba csajkázni - segély és "megélhetési bűnözés" helyett. Pintér Sándor megjegyzése az egymillió élősködőről pedig, mint tudjuk, nem alaptalan.