Putyin építheti meg Hitler hídját a Krímen
Megosztom

Az Ukrajnát Oroszországgal a Krím félszigetnél összekötő híd második világháborús tervét porolta le Moszkva, miután Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök állami céget hozott létre a projekt megvalósítására.

A Kercsi-szorosnál megépítendő híd a Krími Autonóm Köztársasághoz tartozó Kercsi-félszigetet kötné össze az oroszországi Tamany-félszigettel, így az M17-es és M18-as autópályák mellett immáron hídon át is megközelíthető lenne Oroszországból a stratégiai jelentőségű, az orosz csapatok által annektált, a függetlenségét a minap nyilatkozatban deklaráló Krím.

Medvegyev emlékeztetett, hogy a két ország 2010-ben állapodott meg a híd megépítésének szükségességéről, ami annak ellenére is érvényes, hogy Moszkva és Kijev között fagypontra hűltek a kapcsolatok, miután a Viktor Janukovics ukrán államfő megbuktatását követően orosz csapatok szállták meg a Krím félszigetet. Az orosz kormányfő szerint az építkezésnek azonnal el kell kezdődnie, majd hozzátette: "Ukrajna fontos kereskedelmi és gazdasági partner volt és az is marad, a kormánynak dolgoznia kell a kérdésen".

A két országot összekötő híd ötletét először a Harmadik Birodalom főépítésze, Hitler fegyverkezési minisztere, Albert Speer vetette fel a második világháborúban, elősegítendő Észak-Kaukázus német megszállását. Hitler 1943. március 7-én személyesen adott utasítást a 4,8 kilométer hosszú vasúti és közúti híd megépítésére. A vasból és betonból készülő hídnak a félkatonai alapon működő Todt-szervezet (Organisation Todt) által épített kötélhidat kellett volna felváltania.

Speernek iparkodnia kellett, Hitler mindössze hat hónapot adott a híd elkészítésére. A főépítész memoárjában adott hangot kétségeinek a terv megvalósítását illetően, látva a szovjet csapatok előrenyomulásának gyorsaságát. Mikor a szovjet csapatok 1943 szeptemberében támadást indítottak a hídfejek ellen, a hídnak még csak az egyharmada volt kész. A felhalmozott építőanyagaikból végül a szovjetek kezdték el a híd építését a Krím felszabadítása, 1944 áprilisa után, a zajló jég azonban már 1945 februárjában megrongálta a híd pillérjeinek egyharmadát.

A híd helyett 1953-ban kompjáratot helyeztek üzembe a szoros két partja között, s bár a világháború után megépítése többször is felmerült, azt mindannyiszor elhalasztották.

(multkor.hu nyomán)

Válasz

Lukasenko: Ukrajna nem lesz NATO-tag
2014.03.24 11:20
Share on print Share on gmail

Alekszandr Lukasenko belorusz elnök bejelentette, országa elismeri a Krím-félszigetet Oroszország részeként. "Krím nem független állam, hanem Oroszország területeinek része. Hogy ezt valaki elismeri vagy nem, az semmin nem változtat."

Az újságírók arról kérdezték az államfőt, hogyan viszonyul az ukrán helyzethez, hogyan érinti mindez Belorussziát. "Nem politikusként, hanem magánemberként azt mondom, Ukrajnának egy egységes, független országként kell megmaradnia." Politikusként viszont elmondta, hogy ha Ukrajna a NATO része kíván lenni, Belorusszia reakciója gyors és kemény lesz. Oroszország sem hagyta reakció nélkül, hogy a nyugat lábbal tiporja a szláv népeket, Belorusszia sem fog másként cselekedni.

Lukasenko elmondta, hogy a puccsal hatalomra juttatott, illegitim ukrán kormány döntése, miszerint kilépnek a Független Államok Közösségéből, nem lesz hosszú életű.

Válasz

Der Spiegel: a németek nem támogatják a nyugati szankciókat
2014.03.24 15:03
Share on print Share on gmail

A német Der Spiegel napilap által rendelt közvélemény-kutatás szerint a németek többsége elfogadja Krím Oroszországhoz csatlakozását és ellenzi az annak kapcsán hozott nyugati szankciókat. A TNS Research által megkérdezettek 54%-a szerint a nyugati országok el kellene ismerjék Krím csatlakozását, amely mostanra már teljes egészében lezajlott. A megkérdezettek 55%-a osztozik Vlagyimir Putyin orosz elnök nézeteiben a Krím-félsziget kapcsán, vagyis a Krím-félszigetet orosz területnek tartja az ott élő többségi orosz lakosság miatt. Eközben a válaszadók 60%-a nem tart szükségesnek további ellenintézkedéseket a nyugat részéről, a válaszadók harmada pedig a már meghozott szankciókat is túlzónak tartja.

A krími lakosság nagy többsége származását és anyanyelvét tekintve is orosz. 1954-ben Hruscsov "ajándékozta" a Krím-félszigetet a szovjet Ukrajnának, elszakítván az orosz területektől, melyhez korábban tartozott. Sem a félsziget korábbi elcsatolása, sem a Szovjetunióból történő kilépést követően Ukrajnához tartozása jogilag nem megalapozott, és az Autonóm Krími Köztársaság többségi orosz lakossága mindvégig törekedett a függetlenedésre, melyet a nyugatbarát ukrán kormány nemzetiségekkel szembeni provokatív fellépése tett végül lehetővé.

Válasz