A hatalom tudatosan dolgozik, és készül azokra az eseményekre, melyek bekövetkezte törvényszerű. Ennek a lépései ráadásul egyértelműek, jól felismerhetőek. A nemzet viszont tudatlanul és tétlenül vegetál – élén a különböző, nemzeti ébredést hirdető csoportosulássokkal. Az árulkodó intézkedések ellenére képtelenek összerakni a képet, még mindig nem értik meg, hová tartunk.

Jóval a választások előtt elmondtuk, hogy a soron következő hatalom totális elnyomást fog alkalmazni, készülve arra a töréspontra, melynek bekövetkezte az ő ciklusára datálható. A kormány azóta végrehajtott intézkedései azt mutatják, hogy valóban tisztában van a várható történésekkel, és azokra fel is készül.

Az intézkedéseket (legalábbis azok egy részét) a nyilvánosság előtt hozzák, azok mibenlétének, valós tartalmának felismerése nem okoz különösebb nehézséget. Legalábbis annak, aki figyel. Nem sokan teszik...

Összegzésül. A választások utáni heteket a porhintés jellemezte. Hamis lózungok fülkeforradalomról, korszakváltásról, alkotmányozó nemzetgyűlésről. Két hét múlva közbiztonság, új munkahelyek, megmentett lakáshitelesek, stb. Amiből persze semmi nem valósult meg. Csakúgy a 29 pontos programtervből. Állami cégvezetők bérplafonja, párttámogatások csökkentése, Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozása, stb. (Ennek részletes elemzése később.)

Az ígéretek teljesítése helyett pedig folyik a pénzbehajtás, az utolsó előtti tartalékok kifacsarása (az utolsó a föld lesz), a pénzcsapok elzárása, sőt a politikai ellenfelek megsarcolása is. Magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása, társadalmi szervezetek támogatásának megvonása, különadó – de még az iszapkatasztrófa segélyeit is elnyelik.

Emellett törvényekkel vonják meg a jogokat a tiltakozásra: médiatörvény, sztrájktörvény. Valamint a hamarosan jelentkező tüneteket is előre kezelik, lásd a hajléktalanok eltüntetését célzó rendeleteket. Egyedi megoldása a százezer elárverezésre váró ingatlan és az egymillió közműhátrálékos által előrevetített helyzetnek…

Párhuzamosan épül a rendőrállam. A hagyományos rendvédelem állományát átszűrik, aktázzák, besúgók özönlik el. A szakmai hitelességet védeni hivatott szervezetet ellehetetlenítik, bíróság elé hurcolják, elítélik. Az államhatalom védelmére külön szervezet létesült. A kulcsfontosságú objektumokat védő, idegen érdekeltségű őrző-védők tartalékos haderővé átalakítva átveszik a hadsereg fegyvereit.

Előkészítve a terepet annak a több ezer, Izraelből betelepülő „újmagyarnak”, akik a nagy lelkesedéssel megszavazott kettős állampolgársági törvényt kihasználva tülekednek befelé. Már nem csak Ferihegyet, hanem a debreceni repteret is használva, sőt ausztriai leszállással ide érkezve. A hivatalos statisztika 14 ezer új bevándorlót jegyez az év első tíz hónapjában! Ebben a helyzetben, miért, miért nem, de jönnek!

Kimerülő anyagi tartalékok, több százezer kilakoltatás, eladósodott családok, hajléktalanok özöne. Épülő rendőrállam, és izraeli beözönlés.

Egyértelmű, hogy merre tartunk, nem nehéz összegezni a történéseket, és felismerni a folyamatokat. Katasztrófa, hogy erről még mindig csak mi beszélünk!

Bükkfalvi Roland